A Pándava ekádasí az év legfontosabb böjtnapja, úgy is mondhatnánk a nagyböjt ideje. Lényege, hogy a folyamatos anyagi késztetések helyett a belső, lelki folyamatokra és Krisnára figyeljünk.
A böjt a vaisnava kultúrában igen fontos szerepet tölt be. Egyszerre fegyelmezi a testet és a lelket is erősíti. Az ekádasí, vagyis a telihold és az újhold utáni 11. nap, olyan időszakok a Nap- és Holdállás szerint, amikor kedvezőbb, hogyha befelé fordulunk, elmélyülünk kissé, visszavonultabban élünk. Ilyenkor nem érdemes utazni, és megerőltető feladatokat sem végezni.
Az ekádasí alkalmakkor a Krisna-hívők nem fogyasztanak gabonát és hüvelyes zöldségeket, sőt a legkiemelkedőbb napon van, aki képes szárazböjtöt tartani. Ezt a szentírások nem javasolják azonban kismamák, gyermekek, idősek és betegek számára.
Az ekádasí lényege egy olyan törekvés, amelyben a testről a lélekre irányítjuk a figyelmet. Célja, hogy önmagunkhoz képes, saját képességeink szerint vállaljunk valamilyen lemondást, böjtöt. A test táplálékfelvételének bárminemű korlátozása elsőre általában a test lázadásával kezdődik, éhség formájában, de folyamatosan, vagyis rendszeres végzésével elcsendesíthető a tudat, hogyha az elmét olvasással, zenéléssel foglaljuk le ezidő alatt.
Az ekádasí alkalmakkor azért is fontos böjtöt tartanunk, mert egy a szentírásban is fellelhető történet szerint ezen a napon a gabonában „negatív erők” laknak, vagyis ilyenkor a gabonával bűnt vennénk magunkhoz.
A böjtöt a 12. napon adott időben kell megtörni gabonafélék fogyasztásával.
A Pándava Nirdzsala ekádasí az egyetlen olyan nap az évben, amely kifejezetten korunk elfoglalt emberei számára is alkalmas a lemondásra – ezért érdemes komolyan vennünk. A Pándavák, az ókori India vezetői, révén katonák, harcosok voltak számos kötelezettséggel, nem tudtak minden ekádasí alkalmával, havonta két alkalommal böjtöt tartani, hanem tevékenységüktől függően csak bizonyos napokon tudták elvégezni azt.
Az Úr Krisna a Pándava Nirdzsala ekádasít jelölte ki számukra, az év egy olyan napját, melyen a böjtöt végezve hasonló eredményt kaphatunk, mintha minden alkalommal megtartanánk. Ez természetesen nem mentesíti az embert az alól, hogy minden alkalommal törekedjen annak megtartására.
A kéthetenként beiktatott böjtnap ráadásul kedvezően hat az emésztésre, élénkíti az emésztést tüzét, az Agni lángját, tisztítja a gyomor-bélrendszert, erősíti a keringést, és így a test tisztaságán túl a tudatot is. A böjt végzése közben természetesen nem érdemes megerőltető munkákat végeznünk, a hívek ebben az időszakban gyakran együtt, és lehetőleg egész nap imádkoznak, leckéket hallgatnak az Úrról és az ima erejéről.
A budapesti Haré Krisna Központban ma is bárki bekapcsolódhat e lelki elmélyülésbe. Aki a böjtöt kívánja megtartani, azt biztatni tudjuk csak, hogy a meleg idő kedvez a szerényebb táplálékfelvételnek. Hölgyek jól bevált módszere pedig, hogy ezen alkalmakkor gyümölcslé kúrát tartanak, sok vízzel, és ízesítetlen gyógyteával kiegészítve. Az olvasás, meditáció, pihenés ekkor feltölti, vitalizálja az embert.