Pusztán az agyi működés terméke lenne a vallás?

Admin Hírek, Kiemelt

Megtalálták a vallásosságért felelős agyterületet – írja az Index tegnapi cikkében.
A témában megkérdeztük dr. Tasi Istvánt, Īśvara Kṛṣṇa Dāsa, Krisna-hívő lelkészt, teológust, és kulturális antropológust. Kérdésünkre pedig így válaszolt:
“Ahogy a kutatás vezetője is mondja, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a vizsgálatból. Számomra annyi tűnik fel, hogy vallásosságot nagyon mechanikusan valamely agyterület aktivitásából akarják eredeztetni. A leírásból nem derül ki, hogy a vizsgált alanyokat megkérdezték-e arról is, hogy a személyes, valláshoz való megközelítésükben történt-e változás a betegségükkel való szembesülés után, vagy valamilyen más okból. Egy ilyen kérdés nélkül lehetetlen megmondani, hogy a műtét és/vagy egyéb pszichológiai, személyes tényezők milyen mértékben járultak hozzá a felfogásuk változásához.
Az agykutatásban van egy többségi, és egy kisebbségi nézet. A többségi szerint a tudatért, az érzelmekért, és minden kognitív funkcióért csak az agyi területek, neuronhálózatok felelősek. A kisebbségi, de létező tudományos nézet szerint az agy csak szervi közvetítője a magasabb, finomabb szintű elmebeli tevékenységeknek. Hasonlat: ha valakinek komolyan elromlik a számítógépe, akkor képtelen lesz a gondolatait a gép segítségével kifejezésre juttatni. De ez nem azt jelenti, hogy a gondolatok eredetileg a számítógépben fogalmazódtak meg.”
De figyelmünkbe ajánlotta az MTA jelenlegi vezetője, Freund Tamás egy kapcsolódó, egyébként a Szeretlekmagyarország.hun megjelent interjúját is, amelyből néhány kapcsolódó részletet osztott meg válaszul:
“Úgy vélem, a tudati folyamatok többsége visszavezethető ugyan az idegsejtek bonyolult interakcióinak folyamataira, de vannak az én-öntudatnak olyan elemei, amelyek nem lehetnek anyagi eredetűek, hanem valahonnan máshonnan származnak. (…)
“Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára. (…)
Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. (…)
Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. (Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)