„Az igazság keresése és a mindennapi életre gyakorolt hatása” – vallásközi konferencia az Amrit Sher-Gil Indiai Kulturális Központban
- március 4-én a Védikus Társaság szervezésében izgalmas konferenciát tartottak az Indiai Nagykövetséghez tartozó kulturális központban. A téma: hogyan keresik a különböző vallások az Igazságot, így, nagybetűvel.
A programot böngészve rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy itt valóban vallásközi programról van szó, még pedig nem csak az indiai kultúrában gyökerező vallások – hinduizmus, buddhizmus – kaptak meghívást, hanem a Nyugaton jobban elterjedt vallások is, például a katolicizmust egy indiai származású pap, Mahima Raj Anthony atya képviselte, aki Dél-Budapesten vezet plébániát. Szót kapott és igen mély előadást tartott a rendelkezésre álló húsz percben Dr. Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára. Megszólalt az iszlám képviselője is, Sulok Zoltán Szabolcs személyében, valamint Dr. Fórizs László professzor, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára is.
A legtöbb előadás mégis a hinduizmushoz kötődött, és gyakorlatban demonstrálta, hogy a hinduizmus nem egységes vallás, hanem egy, az indiai vallási sokszínűségben eligazodni nem tudó nyugatiak által adott gyűjtőnév. Megszólalt a Sri Chinmoy Egyesület, az Élet Művészete Alapítvány, a Himalája, valamint a Védikus Társaság képviselője is. Kovács Károly – Krisnanand – a „Jóga a mindennapi Életben” egyesület képviseletében tartott előadást a jógafolyamatokról.
A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolát Gaura Krsna dasa – Dr. Tóth-Soma László rektorhelyettes – képviselte.
Előadásában rámutatott arra, hogy valójában mindenki a keresi az igazságot, de igazán az Abszolút Igazság az, ami valamennyiünket vonz. Ez a keresés lényeges része az emberi létnek, bár nem mindig világos mindenki számára, hogy az Abszolút Igazság hol található.
Ezért adta a létezés forrása – akit Istennek nevezünk – a Védákat, különösen az upanisadokat és a szattvikus puránákat, és persze a többi világvallás szentírásait, amelyek útbaigazítást adnak az Abszolút Igazságról.
A védikus szentírások felvilágosítanak bennünket arról, hogy az Abszolút Igazság más világba, más dimenzióba tartozik, melynek neve vaikuntha vagy brahman sík, másszóval nem-anyagi vagy transzcendentális sík.
Ennek a birodalomnak nincsenek anyagi tulajdonságai, viszont egyes védikus iratok szerint bizonyos transcendentális tulajdonságai vannak, úgymint sat, cit, ananda vigraha, azaz örök, tudással és boldogsággal teljes, és örök, nem-anyagi formája van.
Az Abszolút Igazság keresésében az első lépésünk, hogy tekintetünket messze az anyagi világ jellemzői fölé emeljük a szentírások és szent bölcsek, lelki tanítómesterek segítségül híva.
http://www.indianembassy.hu
A második lépés, hogy elgondolkodunk az anyagi és a transcendentális világ közötti különbségen; a harmadik pedig a meditáció ezen a transzcendensen, főleg annak lényegén, a Legfelsőbb Személyen – Parabrahman – és szolgálatot ajánlunk Neki, hiszen Ő satyam param dhimahi – a Legfelsőbb Abszolút Igazság.
Természetesen a vedanta különböző filozófiai iskolái különbözőképpen vélekednek eme transzcendencia lényegéről és végső alapjáról.
Egyesek szerint az egy nem anyagi energia, avagy változatosság, forma és tulajdonságok nélküli Brahman. Mások azt mondják, hogy Ő a szívünkben lakozó Paramatma (Felsőlélek).
Mi, a Gaudiya Vaisnava vedanta képviselői az olyan szentírások alapján, mint a Bhagavad Gita azt mondjuk, hogy a transzcendentális világ lényege és alapja, mind a Brahman, mind a Paramatma forrása – Krisna, aki az Istenség Legfelsőbb Személyisége.
Mindenesetre addig a fázisig, amíg elérjük anyagi világtól való felszabadulást – mukti vagy moksa, avagy ahogyan Patanjali hívja, kaivalya, az Aboszlút Igazság keresésének módszerei szinte azonosak.
Azok az emberek számára, akik el akarják érni az Abszolút Igazságot, a lemondások (tapah), az önvaló védikus szentírásokon keresztüli tanulmányozása (svadhyaya) és az Istennek való odaadás gyakorlása (Isvara-pranidhana avagy bhakti) az univerzális módszer.
Valójában ezt a három dolgot szinte minden lelki és transzcendentális útban megtaláljuk, függetlenül attól, miféle vallásról beszélünk.
Ezek a módszerek illetve iránymutatások az életvitelre alkalmasak arra is, hogy valóban emberi életet éljünk, amelyet nem az anyagi energia számtalan megnyilvánulása igazgat.
Sajnálatos módon mostanság az étkezésünket, a szórakozásunkat, az ismereteinket, kapcsolatainkat és gondolkozásunkat jobbára a szenvedély és a tudatlanság kötőereje irányítják.
Ha elfogadjuk a lelki életet, annak első hatása, hogy életünk alapja a dharma lesz. Ez nem más, mint az az általános törvény, amely valamennyi emberi lényre vonatkozik, és négy fő elve van: a lemondás, amely segít nekünk lazítani az anyagi világhoz való ragaszkodáson, az együttérzés, amely abban segít, hogy szeretni tudjunk valamennyi élőlényt, a tisztaság, amely által a viselkedésünk és a tudatunk tisztul, és végül az igazmondás, amely segít nekünk megmaradni az igaz úton.
Sajnos mai társadalmunkból ezek az elvek csaknem teljesen hiányoznak.
http://www.indianembassy.hu
Amíg az Abszolút igazság kutatása automatikusan eredményez dharmikus és boldog életet, addig a dharmikus viselkedés önmagában nem feltétlenül vezet az Abszolút Igazság megismerésére irányuló életre. Ezért a dharma eszköz, a cél pedig az Abszolút Igazság megismerése.
A konferencia zárszava után, melyet Őexcellenciája Malay Misra, az Indiai Köztársaság budapesti Nagykövete mondott, került sor a Kulturális Központ kiállítótermében a Sri Chinmoy festményeinek reprodukcióiból készült kiállítás megnyitójára.
A konferencia beszámolója és a fotók forrása: http://www.indianembassy.hu/?p=123115