Kesawa Swami írása a pénz szellemiségéről, természetéről és arról, miért ragaszkodunk úgy hozzá.
Nemrégiben találkoztam egy gyerekkori barátommal, aki szintén szerzetes lett. Képzelhetitek, rengeteg közös témánk volt, amiről beszélgettünk. Az ő hagyományában a szerzetesi fogadalmak egyike, hogy soha nem szabad pénzhez nyúlni; és ha mégis, akár csak véletlenül, akkor egy napig teljes böjtöt tartanak. Komoly önmegtartóztatás. Bevallom, ha ezt a fogadalmat tettem volna, már halott lennék és elhamvasztottak volna – a pénzügyi műveletek ugyanis a mindennapi életem szerves részének számítanak. A pénz azonban veszélyes, újra és újra látjuk, hogyan képes támadást intézni az élet integritása ellen. Olyan könnyű elárulni az elveket és a célt, a nyereségért és az élvezetért cserébe.
A pénz ereje
A pénz és a gonoszság bibliai figyelmeztetése tehát ma is erősen megállja a helyét. Pusztító ereje mindent áthat. A profit elérése érdekében az ügyvédek tönkretették az igazságszolgáltatást, a média pedig a tájékoztatást. A pénz miatt az egészségügy tönkretette az egészséget, az oktatási intézmények pedig a valódi oktatást. A gazdagság hajszolása még a szellemi intézményeket is megtámadta. Úgy tűnik, ahol anyagi haszonról van szó, ott minden más ésszerűség repül az ablakon! Ha az ár megfelelő, az emberek szinte bármit eladnak, nem törődve tetteik hosszú távú következményeivel.
A pénz és a gonoszság bibliai figyelmeztetése tehát ma is erősen megállja a helyét. Pusztító ereje mindent áthat. A profit elérése érdekében az ügyvédek tönkretették az igazságszolgáltatást, a média pedig a tájékoztatást. A pénz miatt az egészségügy tönkretette az egészséget, az oktatási intézmények pedig a valódi oktatást. A gazdagság hajszolása még a szellemi intézményeket is megtámadta. Úgy tűnik, ahol anyagi haszonról van szó, ott minden más ésszerűség repül az ablakon! Ha az ár megfelelő, az emberek szinte bármit eladnak, nem törődve tetteik hosszú távú következményeivel.
Ám nyilvánvaló tény, hogy szükségünk van a pénzre – élelmiszert venni, lakbért fizetni, utazni a nagyvilágban… és jót tenni. A pénz hasznos, és nélküle nem sok mindent lehet elérni a mai világban. A bhakti tradíció híres kolduló szerzetesei éppen ezért elsajátították az “anyagiak” felhasználásának művészetét a “lelkiek” szolgálatában. Szanszkritul yukta-vairagyának nevezték el ezt – a világi dolgok befogadását és összekapcsolását egy magasabb és nemes céllal. Végül is nem a pénz minden rossz gyökere, hanem a pénz iránti rajongás és az azt követő kapzsiság és materializmus, ami a felszínre tör. Így tehát, ha az ilyen vagyontárgyakat önzetlenül, a távolságtartás szellemében használjuk fel, anélkül, hogy egy fillért is elherdálnánk, nemcsak hogy érintetlenek maradunk, hanem erőteljes pozitív változást hozhatunk létre a világban.
A pénz, mint eszköz
Ezt azonban körültekintéssel kell alkalmazni. Az 1800-as években Karl Marx a pénzt “az elszakadás egyetemes eszközének” nevezte – egy varázslatos elixírnek, amely kiszámíthatatlanul és azonnal képes kikapcsolni az intelligenciánkat, dédelgetett elveinket és magasabb rendű természetünket. Manapság már óvatosabb vagyok. Elvégre senki sem elég gazdag ahhoz, hogy visszavásárolja mindazt, amit a kapzsiság, az anyagi vágyak és az önzés miatt elveszített.