Október elején három világnap is emlékeztet arra, hogy Földünk számára a húsfogyasztás a legkárosabb emberi szokás. Ha valami hasznosat szeretnénk tenni Földünk védelméért, akkor kezdjük a húsevés elhagyásával. Október 1-én tartjuk a Vegetarianizmus, október 2-án az Erőszakmentesség, míg október 4-én az Állatok Világnapját.
Fogytán az időnk, a környezet védelméért tett lépések nem képezhetik rózsaszín utópia tárgyát. A Krisna-hívők erőszakmentes életmódjukkal szeretnének pozitív példát állítani a természeti környezet védelmére.
Etikai szemszögből nézve a húsfogyasztás legitimálja az erőszakot a hétköznapokban. Az állatok elpusztítása azt bizonyítja: nem értettük meg, hogy ők is Isten teremtményei, akiknek joguk van a Teremtőtől kapott életre. A húsevéssel közvetve részt veszünk más élőlények szükségtelen mészárlásában. A világszerte egyre népszerűbb vegán étrend pozitív alternatívát kínál.
Napjainkban, a háborúk, a nézeteltérések, a természeti katasztrófák és az ebből fakadó népvándorlás korában az erőszakmentesség szerepe egyre jelentősebb. Gondolataink, szavaink és tetteink szintjén, valamint értékrendünkben is az ahimszá elve vár megvalósításra. Úgy látjuk, ez az egyetlen útja, hogy megszüntessük a világban tapasztalható globális kríziseket, amik szimptómái csupán a hamis birtoklásérzésünknek és a kapzsiságunknak.
A húsipar környezetromboló hatását tudományos eredmények is alátámasztják. A World Watch Institute tanulmánya szerint az emberi tevékenységek által kibocsátott üvegházhatású gázoknak legalább 51%-a a nagyipari állattenyésztésből származik. Az évente kibocsátott 32 milliárd tonna szén-dioxid és más káros gázok mennyisége meghaladja az ipari termelésből származó emissziót is. Az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületének állásfoglalása szerint: „a húsfogyasztás csökkentése jelenti a legnagyobb esélyt a globális éghajlatváltozás megelőzésére”.
A FAO és a WHO számításai szerint egy éves viszonylatban, 1 hektár termőföld terményeivel burgonyatermesztés esetén 22, rizstermesztés esetén 19 embert lehet ellátni, ám mindössze 1-2 főt, ha a terményeket húsukért tartott állatokkal etetik meg. Az Európai Bizottság kimutatása alapján az európai termőterület elegendő lenne a teljes emberi lakosság gabona-ellátására, de csak 20%-ban képes fedezni az állattartó telepek szükségleteit. 1 kg marhahús előállításához 13 ezer liter vízre van szükség, míg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának 2004-es jelentése szerint 1 cipó előállítása 550 liter vizet igényel.
Nem túlzás, ha kimondjuk: a globális mohóság pusztulással fenyegeti a légkört, az élővizeket, a termőföldet, környezetünk ma még többé-kevésbé ép maradványait. Sríla Prabhupáda, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete alapítójának szavait idézve: „Tulajdonképpen a húsevés feladása nem csupán Krisna-tudat kérdése, hanem az emberhez méltó élet kérdése is. Isten annyi más dolgot adott az emberi társadalomnak ételként: finom gyümölcsöket, zöldségeket, gabonát, és első osztályú tejet.”
A Krisna-hívők a környezetvédelem, az egészség és az erőszakmentesség jegyében vegetáriánus módon, sőt nagyon sokan vegán étrend szerint étkeznek, és oktatják is e szakácsmesterség rejtelmeit főzőtanfolyamaikon. A Govinda Éttermekben, és a Krisna-központok éttermeiben megkóstolhatók e tiszta, finom, ízletes vegetáriánus ételek.
A következő hetekben több, a témához kapcsolódó programmal is várják az érdeklődőket. Október 4-én partnerünk, a NOÉ Állatotthon Őszköszöntő állatok világnapi rendezvénnyel várja az érdeklődőket 10-16 óráig, ahol a Krisna-hívők vegán finomságait is meg lehet majd kóstolni. A rendezvény vendége Egyházunk Öko-völgy Alapítványa is, akik kvízjátékokkal, praktikus tanácsokkal várják az érdeklődőket.
Október 11-én pedig a vegánok, ételallergiások és az indiai vegetáriánus konyha szerelmesei ízlelhetik meg a legfinomabb ételeket az Indiai és Vegán Gasztronómiai Napon a Lélek Palotájában.
