Mit tesznek a vallások a környezetért?

Admin Filozófia, Hírek

Egy felmérés szerint elképesztő méretű pusztítást okozott az emberiség az elmúlt 40 évben az óceánok élővilágában. Közel a felét kiirtottuk már az óceánok élőlényeinek. Ennek természetesen súlyos következményei lesznek. Ebből a hírből kiindulva arra voltunk kíváncsiak, hogy miként állnak a régi tanítások, a vallások a környezetvédelem, esetleg konkrétan az emberiség által a természet ellen elkövetett pusztításhoz. Felhívták/felhívják-e a figyelmet a különböző vallások a természettel való együttélés szabályaira?

 

Az, hogy közel 50%-a kipusztult az óceánok élővilágának, egy kijózanító adat felelősségünk súlyáról. Jól rávilágít az emberiség jelenlegi kizsákmányoló, a közös kincsekből a szükségesnél többet kiemelő, önző életvitelére. Az óceánok élővilágának elpusztítása ugyanolyan negatív karmát termel számunkra, mint például a húsevés. Ha olyan termékeket fogyasztunk, amelyek előállítása káros az óceánokra (ilyen például a húsiparban előállított „élelmiszer”), akkor közvetve mi is hozzájárulunk pusztulásukhoz.

Az Úr Krisna Földről történő, 5000 évvel ezelőtti eltávozása óta a zavarodottság, a kilátástalanság, a pusztítás jellemzi az emberiséget. Ebben a korban hiányzik a vallás 4 lába: a testi-lelki tisztaság, az igazmondás, a mások iránti könyörületesség, és a lemondás; helyette folytonos élvezethajszolás és felhalmozás folyik. Így nem jöhet létre az erőszakmentesség sem, s ezek együttes hatásaként egyre inkább sérül természeti környezetünk, amelyet egyébként csak kölcsönkaptunk Istentől…

A Krisna-hívők az idei évben nem véletlenül tűzték ki célul, hogy az év témájaként a környezetvédelem fontosságára hívják fel a figyelmet. A folyamatos, szakemberekkel és egymással folytatott tapasztalatcsere hozzásegít bennünket, hogy egyre öko-tudatosabban és vallásosabban éljünk, mivel az erőszakmentesség és az egyszerűség is az életmódunk része. A védikus elveket követve úgy gondolom, többet tehetünk a természetért. Ha felelőtlenül bánunk a teremtett világgal, akkor további népvándorlásokra, háborúkra és szenvedésre kell számítanunk, s a karma törvénye értelmében elszenvedjük azt a kárt, amit másnak okoztunk. A Srímad-Bhágavatam 12. éneke előrevetíti a jelen korszak végét: a Föld végül sivataggá válik, és évszázadokon keresztül nem esik eső, emiatt embermilliók lelik halálukat; az emberek egy csoportja azonban a hegyekbe menekül a káosz elől és békében él – ők lesznek a zavarodottság korának túlélői. Rajtunk áll, hogy erkölcsi alapon az emberiség mely csoportjához kívánunk tartozni.

Fekete-Fodor Kata
vaisnava (Krisna-hívő) teológus

Más vallási képviselők válaszai >>

A Hír24 Isten tudja rovatáról:

A kiegyensúlyozottság jegyében…

Az Isten tudja rovat aktuális kérdéseit alkalmanként öt – hazánkban is jelen lévő –, a világon is elterjedt vallás egy-egy képviselőjének tesszük fel. Több felekezetet is bevonunk, így előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római vagy a görögkatolikus, következő héten a református vagy evangélikus egyház képviseli, ahogy az is megtörténik, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána- vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadók nevére kattintva elolvashatják a tanítók rövid életrajzát is.