Rāmacandra templombeavatása Ayodhyāban
2024. január 22-én, indiai idő szerint a déli órákban Sītā-Rāma prāna pratiṣṭā, azaz beavatási ceremóniát tartanak az újjáépült Rāma templomban Ayodhyāban. Ez az esemény lényegében Rāmacandra szülőhelyének a helyreállítása. Az ünnepélyt több millió hindu várja nagy izgalommal szerte a világon, de főként Indiában. A kormány azt kérte, hogy az emberek ne menjenek el Ayodhyāba, hanem otthonukban, a Dívalihoz hasonlóan láng gyújtásával emlékezzenek meg a jelentős eseményről.
Ayodhyāban egy egész templomfalut hoztak létre a megnyitó alkalmából, hogy az odaérkező zarándokok igényeit ki tudják szolgálni. A hús- és alkoholfogyasztást több tíz kilométeres körzetben betiltották.
A Rāma Janmabhūmi története
A néphagyomány szerint Ayodhyāban, a Sarayū folyó partján ezen a helyen született meg Rāmacandra a Tretā-korban. Számos Rāma életéről szóló kutatás bizonyítja ezt, ám ezek mindegyike a Rāmāyaṇa eposzra támaszkodik. Az elmúlt évezredekben zarándokok és falusiak rendszeresen látogatták a helyet, és lámpást gyújtottak egy picike háznak tűnő épület körül, amiről később megállapították, hogy egy kicsi Rāma templom volt.
Később itt épült fel a Babri Mecset, a muszlimok pedig saját vallási központjuk helyszíneként jogot tartottak a területre. Általánosságban úgy gondolják, hogy a mecsetet Bábur építette 1528-29-ben, ám az utazók és történetírók egészen a középkor végéig egy ház méretű templomról tesznek említést az eredeti szülőhely tekintetében. Valószínűleg 1813-ban húztak fel itt egy mecsetet, ám hiába – a hindu zarándokok továbbra is folyamatosan özönlöttek a helyre.
1853-ban egy szélsőséges hindu nacionalistákból álló szervezet fegyverekkel felszerelkezve elfoglalta a mecsetet, később pedig a helyi lakosok egy Sītā-Rāma mūrtīt csempésztek az épületbe (melyről azt állították, hogy magától nyilvánult meg). A mecsetet végül nem használták aktívan.
A ’80-as évektől kezdve hindu nacionalisták pāda-yātrā jelleggel rendszeresen ökrös szekereket indítottak Ayodhyāba, amit zarándokok követtek. Ebben az időben vetítették a televízióban a Rāmāyaṇa sorozatot is, ennek következményeként pedig tömegek indultak meg a város felé. 1992. december 6-án a zarándokok be is mentek a mecsetbe – 1986-tól ugyanis lekerült róla a lakat és engedélyezték a hinduk számára is itt az imádatot – és összecsaptak az azt védő rendőrökkel. Az incidens 2000 halálos áldozatot követelt… Innentől kezdve folyamatos jogi pereskedés kísérte a Janmabhūmi ügyét.
2003-ban ásatásokat kezdtek és megállapították, hogy a mecset alatt és lényegében benne is egy 10. századi észak-draviḍa stílusú hindu templom található, félisten és egyéb isteni ábrázolásokkal, ami az iszlám vallás szerint tilos. Ezért a területet először 3 részre osztották fel, 1/3-a a muszlimokhoz tartozott, a másik 2/3-a pedig két hindu szervezethez került. 2019 novemberében egy végső per értelmében visszaszolgáltatták a területet a hindu közösségnek, azzal az előírással, hogy egy templomot kell építeniük rajta, a muszlim közösségnek pedig egy 5 hektár területű mecsetet emelnek a közelben.
A kormány 2020-ban megkezdte az építkezést és a mūrtik most, január 22-én költözhetnek be egy sátorból a templomba. A hinduk ezt rendkívül fontos vallási mozzanatnak tartják, már csak azért is, mert a lakosság jelentős része hozzájárult legalább kis összegű adományokkal a templom építéséhez, és a Dívalihoz hasonlóan nagy előkészületeket tesznek. Az indiai Krisna-hívők szintén hagyományos ökrös-szekeret indítottak a helyszínre.
Hiedelmek
- Néhány tudós szerint Ayodhyā nem a valódi szülőhelye Rāmacandrának, az Nepál vagy a mai Afganisztán területére esik, de a Rāmāyaṇa, amely nagyon pontos helyszínleírásokkal rendelkezik Rāma életérő és útjáról is, ide helyezi el azt.
- Rengeteg fotó, videó, közszájon forgó hiedelem és történet szól arról, hogy a különféle tárgyalások alkalmával nagy számban jelentek meg majmok, ez pedig erőteljes hatást gyakorolt az indiaiak érzelmeire az üggyel kapcsolatban. Egy régi hiedelem szerint, amikor a mogul uralkodó lerpombolta az eredeti pici templomot, akkor a konyhát (Sītā konyháját) nem tudták megsemmisíteni, mert majmok lepték el a helyet.
Az ISKCON nyilatkozata
A Krisna-hívők csatlakoznak az indiai Ayodhyā-beli templommegnyitó ünnepséghez
A Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi Közössége (ISKCON) csatlakozik az Úr Śrī Rāma tiszteletére rendezett világméretű ünnepségsorozathoz, melyet 2024. január 22-én az észak-indiai Ayodhyāban, a Rāma Janmabhūmi templom beavatása alkalmából tartanak.
Az Ayodhyāban, Rāma szülőhelyén tartandó különleges, egy hónapon át tartó ünnepségsorozatban a Krisna-hívők templomai is részt vesznek, hiszen ez a hinduk és mások számára is egy történelmi jelentőségű zarándokhely.
Az ünnepség alatt a Krisna-hívők azt tervezik, hogy naponta 10 ezer zarándokot látnak el prasādammal, valamint szerte Ayodhyāban Szent Név fesztiválokat tartanak, különösen a “Hare Kṛṣṇa” és a “Hare Rāma” éneklését népszerűsítve. A hívők egy orvosi tábort is felállítanak a híres Bhaktivedanta Kórház csapatának segítségével, és nagy mennyiségű spirituális irodalmat, vagyis az élet értelmét kutató filozófiai könyveket fognak kiosztani az érdeklődőknek.
A világszerte működő 800 Krisna-templom közül több szintén részt vesz majd különböző módon az ünneplésben – a televíziós élő közvetítés által, ghí lámpák felajánlásával, különleges ceremóniákkal, zenei szertartásokkal és más eseményekkel.
Az Úr Rāma az ősi indiai eposz, a “Rāmāyana” hőse. A bölcs Vālmīki által írt mű közel 24 000 verset tartalmaz. Ezt az eposzt világszerte – többek között Indonéziában, Thaiföldön, Kambodzsában, Vietnamban, Laoszban, a Fülöp-szigeteken és más országokban is – tisztelik, valamint a hagyományos és kortárs művészetekben, a táncban, a színművészetben, és a zeneművészetben is megjelenik. Hazánkban is elérhető és ismert irodalom. – a szerk.
“Reméljük, hogy ez a templomszentelési és beavatási ünnepség, amely Śrī Rāma örökségét és az Ő dharmáról, igazságosságról, lelki értékekről és erkölcsről szóló tanításait fémjelzi, világszerte arra inspirálja majd az embereket, hogy együttérzően viselkedjenek és odaadóan, önzetlen módon cselekedjenek minden ember, és az egész bolygó javára” – mondta Anuttama Dāsa, az ISKCON kommunikációs minisztere.
Az ISKCON egy világméretű hindu vaiṣṇava szervezet, amelyet Őszentsége A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda 1965-ben alapított New Yorkban. A Krisna-tudat a kegyesség, az igazmondás, a könyörületesség és a lemondás egyetemes alapelveit hirdeti, és azt igyekszik elősegíteni, hogy minden emberben felébredjen az Isten iránti szeretet. A Krisna-tudat azt tanítja, hogy Isten neveinek az éneklése, ahogyan azt a világ nagy vallási hagyományaiban is értelmezik, elősegíti a békét, az együttműködést és a lelki boldogságot az egész világon.
ISKCON Kommunikációs Minisztérium
2024. január 15.
Rāma Lalla – a gyermek Rāma