A belső világunk és a kuṇḍalinī

Admin Filozófia, Hírek

Minden porcikádban érzed, hogy a belső világod valóságos. A tudomány mégis azt próbálja elhitetni veled, hogy csak a durva anyag létezik, a belső világod csak az agyad mellékterméke. Az ezoterikus csapokból pedig mindenhonnan az folyik, hogy minden energia, minden rezgés. De tudod, érzed, hogy ez is ugyanilyen leegyszerűsítés, mert az isteni rend, harmónia, és világ változatosságának, kapcsolatainak végtelen szépségét nem tudja megmagyarázni. Megint más tanok pedig küzdenek, hogy bebizonyítsák, hogy a belső és külső világod is illúzió, mert csak belelátsz dolgokat a világba. Mint ahogyan a kötelet kígyónak látni illúzió. Miközben tudod, hogy a kötelet a kígyóval csak akkor tudod összetéveszteni, ha a kötél és a kígyó is valóságosan létező dolog… Tehát, mindben van igazság, mégis mind csak részigazság. Nem akar összeállni a kép. Arra pedig, hogy honnan kezdődik a belső világunkban a “valóságos”, a lelki, az ātman, arra pedig számtalan verziót hallhattál már mindenfelől. Ugyanígy a Kuṇḍalinī, a belső tudatenergia működése és mibenléte kapcsán is…

A leegyszerűsítő világmagyarázatok csapdájában

Hogy ne keveredjünk el a jelenlegi állapotoknál is jobban, a belső finomfizikai valóságunk védikus megközelítésőtől érdemes indulnunk. A fenti részigazságok beazonosíthatóak jórészt a világunk három plusz egy építő dimenziójának egyikeként. Ahogyan említettük, a minden durva anyag (tamas), a minden energia (rajas), és minden isteni rend és harmónia (sattva) és a minden lelki (śuddha sattva) elképzelések mind részigazságok. Mert mind külön dimenzió… A védikus tudás az anyagi világunk három kötőerejéről/építő minőségéről/szférájáról beszél.

A sattva: jóság, a rajas: szenvedély, és a tamas: tudatlanság kötőereje

1. A tamas a hang, a beszéd szintje, vagyis a durva fizikai érzékekkel érzékelhető 5 elem. Ez maga a durva anyag, amivel a hagyományos fizika is foglalkozik.
2. A rajas a lélegzet, az energia szintje, vagyis a vitális, pránikus test és minőség. Minden, amī ezt a világot mozgásban tartja, és energiát ad neki.
3. A sattva a tiszta elmén átragyogó univerzális intelligencia szintje, vagyis az isteni rend, harmónia és fény tükröződése az anyagon. Ha figyelmesen olvassuk az utóbbi mondatot, láthatjuk, ennek három összetevője van: Az elme ahová átragyog, az univerzális intelligencia, ami a lelki valóságot mintázza (ez a platoni ideák viága) és a tükrözödés elve, a tükröződés okozója: az ahankar, a hamis ego, a hamis vágyak alapja. Tehát látható, hogy az eredeti, tiszta lelki valóság tükröződik az anyagi vágyakat adó hamais ego felületén. Így keveredik a másik két, alacsonyabb kötőerővvel (a rajassal, és a tamassal).

Kvantummező = pránikus mező és még azon is túl…

Figyeljük meg, hogy a mai tudomány a hagyományos fizikai törvényekkel a durva anyag, a tamas törvényeit ismerte csak, amíg nem jött a mindent felforgató kvantummechanika, ami a hagyományos newtoni fizikának homlokegyenest ellentmondó törvényszerűségekről beszél. Ha kicsit is ismerjük a kvatummechanika törvényszerűségeit, akkor kísérteties hasonlóságot fogunk látni a kvanttummező és a pránikus mező, vagyis az életet mozgásban tartó energiamező tulajdonságai között. A prāna mindent áthat az éteren (ākāśa) keresztül. Amivel kapcsolatba kerül, azt működésre serkenti. A prāna hálózata bármilyen információ megőrzésének feltétele és közvetítője. A tiszta tudatú jogīk képesek hozzáférni ehhez az információ tároló hálózathoz, melynek minden pontja összefüggésben van egymással, tehát élő, vitális hálózatot alkot. Pont mint a kvantummező. Amikor napjaink divatos ezoterikus elképzeléséről beszélnek, arról, hogy “minden energia”, akkor mindent e részigazságra próbálnak redukálni, és ezzel leírni. De úgy, ahogy a legtöbb ezoterikus elképzelés, ez is csak kiragadott részinformáció, hiszen ez csak egy szintje a valóságnak. Csak egy dimenzió a három anyagi dimenzióból. Egyszerre minden anyag, minden energia, és minden isteni rend struktúra. És efölött a három kötőerő fölött van a lélek valósága.
A modern fizika is addig jutott el a vilagmagyarazatban hogy próbálja leírni az M (Mátrix) elmélettel, hiszen a durvā anyagban (tamas) mélyebbre ásva minden energia, minden rezgés: rajas. Azonban minden egy kifürkészhetetlen isteni rend alapján rezeg. Saját bevallásuk szerint is eddig jutottak. Látják, hogy az egész univerzum valami végtelen isteni rend, isteni szimfónia szerint rezeg. De fogalmuk sincs mī ez a szimfónia és milyen mélységei vannak. Ez az isteni rend, szimfónia tükrözi az anyagra a lelki valóság formáit, változatosságát és kapcsolatait, vagyis a śuddha sattva, a lélek világa isteni valóságát. Ez az univerzális intelligencia (buddhi), vagyis a platoni ideák világa. Ez olyan, mint a fimtekercs, amit a (lelki) valóságról mintáztak, és az anyag vásznára vetített, tükrözött valóság legfőbb összetevője, hiszen a film kópián átszűrődő fény rajzolja ki a vászonra a filmet. Ez teszi változatossá, és a lelki világ tükröződésévévé a világunkat. (Ezért képszerű a mély intuíciónk is, melynek a buddhi, az univerzális intelligencia gyökere!) Emiatt láthatjuk a lélek valóságát a világunkban tükröződni.

A titkos isteni rend
A világunk olyan, mint egy álom, vagy egy virtuális szimuláció, vagy egy hologram, vagy egy valóságról alkotott film, vagy egy tóban tükröződő másik világ. Ezek a hasonlatok mind arról beszélnek, ha jobban mélyükre megyünk, hogy van egy valóság, melynek álma/szimulációja/hologramja/másolati kópiája/tükörképe a világ. De hogyan is működik ez?
– Tehát már elkezdtünk belemenni, hogy az intelligencia biztosítja a lelki valóság tükröződését, mint a filmtekercs.
– Az ahaṅkāra, a hamis ego a vászon, amire a film vetül, ahol a filmet látjuk.
– Az elme a közeg, amint át látjuk a filmet. Ne felejtsük el, hogy az anyagi lét álmát, olyan mint egy film. És minél szennyezettebb az elme közege, minél szennyezettebb vágyak itatják át, annál kevésbé értjük, látjuk a világban a valóság, az isteni lét tükröződését (kivetülését).
– A prāna, az életlevegő pedig a lelki energia vitalitásának tükröződése. Vagyis az, amī pörgeti a filmet hogy mozgoképpé váljon…
– Azok a formák pedig, amelyeket a filmen látunk, magának a durvā anyagnak és annak érzékelésének feletethetőek meg. Hiszen látjuk, hogy valóságosan történik valami, mozog, él, érzékeljük az érzékeinkkel, de mégis ha a mélyére nézünk, látjuk, hogy valami nem stimmel a valóságtartalmával: Egy vászonra vetíttet illuzórikus mozgókép… aminek mégis a valóság az alapja.
A testünkben tehát a prāna biztosítja a vitalitást, energiát ad az élethez. A prāna biztosítja a kapcsolatot a lélek és lélek álmát képviselő hamis ego (ahankar) között is. Hiszen a lélek nem térhez időhöz kötött, nem a lélek vándorol, hanem a lélek álma: a hamis ego szennyez be hamis vágyakkal és nyilvánít meg újabb álom testeket, vagyis anyagi testeket. (Ezért jobb az angol reinkarnáció szó, mint a magyar lélekvándorlás.) Tehát téves elképzelés, hogy a prāna māga a “lélek”.
“A testben a legfontosabb szubsztancia az életlevegő (prāna), de nem az életlevegő, amī hall és beszél. Az életlevegőn túl ott a lélek…” (Śrīmad Bhāgavatam 7.2.45.)
A prāna tehát az energiatestünkhöz tartozik. 7 fő energiaközpont, vagyis csakra van a pránikus testben. A 7 csakra a 7 pszichikai funkció tükröződése az energiatestben, annak energetikai kivetülései, ahol prāṇāt nyer vagy ad le a szervezet. Ezek az energiaközpontok tehát a pránikus test és tudatszint részei.
Az 5 tudatszint
A fent leírt kötőerők és finomfizikai elemek kapcsolódásai alapján a védikus tudás szerint 5 tudatszint létezik. Ezek a szintek az alpján vannak meghatározva, hogy a hol van a tudatunk valódi fókusza:
1. Āna-māyā kosha: Amikor a te ételed (és a te életed- a tested) van a középpontban. Ez a “durva anyag szintje.
2. Prāna-māyā kosha: Mikor a fókusz az energiáinkon van. Hogy minél több energiánk legyen, és minél jobban tudjuk azokat használni. Itt már másokat is figyelembe veszünk, hogy az energiák jól áramolhassanak, de csak azért, hogy nekünk jobb legyen. Ezen a szinen a kapcsolatok is ezért működnek. Értünk.
3. Mana-māyā kosha: mikor az elme kerül középpontba. Elfogadjuk, hogy van Isten, de csak arra használjuk, hogy megadja a mi kenyerünket, becsatornázza a pénzenergiát, működtesse a vonzás törvényét stb stb. Ez az általános vallásosság szintje.
4. Vijñānā māyā kosha- ez a magasabbrendű intelligenciára nyíló intelligencia tudatszintje. Itt azon van a hangsúly, hogy mi lelkek vagyunk. Az Istenhez fűződő kapcsolatunk itt csak egy másodlagosan megemlített dolog, amivel vagy nem foglalkozunk, vagy azt gondoljuk, hogy a lélek egyenlő Istennel. A 2-4. szintek a finomfizikai testhez kapcsolódik.
A legmagasabb, 5. szint az Ānanda māyā kosha: A teljes öröm, a kegy, a valódi szeretet szintje. Ez a lélek örök, eredeti állapotának tiszta képe, mikor tiszta, önzetlen szerető kapcsolat fűzi Istenhez és persze a többi élőlényekhez is. Ezen a szinten nyilvánul meg a végső boldogság, a szeretet öröme, boldogsága. És a szeretet először a szív tükrére festi föl a valóság gyönyörű látomását, majd pedig a szeretet útján tovább fejlődve kibontja a maga teljes valóságát is, mely az Istennel való személyes és szeretetteli kapcsolat feléledése Isten, Kṛṣṇa, a teljes valóság eredeti lakhelyén, a változatosággal, formával, szépséggel teli, élő kapcsolatoktól vibráló lelki világban.
Az okozati test (kāraṇa śarīra) tükör természete, vagyis a valóság megértésének az egyik kulcsa
A kāraṇa, vagy okozati test – a tudatlanság, az avidyā hona, vagyis maga a hamis ego mozgatórugója. (Vesd össze kāraṇa, vagyis okozati óceán, mint tükröződést adó felület) És ez egyben a legmagasabb tudatszint, az ānanda māyā kosha hona. Ellentmondásosnak tűnik, ugye? Nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy a szív tükrén tükröződik, ugyanis, az ānanda māyā kośa és az okozati test a legfinomabb anyagi aspektusa az anyagi létünknek. A tükör tehát a hamis ego, ami attól hamis, hogy függetlennek tekinti magát Istentől (!!!). Ez okozza a valóság hamis tükröződését. Amikor a tükör tiszta, tehát a hamis ego olyan szinten közeledett a valódi énhez, vagyis tisztult ki, hogy az tisztán tükröződik benne, akkor látjuk a teljes univerzális intelligenciát (platoni ideákként) tükröződni. Láthatjuk a dolgokat a maguk valóságában… a szívben tükröződni. Vagyis a lélek látja saját magát, Istenhez, Krṣṇához fűződő kapcsolatát és a lelki világot a tükörben. Mindent lát, de még mindig egy tükörben látja. Ez a bhava szint, vagyis az extázis, a szamadhi tökéletessége. Amikor elfordul, elszakad a tükörtől is, az a prema szint. Vagyis a tiszta istenszeretet, a valódi élet teljesen kibontakozott harmóniájának a szintje.
A csakrák nem tudatközpontok, hanem energiaközpontok
A fentiekből látható, hogy téves az az elképzelés, hogy a csakrák tudatközpontok lennének. A csakrák energiaközpontok, melyek a tudatszintek energetikai aspektusai, semmiképp nem maguk a tudatszintek. A csakrák a pránikus testhez, tudatszinthez tartoznak. Ahogyan egy magas tudatszinten lévő személy mosolyából, tekintetéből érzed, a mentális állapotát, de a fizikai tekintetet nem azonosítod magával a tudatszinttel, úgy a magasabb tudatszintek működése természetesen az energiatesttel is kapcsolatban van, a tudatszintnek állapotának mintegy kivetülő dimenziója, de nem azonos a tudatszinttel. Ebből következik, hogy a tudatszintek emeléséhez nem elég az energiaszinteket “rendbe tenni”. Hiszen a valódi “rendbe tevés” nem megy a magasabb tudatossági szintek elérése nélkül. Ez meglehetősen fontos a továbbiakban a témánk, a kuṇḍalinī emelése szempontjából.
Kuṇḍalinī felemelése
Kuṇḍalinī felemelése gyakorlatilag a képességeink, az energiáink kiteljesedésének a folyamata. Még pontosabban a tudati energia esszenciája a kuṇḍalinī, a tudatosság felemelkedése… útban a teljes tudatosság felé. A már sokat említett prāna, vagyis az energiák a csakrák szerint rendeződnek hierarchikus rendbe. A tudatnak is van egy mély és eredet energiája, mely kapcsolatba hozható a rejtett képességeinkkel, a tudatunk rejtett aspektusaival. Rengeteg rejtett képességünk van az anyagi képességektől az elme és az intelligencia mérhetetlen képességeiig. De ahogyan láthattuk, az sprituális világ, Kṛṣṇa változatosságtól, szépségtől és személyi kapcsolatok csodájától szines boldogsággal teli valósága tükröződik a finomfizikai és ezáltal a fizikai valóságunkban is… Ennek is nagy jelentősége lesz a a továbbiakban.
 
Acyutānanda Dāsa