Szombati eseményünkről beszámoló fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.856709621028914.1073741887.104080136291870&type=1
Október 18-án, szombaton több egyház egymással karöltve oszt ételt a rászorulóknak a Blaha Lujza téren.
Október 16. és 17. a Szegénység elleni küzdelem valamint az Élelmezés Világnapja, amelyet az ENSZ 1979-ben magyar kezdeményezésre nyilvánított világnappá – erre méltán büszkék lehetünk. Hatására a világban tapasztalható borzalmas mértékű éhezés 10%-kal csökkent, vagyis az emberiség 10%-át sikerült az évtizedek során stabil, a legalapvetőbb létminimum életszínvonaláig emelni azáltal, hogy a gazdaságilag fejlettebb országok a segélyszervezetek munkáján keresztül elkezdték a fejlődő országokban élőket támogatni. Elsősorban tiszta ivóvízzel, élelmiszerrel és persze orvosi ellátással segítették őket. Ez egyfajta erőforrás-kiegyenlítést jelent a Föld különböző pontjai között, azonban a munka még korántsem ért véget, mert jelenleg is mintegy 842 millió éhező él szerte világunkban (2012-es adat) – de egyesek szerint az éhezők száma eléri az egymilliárd főt.
Október 18-án délben a Krisna-tudatú hívők rendszeres ételosztó helyszínén ismét nagyszabású ételosztásra kerül sor, ez alkalommal azonban az akcióhoz több felekezet is csatlakozik, megmutatva, hogy a gondoskodás, támogatás vallási hovatartozástól független, és bárki számára ajánlatos tevékenység. A vallások üzenete e kérdésben teljesen megegyezik: segíts felebarátodon, légy kegyes a körötted élőkhöz, adakozz legalább egyszer egy évben, vigyél ételt nekik, segítsd őket testi és lelki értelemben, hiszen minden élőlény ugyanolyan lélek.
A résztvevő egyházak a segélyakciót mind személyes jelenlétükkel, mind pénzbeni vagy élelmiszer-adományaikkal támogatják. A kezdeményezéshez folyamatosan csatlakozó egyházak között megtalálhatjuk a Buddhista Misszió Arya Maitreya Mandalát, a Magyarországi Karma-kagyüpa Közösséget, a Magyarországi Muszlimok Egyházát, a Magyar Iszlám Közösséget, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, és az ötletgazda Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségét. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szintén csatlakozott az akcióhoz, ők mozgó orvosi rendelő biztosításával segítik a résztvevők egészségügyi ellátását.
A Szegénység elleni küzdelem és az Élelmezés Világnapja jó lehetőséget kínál arra, hogy magunkba tekintsünk, hogy mi hol tudnánk saját kiadásainkon spórolni és miként tudnánk környezetünkben a mélyszegénységben élő embertársainkon segíteni. Fontos megemlíteni, hogy létezik a szegénységnek egy jellegzetes arca, csoportja, a fokozatosan elszegényedők, akiket úgy neveltek, hogy méltósággal, a legnagyobb nehézségben is kitartva éljenek, semmit sem mutatva kínjukból. Ezeket az embereket a különböző ellátó-szervezetek szakembereinek szükséges felkutatni, mert maguktól „nem kívánnak mások terhére lenni”.
A segélyszervezetek jelentős része a megfelelő elosztásban tud segíteni világunkban. Hogyha a modern társadalmakban élő emberek bizonyos helyzetekben beérik az elégségessel, a kevesebbel, azzal saját egészségükért is tehetnek és adományozhatnak is a mélyszegénységben élőknek. Indiában pl. a kultúra, a társadalmi együttélés része az a hagyomány, hogy a bármilyen tulajdonnal rendelkező családfenntartók étellel kínálják a közelükben élő szerzeteseket, de a nincsteleneket, koldusokat is. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ma nyugaton a mennyiségi többlettel párhuzamosan minőségi éhezésről is beszélhetünk – számos család, amely nem éhezik a szó szoros értelmében, egészségtelen vagy tápanyagokban szegény élelmiszerekhez jut.
Mindez a zavar világunkban a mohóságból fakad. Noha Földünk népessége elérte a 7 milliárd főt, még mindig mindenki számára lenne elegendő zöldség, gyümölcs és gabona, hogyha a helyes elosztás elve szerint juthatna el az emberekhez és nem képezhetné az étel pénzügyi-gazdasági érdekek és spekulációk tárgyát. Ezt hangsúlyozta életében Sríla Prabhupáda is, a Krisna-tudat kiemelkedő lelki tanítója. Itt fontos kulcspont, hogy a hús fogyasztása ma már a tudósok által is több szempontból fenntarthatatlannak minősül. Például annyi ivóvizet igényel az előállítási folyamat, illetve annyi gabona és más termény szükséges az állatok felhizlalásához, amely teljesen feléli az egyébként rendelkezésre álló erőforrásokat. A kifogyástól való félelem azután erőszakot szül. Érezzük, hogy bolygónk kritikus állapotba került, a népesség az eltartó-képesség határait feszegeti, így Földünkön a termőterületekért, olajkincsekért és pénzügyi-katonai bevételek növeléséért egyre-másra háborúk eszkalálódnak. Ugyanazon kincsek felett marakszik az emberiség, ugyanazon területekért vív újra és újra ádáz harcot.
Az októberi páros világnap egy kiváló lehetőség arra, hogy elgondolkodjunk azon, modern világunkban a szükséges igényeink kielégítésén túl mennyi már-már felesleges, élvezetet szolgáló termékkel és szolgáltatással vesszük körül magunkat. Az élelmiszerek, amelyeket fogyasztunk gyakran túlságosan feldolgozottak, sokszorosan csomagoltak és túlízesítettek, amelyek távol állnak a táplálékok természetes formájától, mégis feldolgozásuk, ipari jellegük miatt jelentős költséget jelentenek az ember számára. A legtöbb család jövedelmének jó részét ugyanis otthona fenntartására és legfőképp élelmiszerre költi el. Az élelmiszerek egy igen jó része sajnos a kukában landol, ez pedig csak akkor kerülhető el, ha nagyon tudatos és jól szervezett a család étkezése.