Mit és mikor vessünk tavasszal? Évkezdő kisokos Krisna kertészétől

Fodor Hírek, Öko

Krisna-völgy kertészete az utóbbi néhány évben nagy átalakuláson ment keresztül, hiszen több lépést tettünk annak érdekében, hogy négy évszakossá tegyük a termesztést. A tavasz azonban mindig új munkákat tartogat, és most titeket is beavatunk, mik történnek a portánkon.

Először is magokat vetettünk: paradicsom, padlizsán, uborka, karela, petrezselyem és mángold fog kikelni belőlük. Ültetőközegként saját komposztot használunk, egy kis perlittel keverjük, hogy növeljük a vízmegtartó képességét.

A szivartálca ideális magvetéshez: 1 sejtbe 1 mag kerül – jól kezelhető. A vizet egyenletesen adagoljuk számukra és figyelni kell, hogy ne hideg vízzel locsoljunk! A tervek szerint április végén ültetjük ki ezeket a palántákat a fóliába.

Ha már megfelelő a talaj hőmérséklete, kezdhetjük is a vetést, méghozzá fejes salátával, spenóttal, sárgarépával, rukkolával. A paradicsom vagy a tökfélék palántáit később is kiültethetjük, de addig is vethetünk a leendő helyükre takarónövényeket, hogy ne maradjon csupaszon a talaj.

Miért vessünk takarónövényeket?

  • Védik a talajfelszínt az eróziótól. Ha éppen nem vetünk semmilyen haszonnövényt egy adott területre, vessünk takarónövényeket, ne hagyjuk csupaszon a talajt!
  • Tápanyagokat mobilizálnak. pl. a facélia és a pohánka a foszfort, a keresztesvirágúak a bórt és a ként könnyen felvehetővé teszik a növények számára.
  • Javítják a talaj nitrogénháztartását. A pillangósvirágúak megkötik a légköri nitrogént, és ha „nitrogéntároló” növényekkel, pl. keresztesvirágzatúakkal együtt ültetjük őket, akkor az utánuk ültetett növény jobban tudja azt hasznosítani.
  • Javítják a talaj szerkezetét. Az erős karógyökérzetű növények fellazítják a talajrétegeket, ilyen pl. a talajművelő retek.
  • Elijesztik a fonalférgeket. A facélia pl. olyan anyagot termel, amely távol tartja, de akár el is tudja pusztítani a fonalférgeket!
  • Elnyomják a gyomokat. Egyrészt fizikailag, a tömegük révén megakadályozzák a gyomok kikelését, másrészt olyan vegyületeket állítanak elő, amelyek hatással vannak a gyomnövények fejlődésére.
  • Ha látni szeretnéd, milyen takarónövényeket ültetünk Krisna-völgyben, látogass el hozzánk! >>

Miért vessünk különböző növényeket egymás után az ágyásokba?

Mert a különböző növények különböző tápanyagokat vesznek magukhoz a talajból, ugyanakkor gazdagítják is a talajt tápanyagokkal. A legideálisabb, ha úgy vetjük egymás után a növényeket, hogy az egyik növény által feltárt tápanyag az utána következő növény jobb fejlődését segítse elő. Ezt a tudást használja az okos ökokertész.

Hogyan váltogassuk egymás után a növényeket?

6 (+1) növénytípus van, amelyeket váltogathatunk a jobb terméshez. Arra kell figyelni, hogy mielőtt ugyanazt vetjük egy adott helyre, teljen el 4 év. De ha egy évben kétféle növényt is vetünk ugyanazokba az ágyásokba, területre, már 2 év múlva újraindíthatjuk a vetésforgót! Megéri, igaz?

Mi ez a 6 (+1) növénytípus?

  1. paradicsomfélék (paradicsom, paprika, padlizsán, krumpli)
  2. (nagy) káposztafélék (fejes káposzta, karfiol – a nagy tenyészidejű klasszikusok)
  3. tökfélék (uborka, cukkini, tök)
  4. hüvelyesek (bab, zöldborsó)
  5. hagymafélék
  6. levél- és gyökérzöldségek (saláták, rövid tenyészidejű káposztafélék, répa, retek, cékla, pasztinák)

+1: takarónövények – általában keverékek, és ha tartalmaznak hüvelyeseket vagy káposztaféléket, akkor ilyen típusú növényeket ne vessünk előttük és utánuk ugyanoda.

A komposzt titka

A jó, megfelelő terméshez és egészséges növények fejlődéséhez létszükséglet az egészséges talajélet, amelynek fontos része a jó komposzt.

Tudtad? A kiegyensúlyozott összetétel azért fontos a komposztban, mert ha túl sok a magas nitrogéntartalmú zöld anyag, a komposzt rothadásnak indulhat és büdös lesz. Ha pedig túl sok a barna anyag, akkor a bomlási folyamat nem indul be megfelelően. Ezért kb. egyenlő arányban keverjük össze az alkotórészeket. A barna anyagok a magas széntartalmú falevelek és faapríték. A faleveleket mi pl. az árkokból gyűjtöttük össze és hasznosítottuk ilyen módon. A szalma és zöld hulladék a nitrongéntartalmú alkotórész és ehhez keverünk még tehéntrágyát – ezekből áll egy jó komposzt.

A komposzt azonban nem készül el magától. Forgatásra és keverésre – egy kis odafigyelésre – a továbbiakban is szükség lesz, mivel a komposztálási folyamatban résztvevő mikroorganizmusok oxigént igényelnek. A nedvességszintre is figyelnünk kell, víz hiányában a mikroorganizmusok szaporodása megáll, de ha sok a víz, megint csak rothadás lép fel. Optimumra kell törekedni, erre való „az emberi figyelem” a folyamatban. Elméletileg 1 évig is eltarthat, amíg elkészül a komposztunk, de komposztáló gépekkel, heti forgatással már 2 hónap alatt is készen vagyunk. Kertes családi házaknál, kicsiben lehet, hogy érdemes megvárni ezt az éves érési folyamatot és minden tavasszal az előző évi, jó minőségű komposztot felhasználni a kertben. Forgatással, befektetett munkával azonban felgyorsíthatjuk ezt a folyamatot. Választás kérdése.

-> Ha szeretnél többet is olvasni a vetésforgóról, a komposztálásról, talajéletről, kertészeti titkokról, és okos biokertészeti megoldásokról, kövesd a Krisnakert Facebook oldalt!

Szeretnél többet tudni a fenntartható jövőről? Gyere el Öko Odüsszeia konferenciánkra! >>