Az indiai szárik sokszínű világa mind a mai napig őrzi a helyi, gazdag kulturális hagyományokat, valamint az ősi, világhírű kézműves technikákat. Ezeket szeretnénk tájegységenként bemutatni egy ötrészes sorozatban, amellyel körbejárjuk az ősi Bhárata földjét, vagyis India minden szegletét.
Kalandozzunk először Észak-Indiában!
1. A Muga-szárí Asszamból:
A Muga szárí alapanyaga az a vadselyem, melyet a muga-selyemlepke (Antheraea assamensis) hernyója állít elő. Az ebből készült fonal egyik különlegessége, hogy nagyon erős fényű és eredetileg aranysárga színű, ezért gyakran szőnek belőle festés nélkül is száríkat. A másik pedig az, hogy a ragyogása minden mosással növekszik. Nagyon tartós ruhadarab, ezért az ára is drágább. Vallási ünnepekkor és esküvők alkalmával viselik a hölgyek.
2. Phulkari szárí Pandzsábból:
Az eredetileg egyszínű pamut alapanyagot nagyon sűrű hímzéssel díszítik. A ragyogását az adja, hogy a hímzéshez élénk, gyakran vörös árnyalatú selyemcérnát használnak. A motívumaik virágok, vagy olyan geometriai formák, amik virágoskerteket szimbolizálnak. Ünnepi alkalmakkor viselik.
3. Banarasi szári Varanászíból:
A Banarasi szárikat nagyon finom selyemből szövik, melyhez valódi arany, vagy ezüst szálakat is használnak mind a mintákhoz, mind a szegélyhez. Különlegessége, hogy a minták nagyon finom kidolgozásúak és gyakran brokátszövéssel készülnek. Ünnepi alkalmakkor viselik a hölgyek.
4. Chikankari szári Lucknowból:
Ehhez a szárihoz nagyon finom, egyszínű muszlin anyagot használnak, amely általában pasztell árnyalatú. Ezt díszítik kifinomult, eredetileg fehér hímzésekkel, melyek gazdag motívumaikról híresek.
Folytassuk kalandozásainkat Nyugat-Indiában!
1. Nauvari szári Maharastra államból:
A Nauvari szári neve arra utal, hogy kilenc yard hosszú (kb. 8 m), ami a szokásos 5,5-6 méteres hossznál jóval több. Ennek oka, hogy az ottani bátor hölgyek úgy vették magukra a szárit, ahogyan a férfiak a dhotit, a két láb között középen átvetve, hátul betűrve, hogy tudjanak lovagolni és harcolni. Ez az élénk színekkel szőtt selyem szári tehát az ottani hölgyek vitézségének emlékét őrzi.
2. Bandhani szári Gudzsarátból:
A Bandhani szárí neve a bandhan szóból ered, ami kötözést jelent. A fehér pamut anyagot egy adott minta szerint cérnával szorosan megkötözik és ezután befestik általában piros, sárga, kék, zöld, vagy fekete színűre. A megkötözött helyek festetlenek maradnak és a kibontás után ezek alkotják a mintát. Ez az eljárás közeli rokona a japán shibori technikának. Az ötezer éves Indus-völgyi leletek szerint már abban az időben is használták ezt a mintázási módszert. Hétköznapi és ünnepi alkalmakkor is viselik. Egyszerű stílusa miatt manapság nagyon népszerű az egész világon.
3. Patola szári a gudzsaráti Patanból:
A Patola szárík különlegessége, hogy dupla-ikat technikával készülnek. Ez azt jelenti, hogy mind a láncfonalat, mind pedig a vetülékfonalat egy adott minta alapján szakaszosan elkötöznek, aztán különböző színekkel külön-külön megfestenek. Ezek után a selyemfonalakat milliméteres pontossággal illesztve összeszövik, s így alakul ki a bonyolult mintájú szárí. Rendkívüli időigényessége miatt ezek a legdrágább szárik, amiket csak királyi és arisztokrata családok hordtak. Ráma herceg felesége, Sītā devī is ilyen szárít viselt az esküvőjén. A Patola szárí további különlegessége, hogy a 6 méter hosszú anyagon nem ismétlődnek végig ugyanazok a minták, ami nagyban növeli a szári egyediségét.
4. Paithani szári Aurangabadból:
A Paithani szárí különlegessége, hogy nagyon vékony selyemből készül kézi szövéssel. Mivel a motívumai között a papagájok, fák, növények mellett leggyakoribb a páva, ezért színei leginkább a bíbor, a lila és a pávazöld. A szári fejrésze (pallu) arannyal szőtt.
