16 hasznos szokás Indiából

Admin Hírek, Kiemelt

A védikus bölcsesség a Föld legősibb tudáskincse. Noha számos előítéletet olvashatunk az indiai hiedelmekkel kapcsolatban, valójában az Indiában ma is élő szokások több ezer évre nyúlnak vissza és jó részüknek tudományos megalapozottságuk van. A védikus szentírások azért ejtik zavarba a világ gondolkodóit, mert a legtöbb bennük felfedezhető tény egészen egyszerűen évezredekkel megelőzte a nyugati világ tudományos felfedezéseit. Ilyen például, hogy a Rig Veda (10.22.44.) leszögezi: a Föld bolygó kerek, nem pedig lapos, ahogy egészen a középkorig gondoltuk, ami lapos ugyanis, az a Bhū-maṇḍala nevű finomfizikai képződmény, amelyen a kerek Földgolyó elhelyezkedik…

Napjainkban a hatha jógáról is úgy vélekednek – mind Indiában, mind nyugaton, – hogy pusztán egészségmegőrző aerobik és testgyakorlatok sora, aminek nem sok köze van a szellemi önfejlesztéshez. Valódi célja azonban sokkal mélyebb, Isten megértése és megismerése az érzékek szabályozásán és a test energetikai állapotának javításán keresztül.

Az alábbiakban olyan érdekességek kerülnek terítékre, amelyek kaput nyitnak a védikus tudás misztikus világára. A Védák magukban rejtik a kémia, a matematika, orvostudomány, csillagászat, fizikai és biológia legfontosabb megállapításait is.

  1. Namaskar (namasz té köszöntés): Amikor az indiai hagyományoknak megfelelően üdvözlésre emeljük kezeinket és ima-tartásban összezárjuk a tenyereinket magunk előtt, akkor az összes ujjvég idegpontját összedörzsöljük, kapcsoljuk. Ezeknek az akupresszúrás pontoknak a nyomásával a szem, a fül és az agy (tudat) idegi központjai stimulálódnak, amelyek abban is segítenek, hogy emlékezzünk például a velünk szemben álló emberre és a vele közös témáinkra, eseményekre és megfelelően fejezzük ki magunkat.
  2. Lábujjgyűrű: Az indiai házas asszonyok rendszeresen viselnek apró kis ezüstgyűrűket a lábujjaikon. A lábujjgyűrűt hagyományosan a 2. ujjra teszik, amely nemcsak azt jelenti, hogy a hölgy már házas, foglalt, hanem jótékony hatása is van. Az itt futó idegpálya ugyanis kapcsolódik az anyaméhhez és felfut a szívig. Az ezüst jó vezető tulajdonságokkal rendelkező fém, amely így optimalizálja a szív és a méh vonalán futó meridián működését és egyensúlyba hozza a menstruációs ciklust.
  3. Tilak viselése: Amellett, hogy a tilak viselése vagy a vörös kumkum felfestése vallási szimbólum is, szintén fontos idegi pontokat érintünk felfestésükkel. A szemöldökök között futó központi ideg segíti a koncentrációt, a figyelem és a test energiaszintjének megtartását, valamint az arcizmok vérkeringését is javítja.
  4. Harang érintése a templomajtóban: A templomokba való belépéskor az Istenség megközelítése előtt a látogató megzenget egy csengettyűt vagy harangot. Az Āgamasāstra szerint ez távol tartja az ártó szellemeket és segíti az odaadást Isten felé. Tudományos szempontból viszont ez a kis harangjáték kiegyensúlyozza a bal- és a jobbagyfélteke működését, amennyiben legalább 7 másodpercig halljuk ezt a csilingelő hangot, és segíti a koncentrációt is.
  5. A fűszerestől az édesig: Az Ájurvéda tudományát követve Indiában az étkezéseket egy fűszeres fogással, pl. dállal vagy más fűszeres szabdzsival és csípős szósszal, csatnival kezdik, és mindig lágy, édes étellel fejezik be. Ennek oka, hogy a fűszerek beindítják az emésztést és az emésztőenzimek elválasztását, míg az édes íz a végén megnyugtatja és ellazítja az emésztőrendszert, valamint az idegrendszert is.
  6. Henna vagy mehndi viselése a tenyéren: 
Szép színező tulajdonságai mellett a mehndi kiváló gyógynövény, erős stresszoldó, fejfájáscsillapító és enyhe lázcsillapító hatással bír. Főként esküvők előtt alkalmazzák, ami a kellemes része mellett valójában nagy stresszel is jár az ifjú pár számára. A henna, mehndi hűsíti és nyugtatja a testet és az idegeket, a tenyéren és a talpon az idegi végpontokon viselt henna közvetlenül hat az idegrendszerre, ahogy a kéz- és lábmasszázs is.
  7. Földön ülve étkezés: A keleti kultúrákban megszokott jelenség, hogy az étkezést a földön ülve végzik az emberek. Ilyenkor vagy a szukhászanát, teljes törökülést, vagy a fél-lótusz pózt vesszük fel automatikusan, ezek olyan jógapozíciók, amik segítik az emésztést és megnyugtatják az érzékeket. A láb azáltal, hogy nem lóg, nem von el olyan vérmennyiséget a gyomorban történő emésztéstől, ezért a földön ülő étkezési pozíció a legegészségesebb. Természetesen kezdetben meg kell szoknunk ezt az ülési módot, hogy ne görnyedjünk össze étkezés közben.
  8. Ne aludj fejjel észak felé! A Vasztu-sāstra a térrendezés ősi indiai tudománya is említi, hogy rendkívül káros úgy aludnunk, hogy a fejünk északi irányba, az északi pólus felé néz. Ennek oka, hogy a Föld mágneses mezője ilyenkor megzavarja az agy mágneses mezejét. Ha valaki tartósan így alszik, fejjel északnak, szív- és vérnyomásproblémákra számíthat, a szervezet pedig feléli a vastartalékait.
  9. Fülbevaló viselése: Noha divatból már ma már nyugaton is szinte minden hölgynek ki van lyukasztva a füle, és egyre több férfi is alkalmazza a fülek kilyukasztását, Indiában ez többezer éve ismeretes szokás. A fülek megfelelő ponton való kilyukasztása ugyanis segít az intellektus megőrzésében, a beszéd kontrolláláslában és a jó döntések meghozatalában. Ehhez szintén egy fontos akupresszúrás pontot kell eltalálnunk a fülcimpán, amelyet az ékszerek viselése stimulál. Az indiai férfiak a régebbi korokban szintén bátran viseltek ékszert, akár a fülben is, manapság azonban ritkán és akkor is szinte láthatatlan méretű ékszerekkel igyekeznek nyomást gyakorolni erre az adott pontra.
  10. A Nap üdvözlése: Indiában kora reggel a folyóknál ajánlják tiszteletüket az emberek a kelő Napnak. Ilyenkor a víz sugarán keresztül tekintenek egyetlen rövidke pillanatra a Napba. A víz által szétszórt napsugarak a szivárvány színeit vetítik a homlokcsakrára, amely a spirituális ébredést segíti. (a szerk.)
  11. Śikha viselése: A śikha, vagy más néven tuppi, choti egy vékony hosszú hajtincs a koponya közepén, a kutacs mögött. Suṣruta Rṣi, az Áyurvéda első sebésze leírja, hogy létezik a fejen egy pont, az Adhipati marmapont, amely mindegyik közül a legérzékenyebb, itt találkoznak ugyanis a fő idegpályák. A śikha hajtincs ezt a kulcsfontosságú idegi pontot védi, amely alatt a Korona csakra található, ide érkezik be a Suṣumṇā nevű fő energiacsatorna is a testből, és energetikailag létfontosságú szerepet tölt be az agyban. A védikus írások szerint a testet a lélek a fő energiacsatornán át és a Korona csakrán keresztül hagyja el, amelynek szimbóluma az ezerszirmú lótusz. A halálközeli élményeket átélt emberek által említett „fény az alagút végén” típusú jelenség a fő energiacsatornában haladó lélek élményét írja le.
  12. A böjtök fontossága: Az Ájurvéda tudománya szerint minden betegség legfőbb oka a méreganyagok képződése az emésztőrendszerben A rendszeres tisztítókúrák egészségesen tartják az embert. A böjtölés alatt az emésztőszervek pihenhetnek kicsit. A böjt alatt a meleg citromos víz fogyasztása megóvja az embert a puffadástól – ami a méreganyagok távozásával járó jelenség, segíti az epe ürülését így a máj tisztulását. Az emberi test a Földhöz hasonlóan 70-80% vízből és kb. 20-30% szilárd összetevőből áll. A holdfázisokkal és a Hold Földhöz való közelségével a gravitáció hatására a test vízkészletének elrendezése is változik, ami sokakat érzékennyé, feszültté tehet. A böjtök segítik az emocionális nehézségek feloldását, a szervezet sav-bázis egyensúlyának, túlsavasodásának rendeződését. A rendszeres böjt preventív hatású a cukorbetegséggel, a rákkal, immunbetegségekkel és kardiovaszkuláris panaszokkal szemben.
  13. A lábak megérintése: Amikor valaki tiszteletének kifejezéseként megérinti egy idősebb vagy jámbor, szent ember lábait, akkor az öleléshez és a kézrázáshoz hasonlóan a két ember finomfizikai energetikai rendszerének összekapcsolódása történik. A lábak megérintése azt jelenti, hogy lecsökkentjük a saját egónkat (Śraddhā) és alárendeljük a másik ember energiáinak magunkat (Karuṇā). A kéz és lábvégződéseken vannak azoknak az idegeknek a végpontjai, amiken keresztül az emberi testben a finomfizikai életenergia, prāna (vagy ismertebb kínai kifejezéssel: a csí) áramlik. Akinek a lábát megérintjük, annak tulajdonképpen szimbolikusan megkaphatjuk az áldásos energiáit.
  14. Szindúr viselése: A házas hölgyek Indiában egy cinóbervörös festékkel rendszeresen felfestik hajválasztékukba a szindúrt, ami napjainkban higany-szulfidból készül, korábban azonban ez kurkuma és lime levéből, gyógynövényekből és higany keverékéből állt. A legjobb, ha a hölgyek az agyalapi mirigy magasságában kenik fel. A szindúr szabályozza a testi vágyakat, és oldja a stresszt.
  15. A pípa (pippal) fák fontossága: A pípa fa egy olyan különleges, hagyományos értelemben semmi hasznos dologra nem alkalmas fa (nem elég jó bútornak vagy tüzelőnek, nem ízes a gyümölcse, stb.), amely azonban rendkívül fontos feladatot lát el az emberiség és a klíma védelmében, mégpedig azzal, hogy oxigént termel! A legtöbb fával ellentétben a pípa fa az, amely segíti a levegő tisztítását és így az emberek életét. Ennek ellenére a hindu hívek a korábbi rossz karma kiengesztelése céljából szokták öntözni.
  16. Rendszeres templomlátogatás: A különféle templomok ősidők óta a Föld legfontosabb energetikai pontjain fekszenek, épültek. Olyan helyeken létesítették őket, a Föld észak-déli mágneses lefutásának megfelelően, ahol a pozitív, töltő energiák végtelen mennyiségben elérhetőek. A templom központi része a Mūlasthānamvagy Garbhagṛha, ahol az Istenség áll az oltáron, a föld mágneses energiái ezeken a pontokon a legerősebbek. A legtöbb ősi indiai templomban az Istenszobrok alatt különféle mantrákkal ellátott rézlapok találhatóak, amelyek segítenek abban, hogy a templomban megfelelően legyen szétszórva ez a mágneses energia. Azok, akik rendszeresen ellátogatnak a templomokba és az óramutató járásának megfelelően körbejárják a mūrti-formát, a testüket is feltölthetik ezekkel a gyógyító energiákkal.

 

A Detechter cikke nyomán, Fodor Kata

(Forrás )