Dhīraśānta Dāsa Goswāmi az alábbi tanulságos történetet osztotta meg nemrégiben.
Egy hegyvidéki farmon élt egyszer egy öreg paraszt az unokájával. Nagypapa minden nap kora reggel már a konyhaasztalánál ült, és a Bhagavad-gītāt olvasta. Az unokája épp olyan szeretett volna lenni, mint a nagypapája, ezért amiben csak tudta, mindenben utánozta őt. Egy szép napon az unoka így szólt:
- Nagypapa, én is próbálom úgy olvasni a Bhagavad-gītāt, ahogyan te, de nem értem, és ami keveset értek is, azt is elfelejtem, amint becsukom a könyvet. Mi jó származik akkor a Bhagavad-gītā olvasásából?
A nagypapája, míg épp szenet rakott a kályhába, így válaszolt az unokájának:
- Fogd csak ezt a szeneskosarat, menj le a folyóhoz, és hozz egy kosár vizet nekem!
A fiú úgy is tett, ahogyan mondták neki, de mire odaért a házhoz, a kosárból elfolyt minden víz. A nagypapa csak nevetett, és azt mondta:
- Legközelebb kicsit gyorsabban hozzad! – mondta, majd visszaküldte a folyóhoz a kosárral.
Ezúttal a fiú gyorsabban futott, mint az imént, de a kosár megint csak üresen ért a házhoz. Levegő után kapkodva elmondta a nagypapának, hogy szerinte a kosárban nem lehet vizet hozni, és már el is indult, hogy kerítsen egy vödröt.
A nagypapa azonban így szólt:
- Én nem egy vödör vizet szeretnék, hanem egy kosár vizet. Nem igyekszel eléggé – mondta neki, majd visszaküldte ismét a fiút.
Ekkor a fiú már megértette azt, hogy lehetetlent várnak tőle, mégis meg akarta mutatni a nagypapájának, hogy még ha olyan gyorsan fut is, ahogy csak bír, a víz akkor is kifolyik a kosárból, még mielőtt a házhoz érne. Megint csak megmerítette a kosarat a folyóban, és futott, futott, ahogyan csak a lába bírta, de mire a nagypapájához ért, a kosár megint kiürült.
Lihegve szólt:
- Látod, nagypapa, mihaszna sincs az egésznek!
- Azt mondod, nincs haszna? – kérdezte az öreg. – Akkor nézd csak meg a kosarat!
A fiú ránézett a kosárra, és csak most vette észre, hogy a kosár egészen megváltozott. A piszkos, fekete szeneskosár kívül-belül ragyogó tiszta lett.
- Látod, fiacskám, ez történik, amikor a Bhagavad-gītāt olvasod. Lehet, hogy nem érted, lehet, hogy nem emlékszel belőle mindenre, de akkor is megváltozol, kívül-belül.
Így működik Kṛṣṇa az életünkben.