Te mit eszel a válság után?

Admin Hírek, Kiemelt, Krisna-völgy, Öko

Bálamódaka Dásza, Krisna-völgy főkertésze 2 évtizede él a Völgyben. A 287 hektáron elterülő ökofaluban egész évben, tehát mind a 4 évszakban termelnek, míg Magyarországon ez az időszak a legtöbb gazdaságban mindössze 4-5 hónap. A téli kertészkedési taktikák, fóliasátras és biointenzív megoldások egész évben élelemmel látják el a közösség lakóit, az önfenntartás terén pedig képzik is az érdeklődőket. Otthoni élelmiszertermelésen vagy kertészkedésen töri a fejét? Lehet, hogy hamarosan már nem lesz más választásunk.

„Nagyon drága az élelmiszer és ismeretlen helyről származik. A hosszúláncú élelmiszerellátás mindig ismeretlen a vevő számára” – kezdi Bálamódaka, Krisna-völgy főkertésze, aki amúgy hulladékgazdálkodási szakértő és mellette lelkész is, akit barátai stílusosan csak Bálának becéznek. A kertészkedésről beszélgetünk, és nem tudjuk megkerülni a Covid-járvány és az ukrán konfliktus problémakörét, ahol a hívők Ételt az Életért programja pl. ételosztásokkal, adományokkal segíti a menekülteket.

Az emberiség valahogy évről évre olyan problémákba ütközik, ami az egész bolygót globálisan érinti és veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot. Már Krisna-völgyben is érzékelik, hogy hatalmas az érdeklődés az önfenntartás iránt és a kertészeti tanfolyamok folyamatosan teltházasak, mintha mindenkiben az a kérdés motoszkálna: te mit eszel majd a válság után? És még nem érkeztünk el a krízis végére…

De milyen konyhakertről álmodjon a városi ember és mit tehetünk, ha ki szeretnénk törni az élelmiszerfüggés fogságából?

Farm to falk – közösségi kert és a balkonláda

Aggasztóak a jelenlegi élelmiszerárak? Jogosan. Nem véletlenül van szükség arra az évi félmillió tál ételre a Krisna-hívők ételosztásain… Ugyanakkor persze szeretnénk friss és egészséges élelmiszereket fogyasztani. Minderre két lehetőségünk van.

„Az egyik, és vélhetőleg a legjobb megoldás, hogy elkezdjük támogatni az ún. rövidláncú helyi termelést. Ilyenek pl. a termelői kosár-kezdeményezések, ahol alkalmanként is vásárolhatunk webáruházból rendelve, illetve részt vehetünk olyan termelői együttműködési programban, ahol egy évre/szezonra előre leszerződünk a gazdával, és közösen vállalva a pénzügyi felelősséget, egyenesen a termelőtől szerezzük be a zöldségeket, gyümölcsöket. A közösség támogatja a helyi termelőket, a gazda pedig vállalja, hogy abból, ami terem, biztosítja az együttműködőknek a terményeket. Ez az ún. „Farm to folk” mozgalom Amerikából ered. Az árak magasabbak, a termék minőségi. Ilyen pl. a Somogyi Kosár is, amit jelenleg kb. 50 család vesz igénybe rendszeresen, és az egyik legváltozatosabb termékeket felvonultató kosárközösség.” – mondja Bála, aki rendszeresen szállít Krisna-völgyi terményeket a Somogyi Kosárnak.

„A másik lehetőség, hogy közösségi kertészkedésre adjuk a fejünket. Ez jót tesz az egészségünknek és a szociális kapcsolatokat is segíti. Itt nem maradunk magunkra a kertünkkel, de az eredményen meg is kell osztozni. Akár 15 emeletes panelházak tövében is találkozhatunk ilyen kertekkel, ha pedig a talaj nem megfelelő, akkor magaságyások kialakításával, termőfölddel és komposzttal való feltöltéssel kiváló termőterületet hozhatunk létre. A komposztálás egyébként a korszerű mezőgazdaság lelke, ma már egyre több hazai nagyvárosban is elérhetők a közösségi komposztálók. Ez csökkenti a hulladékot, és táptalajt jelent a városi kerteknek. Krisna-völgyben még a faanyagot is visszaforgatjuk a természetbe, mulcsozásra használjuk vagy komposztáljuk, az égetéssel ugyanis csak a légköri széndioxidot növelnénk” – ecseteli a szakértő.

 

„Végül, ha a nagyvárosban nincs más lehetőségünk, akkor marad a balkonkertészet. Ez a legmunkaigényesebb egyébként, hiszen a balkon a természettől teljesen elszigetelt, az ökoszisztémából kihasított darab, ami folyamatos, intenzív öntözést igényel, és persze fizikai korlátai is vannak. Alapvetően a dísznövényekre van kitalálva, de már egy 4 négyzetméteres erkélyen is termelhetünk fűszernövényeket, bébi levélzöldségeket, salátaféléket, chilit, koriandert, de a bogyós termésűeket és a gyökérzöldségeket nehéz megvalósítani.”

„A balkonkertészkedéshez jó minőségű humuszkomposzt szükséges – a legjobb persze a marhatrágya -, a szennyvíziszap komposzt nem megfelelő. A balkonon is fontos a takarás, ám ehhez, és a palántázáshoz ne használjunk tőzeget! A tőzeghasználat a természetes területek pusztításával, erdők-lápok hanyatlásával jár, nem fenntartható megoldás. A balkonra a pak choi, a szibériai bébi kel és más ázsiai káposztafélék kiváló választás. Ezek úgy nőnek, mint a rukkola, sűrűre lehet vetni, és évente 3-4 alkalommal szedhetők, télen is. A belvárosban már nem biztos, hogy a balkonkertet ajánlanám. A nagyobb főutak mentén a növények levele rengeteg károsanyagot köt meg, így a fűszerkertet is jobb a konyhában elhelyezni.”

Valódi alternatíva, a saját kiskert

„A legideálisabb persze, ha saját kiskertünk van. Itt akár egy zsebkendőnyi területen is jó eredményeket érhetünk el, ha a biointenzív termesztés és a regeneratív mezőgazdaság elveit alkalmazzuk, melyet már 15 éve ismernek hazánkban. Itt olyan technikákat alkalmaznak, ami csökkenti az emberigényt és a természet rendszerére hagyatkozik. Fontos a mulcsozás, a talajtakarás. A biontenzív kert ásás nélküli, magaságyással kombinált struktúra, ahol mindent visszakomposztálnak és így sokkal kisebb az esély a terület elsivatagosodására. Egy 1 hektáron elterülő konyhakert 6-8 ember munkájával közel 200 főt tud ellátni ilyen módon! Ha a termelést kiterjesztjük négy évszakosra, akkor egy fóliasátorban egész évben lehet répát, spenótot, brokkolit, mustárt és pak choit termelni, de a magyar kertekben alapvető a paprika, paradicsom.”

Változtatnunk kell étkezési szokásainkon és fogyasztói magatartásunkon!

„Meg kell érteniük az embereknek, hogy ha nem változtatnak a fogyasztási szokásaikon és forrásaikon, akkor a természet le fog épülni a nagyvárosok körül, mivel egy olyan élelmiszertermelést támogatnak, ami a lehető legkárosabb a természetnek. Ha nem változtatnak az étkezési szokásaikon, akkor mindegy, hogy szelektíven gyűjtik a hulladékot vagy elektromos autót használnak – a környezetvédelem az étkezésnél kezdődik. Az élelmiszer és a talaj rohamosan csökken. Az egészséges élethez egészséges talajra és környezetre van szükségünk” – állítja Bála, aki elkötelezett amellett, hogy az emberiségnek fel kell nyitni a szemét.

„A szemünk előtt zajlik korunk legnagyobb válsága. Az élelmiszerellátás kőolaj alapú, ha nincs, vagy drága a kőolaj, drága lesz az ellátás is. Az élelmiszertermelés fosszilis energiahordozókkal való fenntartása súlyos függés. Miközben az emberiségnek mindössze 2%-a dolgozik a mezőgazdaságban világszerte, ez az arány néhány száz évvel ezelőtt még 90% volt.”

Az esővíz rendszertelenül érkezik, az aszályt, eróziót okozó nagy esőzések követik. A Föld folyamatosan sivatagosodik, és nekünk lépést kell tartanunk a körülményekkel, amihez emberléptékű, regeneratív mezőgazdaság kell, megújuló energiaforrásokkal, melynek rendszerét az emberiségnek újra kell tanulnia. „A talaj egy megújuló energiaforrás, nem egy anyag, nem egy elem. Élő közösség, ami a Föld bolygón az emberiség ellátásnak az alapja. Nem tanyákban gondolkodunk, a városokat az agglomerációban lévő 1-2 hektáros gazdasaságokkal már fenn lehetne tartani, ahol heti pár órás ráfordítással élelmiszer termelhető, és ahol hosszútávon el lehetne hagyni a gépeket.” – állítja Bálamódaka, aki a gyakorlatban éli, amiről beszél.

Ha az emberiség így folytatja, 50-60 éve van csak hátra a globális éhínség megismerésééig, és áttérhetünk a mesterséges fehérjeételekre. Korunk emberének a fejében nagyon maradi elképzelések vannak a mezőgazdaságról. A legtöbben csak élvezni akarják az életet, nem törődnek a táplálékuk forrásával. Az oktatás és a társadalmi berendezkedés pedig nem támogatja a fenntartható mezőgazdaságot. „A digitális forradalom, amelyben élünk, nagyon kényelmes, ám nagyon sok betegséggel jár, hogy el vagyunk szigetelve a természettől. Mi, Krisna-völgyben kertészeti tanfolyamokkal és önkéntesprogrammal segítjük a tudás átadását. Lehet csatlakozni egy hétvégére vagy egész nyárra.”

www.krisna.hu

www.krisnavolgy.hu