Mit jelent az, hogy tehénvédelem a hagyományos állat- vagy tehéntartással szemben? Milyen élményekben lehet részed a legelső legeltetés programon?
Sok szeretettel várjuk Önt és kedves családját a következő ünnepünkön:
Legelső legeltetés- Tehénkihajtó ünnepnap
04. 16. 10:00-12:00
Programok:
10:00 Élőzenés felvonulás a templomtól a Tehénvédelmi központig, ahol a következő programokon vehetnek részt:
-Tehén fajta bemutató – tehenek a kifutón
-Tehénkihajtás
-Bocisimogató
12:40 Zenés-táncos program a templomszobában
13:00-15:00-ig Ökrösszekér túra, indulás a Goranga térről
Egész nap várjuk Önöket:
- Templomban: óránkénti körbevezetéssel
- Éttermünkben: indiai ételfinomságokkal
- Shopban: Krisna-völgyi termékekkel, indiai csecsebecsékkel, természetes kencékkel, ruhákkal kiadványokkal, réz edényekkel stb.
Fotó: Répásy Zsolt http://zsoltrepasy.com/
Tehénkihajtás? Miért van erre szükség?
Április 15-én 10:00-tól kerül megrendezésre a tehenek legelső legeltetés,a mely minden évben ünnepnapnak számít Krisna-völgyben is. Vajon miért nevezetes ez a nap a gazdák számára?
A tehenek karámban illetve istállóban telelnek. Ebben az időszakban szénát, abrakot fogyasztanak, melyeket az év során gyűjtenek be gondozóik. Tavasszal, mikor kisüt a Nap, és már szépen zöldell a fű, elérkezik a idő, hogy e gyönyörű állatok ismét birtokba vegyék a legelőket. Ez az alkalom nem csak számukra öröm, hanem mindazoknak, akik végigkísérik e jelenetet. A gyönyörű napsütés, ropogós finom fű és hatalmas tér futkározásra, ugrándozásra és játszadozásra sarkallják a teheneket.
Mitől boldogok a tehenek? Erről kérdeztük a Tehénvédelmi központunk egyik dolgozóját Antardhi dászt.
Manapság sajnos ezeket az állatokat leginkább nem élőlényként, hanem „étel alapként” emlegetik, figyelmen kívül hagyva igényeiket.
Tehénvédelmi központunk célja az állatok védelme! Miért is van erre szükség? Sajnos egyéb tehenészetben az állatok a nem megfelelő körülmények hatására mindösszesen 3-4 évig élnek. Ez idő alatt kihasználják testüket, mindenféle keveréket adnak nekik étel gyanánt, amitől meghíznak, illetve sok tejet adnak, majd levágják őket. Legeltetés ez esetben nem történik, így az állatok nem tudnak megfelelően mozogni, nem éri őket napfény sem. Az emberi mohóság következménye nem ismer határokat. Így olyan táplálékot kapnak a jószágok, melyeket természetes körülmények között meg sem ennének, csupán azért, hogy még több tejet és húst nyerhessenek belőlük. Bár növényevő állatokról beszélünk, mégis a különféle ételkeverékek, akár csont -és vérlisztet is tartalmaznak, melynek a következményét sem kerülhettük el, hiszen – most csak egy példát említve – emiatt alakult ki például egy szörnyű betegség is, a kergemarhakór. De emiatt rengeteg a káros anyag kibocsájtás is a takarmány vetése és betakarítása körül, a tápszerek előállítása körül, a mesterségesen tartott állatok körül, melyek igazából feleslegesek, és ha jobban belegondolunk őrület. Ahelyett, hogy kihajtanák az állatokat legelni, ilyen nagy mennyiségű pénz és energia pazarlás történik, pedig mindezt ki lehetne kerülni.
Nálunk az állatok általában 18-20 évig élnek, de sokan megélték már a 23-24 éves kort is. Nem bántjuk őket, azt kapják amire szükségük van. Mit értünk ezalatt?
Nagyon egyszerű, csupán a következetességet. Ugyanis a teheneknek, ökröknek szükségük van arra, hogy a szabadban legyenek. Lelegelik a füvet, melyből megfelelő tápanyaghoz juthatnak. Közben trágyázzák a földet, amit saját maguk bele is taposnak a talajba. A tehenek boldogok, adnak tejet számunkra, melyet élelmiszerként felhasználunk, az ökrök pedig adják erejüket a munkához.
Fotó: Répásy Zsolt http://zsoltrepasy.com/
Hallott már róla?
Földünk legjobb talajjal rendelkező területei, mint például Amerikában a préri a következőképpen alakult ki: hatalmas bölénycsordák egy-egy napra letelepedtek egy területen, ahol teljesen lerágták a füvet, betrágyázták a talajt, majd következő nap továbbálltak. Másnap egy másik területen rágták le az összes füvet, és trágyázták a talajt. Így haladtak egy évben a préri egyik végéből a másikba, majd vissza. Így, természetes módon frissülhetett a talaj és a növényzet.
Ha kihajtjuk a teheneket legelni, azzal kevesebb munkánk van a földeken, hiszen így nem gépekkel kell levágni, behordani a takarmányt és elegendő csupán télre raktározni. 2016-os évünkben már egy új módszert is kipróbáltunk. Ezt úgy nevezik, hogy intenzív legeltetés. Ezzel a módszerrel és az elmúlt évi gazdag esőzések segítségével 1 hektár legelő a szakirodalomban írt 1 állat helyett 3 tehenet tartott fent. Kíváncsian várjuk, hogy idén milyen tapasztalatokkal leszünk gazdagabbak.
Hallott már róla?
Alul legeltetés azt jelenti, hogy egy nagy területre kevés állatot terelnek ki, melyek a növények javát lerágják. Bőven van miből válogatni, ezért csak a legízletesebbeket eszik meg. Ennek van hátránya is, hiszen mindig a kedvenc növényeiket legelik, és egy idő után ezek már nem nőnek újra. Ezzel a föld minősége legyengül, bizonyos növények túlszaporodnak, és ezeket már nem fogják legelni az állatok.
Túllegeltetés azt jelenti, hogy egy kis területre sok állatot hajtanak ki, akik mindent lerágnak. Mivel nagyon sokat hajtják oda az állatokat, ezért már az éppen kihajtott növényeket is lelegelik, és végül a földterület gyér marad.
Intenzív legeltetésnél (nagyanyáink idejében úgy hívták, hogy éjszakáztatás) egy éppen elegendő nagyságú területre kihajtják a csordát, amit azok teljesen lelegelnek. Ezt követően, egy másik kijelölt területre terelik az állatokat, amit újra le tudnak legelni. Soha nem mennek vissza az előző területre, így van ideje a fűnek újra megnőni, erősödni. Az adott területet az állatok megtrágyázzák, amit bele is tapodnak a földbe, így tud megújulni a növényzet és a talaj is. Ezt próbáljuk Krisna-völgyben is lemakettezni, csak itt nem a vadállatok tartják egyben a csordát, hanem a villanypásztorok, nem maguk szabályozzák, hogy hova vándorolnak, hanem mi szabályozzuk, de az elv ugyanaz.
Fotó: Répásy Zsolt http://zsoltrepasy.com/
Tehát mi is valamilyen szintek bele kell szóljunk a természetbe. Például a legelő területeket mi jelöljük ki villanypásztorok segítségével, így mindig friss fűvel borított területeket tudunk biztosítani állataink számára – meséli Antardhi dász Krisna-hívő lelkész és egyben tehenész, ökrész.
De van más szempont is, melyben szükséges tevékenynek lennünk. Krisna-völgy legnagyobb területe legelő, közel 80 hektáron. Viszont erre is vigyázni kell, hiszen, a nagy melegben, kevés a csapadék mellett a fű kiéghet. Egy-egy facsoport, vagy 20-30 méteren keresztül vezető fasor viszont már teremt egy olyan mikroklímát, mely hosszú, meleg, száraz időben is meg tudja óvni a növények életét. Legelőink közül a legnagyobb egybefüggő legelő 18 hektár, melyeket kisebb facsoportokkal tűzdeltünk meg. Olyan terveink is vannak, hogy sövénykerítéseket telepítünk a legelőkre. Miután úgyis szakaszos legeltetést végzünk, ezzel ki tudjuk váltani a villanypásztorokat. Ez duplán jó, hiszen az állatok nagyon szeretnek sövényeken vakarózni, és a mikroklímának is kedvez.
Hallott már róla?
A leggazdagabb területek Európában, Erdélyben a hegyoldalakban lévő kaszálók. Nincs még egy olyan állatvilágban gazdag terület, mint ezeken a helyek. Majdnem a trópusi esőerdők gazdagsága található meg állat és növényfajokat tekintve.
Ez a gazdálkodás, amit Krisna-völgyben folytatunk egy természetesebb állapotot hoz a művelt területeken is, ami kedvez számos növény és állatfaj visszatelepedésének is. Csodálatos példa arra, hogy az ember jelenléte a tájban nem azt jeleni, hogy pusztul a környezete, hanem éppen, hogy gazdagodik és fennmaradni képes.
www.krisnavolgy.hu