Tasi István: Nyilvánvalóan meg lehet kérdezni, hogy honnan van ez a sokszínűség, honnan van ez a sok csodálatos élőlény. A mai oktatásnak, az ismeretterjesztésnek az az egysíkúsága, hogy mindig csak ezt az evolucionista felfogást halljuk, ami – ahogy te is mondtad, és én is egyetértek vele -, nem bizonyított dolog. Se tudományosan, se logikailag nincs olyan módon levezetve, hogy azt kötelező érvényű lenne elfogadni.
Számomra a modern világnak és a mai tudománynak az egyik legkülönlegesebb illúziója ez, hogy valami ennyire nincs alátámasztva, és mégis ennyire sokan hisznek benne. Ez a bizonyítéka annak, hogy valóban, itt nem csak tényekről van szó, hanem világnézetről. És amikor valaki valamilyen világnézethez vonzódik, vagy valamit vall, akkor könnyebben elfogad egy olyan elméletet, ami összhangban van azzal. Történetesen, ha valaki nem hisz Istenben, akkor nyilván könnyebben elfogadja, hogy „hát csak úgy magától létrejött minden”, mert ez tetszik neki jobban. De ettől egy elmélet nem válik tudományossá.
És azt hiszem, hogy ez a hiányossága a modern oktatásnak és az ismeretterjesztésnek, hogy erről nem kapunk egy világos képet, nincs egy választási lehetőség. Azt hiszem, hogy itt az oktatásban arra kéne törekedni, hogy megmutassuk az élővilág változatosságát. A biológiaoktatás jól bemutatja, hogy hogyan működik nagyon csodálatosan a különböző fajoknak az anatómiája, élettana. És aztán elmondjuk: van, aki úgy gondolja, hogy így jött létre, van, aki úgy, hogy úgy. És hogyha Te el akarod dönteni magadnak, akkor ismerd meg az érveket ezen az oldalon is meg azon is.
Én ezt egy korrekt dolognak tartanám – ahogy más, mondjuk úgy, vitatott kérdések esetén vagy társadalmi kérdések, vagy politikai kérdések esetén – az embereknek lehetőséget adunk arra, hogy válasszanak, döntsenek. Ebben a témában az emberektől el van véve a döntés lehetőséget. Félre vannak informálva, alul vannak informálva. El van torzítva a kép. És azt hiszem, hogy egy ilyen műsor, amit te vezetsz, azért fontos, hogy egy kicsit ellensúlyt teremtsen ebben.
Kádár Miklós: Egyetértek.