A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) elítéli a hátrányos megkülönböztetés és a korunkban egyre aktívabban tapasztalható gyűlölet-beszéd minden formáját. Közösségünk álláspontja szerint e jelenségek mögött két dolog áll. Az egyik az ismeretek hiánya és az ebből fakadó előítéletes gondolkodásmód, az ismeretlennel vagy felületesen ismerttel szembeni félelem, a másik pedig az anyagi, gazdasági feszültségek folyományaként létrejövő létbizonytalanság és az ebből fakadó aggodalmak. A Krisna-tudatú Hívők Közössége szerint a Krisna-tudat több tízezer éves filozófiája és elvei, amely tanítások az Úr Krisnától származnak, és amelyek ma is megismerhetőek a Bhagavad-gítából, megfelelő megoldást nyújtanak ezek kezelésére.
A Krisna-tudat filozófiája szerint az élőlények nem azonosak testükkel, hanem minden testben egy parányi lélekszikra lakozik, ez az élőlény valódi önvalója, amely testből testbe vándorol, hasonlóképpen ahhoz, ahogy az ember a ruháit cseréli le. Ez a lélekszikra minőségileg azonos az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, de mennyiségileg parányi. Így pl. az Úr egyszerre mindenről tudatos, viszont az ember a testében csak a saját magát körülvevő élethelyzetekről tudatos, másról nem. A minden testben jelenlévő lélek, minden élőlény esetében azonos jellegű, függetlenül attól, hogy milyen testben lakozik, nemre, fajra, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. Ezért bár az anyagi világban valaki a testvérünknek vagy idegennek tűnhet számunkra, lelki értelemben azonban minden élőlény a testvérünk! Az élőlényekkel szembeni előítéletesség abból fakad, amikor valaki figyelmen kívül hagyja ezt az azonosságot.
Az élőlény mellett mindenki szívében jelen van ugyanakkor az Úr Krisna is, Felsőlélek formájában, ezért bárminemű ártás vagy ellenségesség az élőlényekkel szemben, egyfajta ellenséges fellépés az Istenség Legfelsőbb Személyisége felé is. A helyes látásmód ezért az, hogy a látszólagos különbségek ellenére minden élőlényt tökéletesen egyenlőnek tekintünk és tisztelettel viseltetünk irántuk, mint az Úr teremtménye iránt.
„ Az alázatos bölcsek igaz tudásuk révén egyenlőnek látják a tanult és szelíd bráhmanát, a tehenet, az elefántot, a kutyát és a kutyaevőt (a kaszton kívülit) is.
Magyarázat: A Krisna-tudatú ember nem tesz semmilyen különbséget a fajok vagy kasztok között. A bráhmana és a kaszton kívüli ember társadalmi szemszögből különbözhet egymástól, s a kutya, a tehén vagy az elefánt is a fajtáját tekintve, ám a művelt transzcendentalista számára ezek a testi különbségek nem jelentenek semmit. Ennek az az oka, hogy valamennyien kapcsolatban állnak a Legfelsőbbel, hiszen a Legfelsőbb Úr Paramátmáként (Felsőlélekként), teljes részeként mindenki szívében jelen van.”
(Bhagavad-gítá 5.18)
Az erőszakmentesség elvét a Krisna-hívők (vaisnavák) a mindennapok során a gyakorlatban is megvalósítják. Az erőszak minden formáját igyekeznek elkerülni, ezért még az állatokkal szemben is könyörületesek. Nem fogyasztanak húst, halat, tojást, sőt a legtöbb Krisna-hívő (akinek egészségi állapota ezt lehetővé teszi) még a nagyipari termelésből származó tejtermékeket is elhagyja étkezéséből, hogy elkerülhessék a tejtermékek előállításával járó bárminemű károkozást vagy fájdalomokozást. A Krisna-tudat filozófiája szerint a húsfogyasztás az erőszakos gondolkodásmód táptalaja lehet. Az erőszakmentesség elve, az ahimszá tehát a Krisna-hívők életében nem csak mint elv, hanem mint életmódbeli kívánalom is megjelenik. Az ahimszá a legszorosabban értelemben véve azt jelenti, hogy tartózkodunk mindenféle aggodalom okozásától a bennünket körülvevő élőlények irányában, ezért mind gondolatainkban, mind szavainkban, mind tetteinkben törekszünk az erőszakmentességre.
A gyűlöletbeszéd és a hátrányos megkülönböztetés mögött ugyanakkor gyakran valamilyen belső lelki feszültség, nehéz élethelyzet, hiba és ok-keresés is állhat. A Krisna-tudat tanításai szerint azonban az élőlények saját korábbi tetteinek visszahatásaitól szenvednek itt az anyagi világban – azokról senki más nem tehet; a belső lelki azonosságunk felismerése, a belső lelki béke megtalálása azonban segít abban, hogy csökkenjenek ezek a feszültségek, és teljesebb, boldogabb életet élhessünk. A Krisna-tudat filozófiája szerint mindenki, aki az erőszakmentesség jegyében él, végzi lelki gyakorlatait, énekli az Úr Szent Nevét, a Hare Krisna mahámantrát, eléri a belső békét és elégedettséget. Ez a társadalmi feszültségek oldásának szintén nagyon fontos eleme.
A Krisna-tudatú hívők ezért igyekeznek ezt a belső békét, lelki teljességet mindenki számára átadni programjaikon. Központjainkban a reggeli és esti istentiszteletek egyaránt nyilvánosak, itt bárkinek lehetősége nyílik tudakozódni lelki azonosságunkról, filozófiánkról. A tudás elmélyítését a lelki irodalmat tartalmazó könyvtár is segíti, kérdés esetén pedig a lelkészek állnak minden érdeklődő szíves rendelkezésére. Főiskolánkon a teológia és a jógamester szakokon részletes betekintést nyerhetnek hallgatóink a Krisna-tudatos filozófiába, ahol a társadalomtudomány védikus modelljével, a varnásrama-dharmával is megismerkedhetnek. A varnásrama-dharma az élőlények együttélésének legbékésebb formáját és széles látókörű társadalmi modelljét tárja elénk.
A Krisna-hívők gyermekeiket szintén az ahimszá jegyében nevelik. A gyermekek amellett, hogy nem fogyasztanak hústermékeket, már fiatalon megismerkednek a tehénvédelemmel, a konstruktív magatartási minták közül pedig kiemelt figyelmet kap a karitativitásra való nevelés. A krisnavölgyi tanulók pl. minden évben édességet visznek ajándékba a környező somogyi településeken élő gyermektársaiknak, s maguk osztják ki azt a tanulóknak. A Védikus Kultúráért Alapítvány ösztöndíjprogramja helyi roma fiatalokat segíti továbbtanulásukban. A karitász még markánsabban megjelenik az Ételt az Életért szegényélelmezési missziónkban, ahol jellemző jelenség, hogy a különböző sorsú, élethelyzetű, különböző származású vagy anyagi helyzettel rendelkező személyek együtt állják végig a sort – mi pedig egyaránt mindenkit kiszolgálunk, szeretettel fogadunk 1-1 tál meleg ebédre.
Az MKTHK a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés ellen igyekszik minden adandó alkalommal fellépni, cikkek, sajtóközlemények segítségével, vallásközi párbeszédek, kerekasztalok szervezésével, ahol az érdeklődők feltehetik kérdéseiket és bátran megfogalmazhatják esetleges kétségeiket, a nyílt, őszinte, tiszteletteljes párbeszéd jegyében. Néhány éve a főiskolánk által szervezett Létkérdés Konferencia témája is a vallások közötti békés együttélés lehetőségeit boncolgatta. Részt veszünk évek óta az Élet Menete felvonuláson, az Erőszakmentesség Világnapján, október 2-án pedig színes programokkal igyekszünk felhívni a figyelmet a téma fontosságára.
A Krisna-hívők maguk sem szeretnének a gyűlölet középpontjába kerülni, ezért részt veszünk minden olyan nyílt nap jellegű programban, ahol a vendégek jobban megismerhetik kultúránkat és filozófiánkat, életmódunkat és szokásainkat. Több Krisna-tudatos könyvet és a társadalmi kérdésekben való álláspontunkat tartalmazó füzetet ingyenesen is elérhetővé tettünk a lakosság számára.
Összességében elmondható, hogy a Krisna-tudat filozófiájának minden eleme hatékony válaszokat nyújt a téves felfogásból fakadó előítéletek ellen. A hit- és erkölcstanoktatás, a Krisna-tudatos életvitel és a vaisnava kultúra alapköve.