A méz, mint katalizátor és superfood

Fodor Életmód, Hírek, Kiemelt

Tudtátok? Ma van a méz világnapja!

A mézet különleges tulajdonságai miatt superfoodnak is tekintik, hiszen mindig az adott földrajzi terület növényvilágára jellemző virágporból készül, így ha valódi harmóniába szeretnénk kerülni a természettel, érdemes a helyben, pl. az országon belül termő mézfajtákból választani.

Valódi csodaszer, nagyon magas az ásványi anyag és a B-vitamin tartalma. Ismert az antiszeptikus hatása, ezért megfázásos betegségek idején egy-egy kanál méz segít a torok felületének fertőtlenítésében, de sebkezelésre is használható. A méz erősen prebiotikus hatású, vagyis általa könnyebben elszaporodnak a bélben a jótékony bélbaktériumok, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy magas a cukortartalma, és kifejezetten gyors felszívódású szénhidrát. Ajurvédikus besorolása szerint a méz szárító-összehúzó hatású, és mivel erősíti az emésztés tüzét, az agnit, étvágyfokozó hatással bír. A méz táplál és katalizátorként működik, nemcsak önmagában értékes, hanem az egyik legfontosabb vivőanyaga a különféle gyógynövényeknek, az apiterápia a méznek e tulajdonságát is felhasználja.

A Krisna-völgyben működő méhészet számos gyógyterméket fejlesztett ki a méz és gyógynövények keverékéből. Dr. Eszes Gabriella (lelki nevén Gītanjali Devī Dāsī) háziorvos, természetgyógyász, fitoterapeuta és férje, Balázs László (Mahānanda Dāsa) Krisna-völgyi méhészmester közös munkájának eredményeként létrejöhetett néhány különleges gyógytermék. A légúti gyulladáscsökkentő, köptető hatású gyógynövények például mézzel kombinálva erőteljesebbek, ezt a terméket „giganektárnak” nevezték el. A „nyugi nektár” ehhez hasonlóan nyugtató és depresszió-ellenes, stresszkezelő hatású gyógynövényekből és méz kombinációjából készül, mely segít az alvászavarban is. Természetes gyulladás- és fájdalomcsökkentő krémjük pedig az akácméz alapú Hanumán gyógykenőcs, mellyel a bajai termékversenyen Aranykaptár-díjat nyertek. Ez olyan természetes összetevőkből készül, hogy akár még ehető is. Propoliszkenőcsük a sebekre kenve megakadályozza ezek elfertőződését, segíti a hámosítást, gyorsítja a gyógyulást. Balázs László, Krisna-völgy méhészmestere, nem mellesleg a Zselici Méz Lovagrend tagja is, méztermékei pedig Krisna-völgy webshopjában elérhetőek. (bolt.krisnavolgy.hu)

A repceméz az egyik legkevésbé savas mézfajta, amit az érzékeny gyomrúak is bátran fogyaszthatnak. Erősen gyulladáscsökkentő, immunerősítő, segíti a vérképzést is, magas a vas- és magnéziumtartalma.  

A méz az egyik legismertebb természetes édesítő, amelynél az egyetlen aranyszabály, hogy figyelni kell arra, hogy ne tegyük ki túl nagy hőhatásnak, ezért pl. ne forró, hanem langyos teába adagoljuk, és sütés-főzésnél is inkább már a kész, kihűlt ételek tetejére tegyünk belőle.

A méz nem az egyetlen gyógytermék, a méhek számos más kincset, ajándékot is nyújtanak az embernek, amivel az egészségünket megőrizhetjük, vagy ha kialakulnak a betegségek, azokat természetes módszerrel tudjuk gyógyítani. Ezek a méhviasz, a lépesméz, a virágpor, a méhkenyér, a propolisz, a méhpempő, de még a kaptárlevegő és a méhméreg is – ezek áldásos, gyógyító hatásait mind népi megfigyelések, mind irodalmi adatok igazolják. Az erőszakmentes méhészetekben azonban a méhmérget nem hasznosítják, hiszen a méh elpusztul, miután elveszti a fullánkját.

A méhek fontossága és az élelmiszerbiztonság

Az emberiség 90%-a által fogyasztott 100 legfontosabb haszonnövény 70%-a méhmegporzású. Ha a méheket kivesszük az ökoszisztéma rendszeréből, az emberiség egyszerűen éhen fog halni. Albert Einsteinnek titulálják azt a mondást, hogy „ha a méhek kihalnak, 3 év múlva az emberiség is követi őket.”

A Krisna-völgyi méhészet két fontos okból jött létre:

  1. Az ízletes és erős gyógyhatással bíró méhészeti termékek, virágpor, propolisz és a mézfélék nagyon fontos gyógyszerek és persze természetes édesítők.
  2. A méhészet másik fontos feladata azonban, hogy a méhek 5 km-es sugarú körben a teljes beporzást elvégzik minden növényen, amely fontos eleme az élelmiszer termelésnek és így a Krisna-völgyi önfenntartó gazdálkodásnak.Kínában pl. nagyon erősen vegyszerezett a mezőgazdaság, ezért évtizedek óta már ecsetekkel, emberi erővel kell a virágbeporzást elvégezni. Egy sokkoló adat: egy gyümölcsösben pl. 1600 ember szükséges ahhoz, hogy elvégezze egy méhcsalád munkáját! Ez pedig még csak a gyümölcsös, az erdei vadvirágokat már nem fogják beporozni ezek az alkalmazottak, így az erdőkben, ligetekben a biodiverzitás nagy mértékben lecsökken. Ha pedig nincs kellő mennyiségű vadvirág, az állatok sem tudnak megfelelően táplálkozni. A méhek tehát kulcsszereppel bírnak, ha pedig nem vigyázunk rájuk, az az emberiségre lehet súlyos következményekkel.

Napjainkban két okból pusztulnak nagymértékben a méhek: a méhészek vegyszereket használnak a méhek védelmére, pl. atkairtókat, ezzel sajnos a méhcsalád viszont gyengül és ha nem megfelelően van dozírozva ez a vegyi anyag, akkor viszont más betegségekre fogékonyabbá válhatnak. Nagyobb probléma azonban, hogy intenzív, monokultúrás a mezőgazdaság, ami azt jelenti, hogy hatalmas földeken egyféle terményt termesztünk, és így a méheknél minőségi éhezés lép fel.

Korábban több ezer virág nyílt 1-1 hónapban, most egy-kétféle növény nyílik akár egy fél éven át és nagyon egyoldalú lesz a méhek táplálkozása. Ráadásul a méhekre jellemző a “virághűség”, aminek hatására, amíg egy nagy mezőn találnak virágport, nem keresnek újabb felületeket. Az eredmény ahhoz hasonlítható, mint mikor az ember csak egyféle ételt fogyaszt hónapokon keresztül. A gyomnövények a vegyszerezés miatt teljesen eltűntek, ami legalább faji változatosságot adott volna. Egy növénytársításból létrejövő méhlegelő lenne az igazi megoldás hasznos barátaink súlyos problémáira. Az pedig már csak hab a tortán, hogy műtrágya pótlás van a mezőgazdaságban. Ami kényszernövekedésre és kényszervirágzásra készteti a növényeket. Ezért az élelmiszerek ma sokkal kisebb tápértékűek, mind a méhek, mind az emberek számára.

A klímaváltozás szintén nehezíti a méhcsaládok életét. Egy 120 évvel ezelőtti méhészeti könyvből tudjuk, hogy az akácosok ma pl. 1 hónappal korábban virágzanak ugyanazon a földrajzi területen, a méhek pedig nem képesek a növényvilág ilyen gyors változását megfelelő ütemben követni. Lehetséges, hogy mire munkához fognának, a virágok már elnyíltak! A szinergia törvénye szerint ezek a kihívások mind összeadódnak, így ma már szó szerint a méhek túléléséért küzdünk.

Az ember keze nyoma erősen meglátszik a természeten. Dél-Amerikában pl. a keresztény hódítók mohóságának hála, kihaltak a fullánk nélküli “maja méhecskék”, ugyanis minden mézkészletet elvettek a méhcsaládoktól a gyakorlatlan erdőfoglalók. Később az afrikai és az európai méhek laboratóriumi kereszteződéséből létrehozott fajt szerették volna betelepíteni a kontinensre, belőlük jöttek létre azok a gyilkos méhek, amelyek akár 300 méter távból is védelmezik kaptárjukat és hihetetlenül agresszívak az emberekkel szemben.

(Az interjút Mahānanda Dāsával készítette Fodor Kata)

Itt beszerezheted a legfinomabb Krisna-völgyi mézeket! >>