A Bhagava-gītāban, amely az ősi védikus-indiai kultúra alapvető szentírása, az Úr Kṛṣṇa az alábbi kijelentést teszi: “Bármit tegyen egy nagy egyéniség, a közönséges emberek a nyomdokába lépnek, és bármilyen irányadó mértéket szabjon meg saját példájával, az egész világ követi őt.”
Néhány napja Washington D.C.-ben meggyőződhettünk ennek az állításnak az igazságáról, és arról, milyen szörnyű hatást gyakorolhatnak egy befolyásos és hatalmi pozícióban lévő ember eltévelyedett gondolatai, szavai és tettei.
A maga nemében ugyanakkor minden ember nagyszerű. Mindannyian, kicsik és nagyok, hatással vagyunk a világra. Birtokunkban van ez a fajta hatalom. Amint Romney szenátor kifejezte, a Kongresszus tagjainak állást kellett foglalniuk és mindezeket számba vették. Időnként mindannyian válaszút elé kerülünk, és a választásainktól lesz a világ jobb vagy rosszabb.
Ahogyan Lincoln elnök a második beiktatásakor tartott beszédében mondta: “…ha Isten úgy akarja, hogy folytatódjék [a polgárháború] … mindaddig, amíg minden ostortól kiserkent csepp vért kivont kard torol meg”, mi is felelősek vagyunk a tetteinként, amiért egyenként és kollektíven is megfizetünk. Amint Jézus mondta: “Ki mint vet, úgy arat.” Ahogy a mi hindu-vaiṣṇava hagyományunk is arra int, hogy a karmánk, legyen az jó vagy rossz, mindig utolér bennünket.
Az elmúlt négy év során volt, aki felemelte a szavát a tisztelet és a jóízlés elleni fokozódó támadásokkal szemben, és volt, aki különféle megfontolásokból, de hallgatott. Ám minden nap új napra virradunk, és ez arra hív bennünket, hogy újra és újra megvizsgáljuk a saját jellemünket, felismerjük, hogy az Élet című színdarabban milyen szerepet játszunk, mi a dolgunk a nemzet és a világ alakításában és formálásában.
A világ nagy vallásai és erkölcsi hagyományai mind arra szólítanak fel, hogy szeressük felebarátainkat. Az én hagyományom arra tanít, hogy minden életformát védeni kell, és úgy tekinteni rá, mint ami szent és kapcsolatban áll az istenivel. Arra is hívattunk, hogy megtisztítsuk az elménket és szívünket, hogy a Jó eszközeivé válhassunk. Éljünk tehát ezen ideálok szerint, ne csak idézgessük őket. Vajon készek vagyunk-e arra mi, egyének, családok, emberfajták, vallások és politikai pártok, hogy felvállaljuk azt a vezető szerepet, amire Isten hív, hogy begyógyítsuk a nemzet sebeit? Felismerjük-e, hogy minden polgár testvér, és lelki értelemben szent, akár fekete, akár fehér, akár vörös vagy kék, gazdag vagy szegény, hatalmas vagy erőtlen? Megadjuk nekik a megfelelő tiszteletet, lehetőséget és védelmet?
Az a káosz és válság, ami Amerika fővárosában kirobbant, nem egy ember vagy párezer begőzölt fanatikus támogató műve volt, hanem többéves aknamunka, a megosztás és gyűlölet magjainak elvetése, a mások méltánytalan és törvénytelen bánásmódjában való tobzódás eredménye volt, amit önző anyagi érdekek vezéreltek.
Rég itt lenne az ideje annak, hogy bármi is legyen az egyén hite vagy filozófiája, politikai elkötelezettsége, bőrszíne vagy vallása, valamennyien félretegyük csúnya, megosztó gondolatainkat, szavainkat és tetteinket, és megértsük, hogy a nemzet és a világ, sőt a saját lelkünk sorsa is a mi kezünkben van.
Minden nap, minden pillanatban miénk a választás, hogy kedves vagy sértő szavakat használjunk. Hatalmunkban áll, hogy gyermekeink számára a sötétség vagy a fény példáját mutassuk. Hatalmunkban áll, hogy megálljt parancsoljunk a gyűlöletnek, a megvetésnek, az önző tetteknek, vagy a haragnak. És kezdjük magunkkal: a saját szavainkkal és tetteinkkel. Hatalmunkban áll, hogy olyan szabályokat szabjunk az otthonainkban, a szomszédságunkban, a munkahelyeinken, a nemzetünkben, a médiánkban, a politikai pártjainkban és a templomainkban, amelyek mindenkivel szemben méltányosak, és nem csupán egy maroknyi ember hasznát szolgálják. Kiállhatunk amellett, ami helyes, de dönthetünk úgy is, hogy félreállunk és megadjuk magunkat az erőszaknak, a gyűlöletnek és az anarchiának.
Tanuljunk a leckéből. Tanuljunk a tegnapi válságból. Mi is tehetünk azért, hogy az ország és a világ jobb útra térjen. Amint Lincoln elnök mondta, nekünk is cselekednünk kell “bárki iránti rosszindulat nélkül … azért, hogy megtegyünk mindent, amivel igazságos és tartós békét nyerhetünk a mieink és minden nemzet számára.”
Haré Kṛṣṇa
Szerző: Anuttama Dasa
Kommunikációs Miniszter
Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi Közössége (ISKCON)
2021.január 7.