A nehézségekkel teli időkben rendszerint fókuszba kerülnek az élet céljáról, a nehézségek leküzdéséről, a lélek tudományáról szóló gondolatok.
A történelem során sokan fordultak az élet nagy kérdéseire adott válaszokért a Bhagavad-gītāhoz, amely egy ősi, szanszkrit nyelvű filozófiai költemény, a hinduizmus világvallásának egyik legszentebb és legolvasottabb műve. A címe annyit tesz: „A magasztos szózata”.
A Bhagavad-gītā a védikus irodalom filozófiájának esszenciáját foglalja össze. Eredetileg egy, a Mahābhārata című indiai eposzba beágyazott 700 versből álló beszélgetés, amely önállóan talán még nagyobb hírnévre tett szert, mint a teljes mű. Filozófiai mélységei miatt nem csak a misztikus kelet legfőbb bölcseleti írásműve ez, de a nyugati nagy gondolkodók figyelmét is méltán keltette fel.
A kerettörténet 5300 évvel ezelőtt, a kurukṣetrai csatamezőn, a háború kezdete előtt játszódik. A főhős, Arjuna, megkéri barátját és kocsihajtóját, Kṛṣṇát – aki az Istenség Legfelsőbb Személyisége földi megjelenése –, hogy irányítsa harci szekerüket a két ellenséges csapat közé. Az egyik oldalon Arjuna a saját testvéreit látja, a Pāṇḍavákat, akik a trón jogos örökösei lennének, a másik oldalon pedig unokatestvéreit, a Kauravákat, akik azonban jelenleg bitorolják tőlük a trónt. Arjuna, látva, hogy az ellenfél soraiban rokonai és nevelői is harcra készen állnak – például egykori tanítója, Droṇa, vagy nagyapja, Bhīṣma – Arjuna elveszti hitét abban, hogy érdemes megvívni az egyébként kétségtelenül jogos küzdelmet. Kṛṣṇa, mint lelki tanítómestere, arra biztatja őt, hogy bátran szálljon harcba, s hogy meggyőzze Arjunát, rávilágít a valóság természetére, majd a lélekvándorlás tana alapján részletesen kifejti tanításait.
A Bhagavad-gītā öt fő témája:
1. az Īśvara: az Istenség Legfelsőbb Személyisége
2. a Prakṛti: az anyagi természet
3. a Jīva: az élőlények
4. a Kāla: az örök idő
5. a Karma: a tettek és következményei
Kṛṣṇa hozzásegíti Arjunát ahhoz, hogy megismerje saját létezésének értelmét, így akiben szintén felébred az érdeklődés, és kérdéseket tesz fel arról, honnan jöttünk, miért szenvedünk, és hová tartunk a halál után, azoknak Kṛṣṇa szintén megadja a választ a Bhagavad-gītāban.
Az elmúlt évszázadokban világszerte számtalan bölcs és neves gondolkodó fordult e műhöz és lelt válaszra a metafizika kérdéseit illetően. Gárdonyi Géza például így méltatta: „A Bhagavad-gītā szanszkrit hősköltemény minden idők legélvezetesebb olvasmánya”.
Bízunk abban, hogy a Bhagavad-gītā úgy, ahogy van című írásmű időtlen bölcsességei valamennyiünknek tanulsággal és biztatással szolgálnak a mindennapokban. Ahogy a Gītā-māhātmya írja:
“Az ember naponta megfürdik, hogy megtisztuljon, de ha valaki csak egyszer is megfürdik a Bhagavad-gītā szent Gangesz-vizében, az az anyagi lét minden szennyétől megtisztul.”
A teljes Bhagavad-gītā hangoskönyv az alábbi linken hallgatható meg: