A Dzsjótisa a világító testek, vagy más néven a fény tudománya, egyidős a teremtett világgal. A védikus asztrológiai tudás az Úr Krisnától szállt alá a világot megteremtő formáján (Visnun) keresztül. Az első teremtett lény Brahmá, aki a Visnu köldökéből kihajtó lótuszon, az óceán hullámzó hangjainak hatására (ta-pa, ta-pa) tapaszba, vagyis lemondásba kezdett. A lemondás eredménye révén szívén keresztül nyilvánult meg a Véda (kezdetben egy), vagyis a tudás, az átfogó mindentudás, amelynek birtokában, mint egyfajta másodlagos teremtő, képes volt benépesíteni az univerzumokat. Kizárólag a Teremtő felhatalmazásával volt ez lehetséges.
A tudás, amely magában foglalja a lelki és a teremtett anyagi világ összes tudáskincsére vonatkozó információhalmazt, öröktől fogva létezett, s Brahmá ezt átadta gyermekének, Nárada Muninak, aki a Védák lejegyzőjére, Vjászadévára hagyományozta azt. Az asztrológiai tudás több forrásból érkezett, de a legfontosabb az Úr Brahmán és Náradán keresztül jövő tanítványi láncolat, iskola.
A Dzsjótisát a 6. Védángának, a Védákat kiegészítő 6 tudomány legfontosabb részének, a szemének is nevezik. Ismerete a sikeres és boldog élethez éppolyan fontos miként a látásunk a hétköznapi tennivalók során. Az asztrológia segítségével feltárhatjuk a múltat, a jelent, és a jövőt. Mindennek célja azonban nem az, hogy a múltban éljünk vagy a jövőről álmodozzunk, hanem hogy elégedetté és önmegvalósítottá válhassunk a jelenben.
A Dzsjótisa ugyan a világító testek tudománya, de legfontosabb tanítása az asztrológia alapvetése, hogy ezen világtó testek fénye, ereje, ahogy maga az élete is, az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől származik, Istentől való. „ Én vagyok a víz íze, a nap és a hold fénye, az om szótag a védikus mantrákban, a hang az éterben és az emberi képesség” – tárja fel Krisna a Bhagavad-gítá 7.8. fejezetében.
Fontos megértenünk, hogy minden teremtő erő Tőle származik, minden élet forrása és ezért az emberi élet eredete is Ő Maga. Az élőlény azonban az Istenség Legfelsőbb Személyisége helyzetére irányuló irigysége miatt élvezővé és irányítóvá akart válni, így Krisna biztosította számára a lehetőséget, hogy megtapasztalja azt. Szabad akaratuk által azok a lelkek, akik úgy kívánták, elhagyhatták (igazából elfelejtették) a transzcendens világot a teremtett anyagi világban való életért és a tapasztalatok megszerzéséért. A tapasztalatok igénye miatt így újabb és újabb tevékenységekbe bonyolódunk itt az anyagi életben, ami újabb és újabb visszahatásokat szül – ezt nevezik karmának, ez az a bizonyos ok-okozati láncolat, amelyet ma sokszor nyugati spirituális „szakértők” is annyira nagyon félreértenek.
A Dzsjótisa célja, hogy a születésünk időpillanatára felállított horoszkópképletből feltárjuk előző életeinket, hogy milyen út vezetett ide, és cseppet sem rágódva a múlton a lehető legkonstruktívabb jövőt vázoljuk fel általa. Feladata, hogy segítsen élethelyzetinkben, döntéseink során, feltárja rejtett betegségeinket, problémáinkat vagy éppen tehetségünket és képességeinket. Azt is megtudhatjuk belőle, milyen szolgálat vagy munkatevékenység a legkedvezőbb számunkra, sőt azt is, hogy a vallásos lelki élet gyakorlatai mennyire könnyűek vagy éppen mennyire nagy kihívást jelentenek számunkra.
Ünnepek és esküvők asztrológiája
A védikus asztrológia az ünnepek vagy az esküvők során is nagy jelentőséggel bír. Indiában még ma sem nagyon jöhet létre házasság a horoszkópképletek összevetése, részletes vizsgálata nélkül, annyira a hétköznapi hagyomány része. Orvosok, gyógyítók ugyanúgy használják a diagnózis felállítása során, ahogy Hippokratészig a nyugati orvoslás is elengedhetetlennek tartotta alkalmazását.
Az asztrológia azért is rendkívül fontos a mindennapokban, mert a Nap alapú naptár helyett holdnaptárat használnak. A legfontosabb ünnepek és böjtnapok a Hold bizonyos helyzeteihez köthetők. Az ünnepek általában az Úr valamilyen alászállt formájának nevét tartalmazzák és mellé az adott hónap vagy holdnap nevét. Ilyenek pl. a Ráma-navamí, Ráma királyfi megjelenésének napja Chaitra hónap 9. holdnapján, vagy a Gaura-purnimá, amikor is Phálguna (kb. március) hónap fényes teliholdján megjelent az Úr Gauránga vagyis Caitanya, Krisna 15. századi megjelenési formája. A legérdekesebb talán Dzsanmástamí, Krisna születésnapja augusztus hónapban. A dzsanma születést jelent, astamí a 8. holdnapot. Krisna édesanyja 8. gyermekeként látta meg a napvilágot, mint 8. szülött, a 8. holdnapon. Az ünnepek tehát beszédes nevek, amelyekből pontosan tudhatjuk, hogy kire, miért, és mikor kell emlékeznünk, cselekednünk. A legfontosabb böjtnapok szintén a Hold járásához köthetők. Az ékádasí gabonát és hüvelyeseket elhagyó böjt például mindig a 11. holdnapon esedékes (növő és fogyó ciklusban is).
Az esküvői ceremóniák előtt szintén nagyon fontos, hogy megfelelő időpontot válasszanak a bráhmanák, a papok vagy az asztrológusok az ünnepségre. Az esküvő ugyanis tűzáldozat keretében zajlik, ilyenfajta imádatot viszont csak kedvező időpontban szabad bemutatni. Erre általános vizsgálatot és ún. időpont-asztrológiát is használnak (muhúrta). Az esküvőket ma általában a nyári időszakban tartják, valamely fesztiválhoz kapcsolódóan. A hívő személyek igen gyakran nagy nyilvánosság előtt mondják ki esküjüket, így a nézőközönség kedves áldásait kérik, s gyakran meg is vendégelik őket Indiában. Külön érdekesség, hogy figyelembe veszik a hét egyes napjainak bolygóurait is, ezért bár míg Európában a kényelmes szervezés miatt a szombati, Szaturnusz nap a legfelkapottabb az esküvőkre – és a Szaturnusz elválasztó ereje miatt igen sok válással végződik -, addig Indiában gyakran választják erre pl. Jupiter napját, a csütörtököt vagy a vasárnapot, a Nap napját. Indiában ugyanis nem gondolják, hogy „csütörtököt mondhat a házasság”, a hagyománynak megfelelően tudják, hogy ez Brihaszpatinak, a nagy jótevőnek, és a vallásos családi élet alapjának, a félistenek lelki tanítómesterének a napja. Ez is szavatolja a házasságok épségét, biztonságát. Esküvői ünnepségekre különösen alkalmas az 1., 2., 3. és a 13. holdnap, s főként a Hold pályájának fényes fele. A fentiekből bizonyára az is kiderült a figyelmes olvasók számára, hogy Indiában még ma is mint lelket azonosítják az élőlényeket, az embereket. Ezért nem a Nap, vagyis a személyiség és az egó, hanem a Hold a legfontosabb vizsgálandó bolygónk, ez ugyanis a lélek jelölője, amelynek jelenlétét a testben a (tiszta) tudat jelzi.
A Krisna-hívők idén is megrendezik a Szekérfesztivált (július 12., Budapest), és a Búcsút (július 18-20., Krisna-völgy), ahol az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a tradicionális indiai esküvők misztikus világába.
Fodor Kata, vaisnava teológus
https://www.facebook.com/onlinehoroszkop
( A cikk eredetileg megjelent a Horoszkóp havilap júniusi számában)