Vrṇdāvana legrégebbi és legöregebb templomának tartják a Magdana-mohana templomot.
A templom Istensége Madana-mohana azt jelenti, hogy “aki annyira elbűvölő, hogy még Kupidót is képes elvarázsolni.” Madan-mohana mūrtiját eredetileg Vajranābha imádta, az Úr Kṛṣṇa dédunokája. AZ idők során, különös tekintettel az ismétlődő muzulmán invázióra, a mūrtikat elrejtették és végül sok esetben meg is feledkeztek róluk.
Kṛṣṇa e gyönyörű formáját Advaita Ācārya találta meg egy banyán fa alatt, aki az Úr Caitanya társa, és előhírnöke volt, a Goswamik és a Pañca tattva előtt jelent meg, egyfajta úttörő munkát végezve. Amikor Advaita Ācārya Navadvīpāba, a mai Māyāpura városa felé indult, egy brāhmaṇára bízta Madana-mohanāt. Chaubhenak nagyon sok gyermeke volt és a gyerekei boldogan játszottak az “istenszoborral”. Később, amikor Rūpa és Sanātana Goswami az Úr Caitanya kérésére Vridnavanaba mentek, házról házra járva koldultak ételt. Akkoriban Vrṇdāvana régiója sűrű erdő volt még, a természet volt az úr. Sanātana betért Chaubhehoz és véletlenül megpillantotta Madana-mohanāt, azonnal felismerte, hogy az Úr különleges formája. Sanātana teljesen ledöbbent azon, hogy a mūrtival a gyerekek játszanak és utasította a brāhmaṇāt, hogy mutasson be megfelelő imádatot. Éjjel neki is és a brāhmaṇa álmában is megjelent Madana-mohana. Sanātanának elmondta, hogy nem szereti azt, hogy ennyire kimérten és tiszteletteljesen bánnak vele és sokkal jobban élvezte azt a szerepet, amikor a család gyermekeként tekintettek rá – ami sokat elmond arról a hangulatról, amelyre Kṛṣṇa vágyik odaadásunk kifejezése során. A brāhmaṇának viszont azt sugalmazta, hogy úgyis olyan sokgyermeke van, engedje hát el Sanātana Goswamival, Chaube ezért így is tett.
A mūrti így a kiemelkedő Goswamihoz került, aki azonban nagyon lemondottan élt, házról házra koldult a napi betevőért, ételeibe még sót sem használt, mondván az luxus. Lisztből és lencse keverékéből kis labdákat gyúrt vízzel és azt főzte meg és ajánlotta fel az Istenségnek. Így történt, hogy a gazdag kereskedő, Kṛṣṇa Das Kapoor hajója megfeneklett a Yamunān egészen pontosan Sanata Goswami ásramája magasságában. Az egészen véletlenül sókereskedéssel is foglalkozó befektető Sanātana tanácsát kérte hajójának ügyében. Sanātana azt javasolta, hogy mély hittel imádkozzon Madana-mohanához, hiszen Ő minden nehézségen keresztül tudja vinni az embert. A kereskedő később Agrában meggazdagodott, majd visszatért és templomot emelt Sanātana Goswami irányítása alatt a mūrtinak a Dvādaśāditya dombon, akit itt Rādhikāval és Lalitāval együtt imádnak. A templom eredetileg a Yamunā partján állt kis ghatakkal övezve, de napjainkra a folyó visszahúzódott és medre sekélyebben és lejjebb húzódik.
A mai napig vita övezi, hogy a Madana-mohana templomban az eredeti vagy a beavatott helyettesítő mūrti található. A mogul támadások és inváziók idején ugyanis többnyire Dzsaipurba menekítették az istenszobrokat. A helyettesítő mūrtik általában valamivel kisebbek, mint az eredeti forma, ezért vannak, akik feltételezik, hogy visszakerült az eredeti mūrti a Madana-mohana templomba, mérete okán. A vaiṣṇavák szerint, ha az imádat megfelelő, nincs különbség ezen formák között.
Sanātana Goswami egy bengáliai sarasvatā-brāhmaṇa családból származott, aki a Shahnak szolgált, hinduként, mivel különösen tanult személy volt, akire szüksége volt a helyi vezetésnek. Később találkozott az Úr Caitanyával, és gyakorlatilag megszökött szolgálatából. Vṛndāvanába ment az Úr Caitanya utasítására, hogy felfedezze Kṛṣṇa kedvteléseinek színhelyeit. Útja során elkapta a leprát is, ezért nem volt könnyű dolga. Testét a Govardhana hegynél hagyta el, amelyet követői később itt, a Madana-mohana templomnál helyeztek örök samādhiba.