A mai napon, azaz Jyeṣṭha hónap teliholdas napján ünepeljük a Snāna Yātrāt, vagyis az Univerzum Urának, Jagannāthanak és Testvéreinek a fürdetési ceremóniáját. A hagyomány szerint ezen a napon Kṛṣṇát és Testvéreit, Baladevát és Subadhra Devīt nagy pompa közepette kihozzák a templomból és 108 edény vízzel fürdetik meg őket, természetesen illatos virágszirmok, rózsavíz és más kedvezőségek kíséretében. Indradyumna király eredetileg ezen a teliholdas napon avatta be az Univerzum Urának e különleges formáját. Ezt követően az Istenségeket felöltöztetik elefánt ormányos öltözetbe, köszönhetően egy régi kedvtelésnek, amely szerint a Gaṇeśát imádó bhaktája kedvéért az Univerzum Ura, Kṛṣṇa még ezt az elefánt ormányos alakot …
Boldogság, hazamegyek…
A boldogság nem az, aminek mondják… Egy szép, kellemes, felemelő állapot… vagy a vágyaink végső beteljesülése, önmagunk kibontakoztatása, kiteljesedése, a szerelmünk kivirágzása …vagy inkább az, ha ezeket meg tudjuk adni másoknak? Nem túl hálás téma ez, gondoltam… hiszen a bölcsek azt mondják, ebben a világban mindenki csak beszél vagy hall a boldogságról. Mit írhatnék hát én erről? Annyi mindent hallunk mostanság róla. Az egyik véglet az, amikor azt állítják, hogy nincs boldogság, nem fontos és ne is keressük, főleg ne ebben a múlandó világban, a másik pedig az, hogy igenis van, csak tennünk kell érte, higgyünk az álmainkban, legyünk pozitívak, szeressük …
Pānihāṭi chidā dahi
Raghunātha Dāsa Goswaminak nagyon mély vágya volt arra, hogy az Úr Caitanya mozgalmához csatlakozzon. Ő az egyik fő Goswami Vṛndāvanāban, 15. századi Bengálban járunk. Minden őszinte és alázatos törekvése ellenére, azonban nem járt sikerrel sokáig, családi és egyéb kötelességei távoltartották legfőbb lelki vágyától. Raghunātha Dāsa Goswami végül Pānihāṭiban találkozott az Úr Niyanandaval, az Úr Caitanya társával – Aki Kṛṣṇa 15. századi megjelenési formája. Mivel Raghunātha tehetős családból származott, azt a feladatot kapta, hogy az összegyűlt bhaktákat, híveket etesse meg joghurtos tört rizzsel, amī egy nagyon kellemes és hűtő édes finomság a forróságban. Raghunātha többféle tört rizst is készíttetett, joghurtos, …
A Ratha-yātrā ünnepköre
Az indiai nyár derekán, épp a monszun kezdetén, Purī ura kerti palotájába vonul az éves nyári pihenésére. Ez a fesztivál arra a történetre utal, amikor Vṛndāvana lakói visszaviszik magukkal Urukat, Kṛṣṇát Balarāmával és Subhadrāval együtt Kurukṣetráról. Ezen a napon Purīban az Univerzum Ura nagy pompában utazik főtemplomából kerti templomába, amely a Guṇḍicā nevű helyen, a városközponton kívül fekszik. Ezernyi hindu tódul oda, hogy láthassa, és elhúzzák a hatalmas szekeret az egyik templomtól a másikig. Az angol „Juggernaut” szó, amelyet „hatalmas, könyörtelen erő” jelentésben szoktak használni, az Úr Jagannātha gigantikus szekerére utal. A briteket annyira lenyűgözte a szekér mérete, hogy egy …
Az Úr Nṛsiṁha azonnal viszonoz bhaktáival
Íme néhány a Māyāpurban található Nṛsiṁhadeva istenforma és hívei között zajló történetek közül. Jó példa erre ez a kis történet: a legutóbbi Gaura Purṅimā fesztivál alkalmával odahívtam egy bhaktát a tömegből, és megkértem, hogy ossza szét az Úr caranāmṛtáját a matajīk között, amit ő meg is tett. Később, amikor visszahozta a caranāmṛtás edényt, megjegyezte, hogy az Úr Nṛsiṁhadeva nagyon kegyes volt hozzá, amiért ilyen gyorsan viszonzott vele, és megadta, amit kért. „Ma reggel azért imádkoztam, hogy bárcsak ajánlhatnék neki valami közvetlen szolgálatot, te pedig meg is bíztál ezzel a feladattal.” „Igen – feleltem –, itt a dhāmában gyorsan teljesülnek a …
Egyénként egy összeomló világban
Az emberi társadalom csak akkor nevezhető valóban emberinek, ha támogatja mind a négy fő életcélt, amelyet a védikus hagyomány dharma, artha, kāma és mokṣa szavakkal jelöl. A dharma a kötelezettségek és erkölcsi elvek követését jelenti, az artha az anyagi gyarapodást, a kāma a jogos érzékkielégítést, míg a mokṣa az anyagi világból való felszabadulást. A társadalom ezen céljai elérésére Kṛṣṇa négy társadalmi osztályt teremtett. Ez a varṇāśrama társadalom alapja: “ Az emberi társadalom négy osztályát Én teremtettem az anyagi természet három kötőereje és a rájuk jellemző munka szerint…” (Bhagavad-gītā 4.13) Ezek az osztályok a következők: Brāhmaṇák – A papok és tanítók …
Egyre meggyőzőbb a fajok eredetének védikus magyarázata
Soha nem volt még olyan könnyű leleplezni az evolúcióelmélet hibáit, mint napjainkban Mit mondasz, ha a gyermeked vagy egy tanítványod megkérdezi tőled, hogy honnan származnak a madarak és a másféle állatok? Ha védikus alapon neveled és oktatod őket, akkor talán a Bhagavad-gítá 10.6-os versét idézed nekik, ahol Krisna így válaszol: „A hét nagy bölcs, előzőleg pedig másik négy tudós, valamint a Manuk [az emberiség ősnemzői] Belőlem, az Én elmémből születtek, s a különféle bolygókat benépesítő élőlények mind tőlük származnak.” Esetleg megmutatod még az érdeklődő fiataloknak a Srimad-Bhágavatam kapcsolódó fejezeteit, amelyek a világ szentírásai között egyedülálló részletességgel mutatják be, hogy Isten …
Rāma-navamī: Az Úr Rāma megjelenésének napja
rāmādi murtishu kāla-niyamena tishthan nānāvatāram akarod bhuvaneshu kintu krishnah svayam samabhavat paramaḥ pumān yo govindam ādi-purusham tam aham bhajāmi(Bs. 5.39) Rāmādi A Brahma-samhitā egyik versében (5.39) az Úr Rāmacandra inkarnációját írják le. Az Úr Rāmacandra több millió évvel ezelőtt jelent meg a Tretā-korban, Ayodhyā városában, Észak-Indiában. Ezen a napon, a holdhónap kilencedik napján született meg Daśaratha király legidősebb fiaként, története a Rāmāyaṇa című írásban található. A vers Rāmára Ramadiként hivatkozik, vagyis Rāma és sok más inkarnáció, hiszen Isten inkarnáció, akár az óceán hulláim, ismétlődve, végtelen számban jelennek meg. Amikor Daśaratha, Rāma apja vissza akart vonulni a tróntól, elhatározta, hogy Rāmacandrát …
A sankīrtana mozgalom első otthona
Idén március 22-én ünnepeljük Śrīvāsa Paṇdita megjelenését. śrīvāsa-paṇḍito dhīmān yaḥ purā nārado muniḥ parvatākhyo muni-varo ya āsīn nārada-priyaḥ śri-rāma-paṇḍitaḥ śrīmān tat-kaniṣṭha-sahodaraḥ nāmnāmbikā vraje dhātrī stanya-dātrī sthitā purā saiveyaṁ mālinī nāmnī śrīvāsa-gṛhiṇī matā Nārada Muni a Kṛṣṇa-kedvtelésekből most a Gaura Līlāban Śrīvāsa Pandittá vált. Barátja Parvata Muni Śrīvāsa öccseként jelent meg, Rāma Paṇḍitaként. Felesége Mālini korábban Ambikā volt, Kṛṣṇa dajkája Vrajából. (Gaura-gaṇoddeśa-dīpikā 90) A bengáliai reneszánsz arra az időszakra tehető, amikor megjelent az Úr Caitanya Mahāprabhu Navadvīpában, Kṛṣṇa rejtett inkarnációja, hogy elterjessze a Szent Név éneklését, és ezt a lehetőséget mindenkinek átadta, nőknek is, kaszton kívülieknek, és nehéz körülmények …
Hat erény, amely segít leküzdeni gyengeségeinket
A védikus bölcsesség szerint minden embernek arra kell törekednie az élete során – különösen azért, mert ez az emberi élet nagyon értékes -, hogy felülkerekedjen gyengeségein és hibáin, amelyek visszahúzzák az Istenszeretet felé vezető úton. A védikus tanítók számos kategóriába sorolták ezeket a gyengeségeket, amelyek legtöbbször előző életünkben, vagy korábban ebben az életünkben elkövetett sértések, ártások vagy életmód következményei. Az anarthákat már sokan ismerik, de arra csak kevesen fókuszálnak, hogy milyen kedvező tulajdonságok kialakításával ellensúlyozhatjuk ezeket magunkban. Vagyis mi az, a 6 dolog, amit érdemes kifejleszteni magunkban? – Trupti – az elégedettség – ez a kāma, a folyamatos vágyakozás …
Kowalsky: Milyen is a kék szín?
Amióta ember az ember, s korszakról korszakra vándorol e világban, árnyékként követi egy különös megnyilatkozási vágy, amit – a belőle származó dolgok összességével együtt – művészetnek nevezett el. Mi a művészet valójában? Mi a szerepe a társadalom, illetve az egyén létében? Egyáltalán, milyen belső késztetés hatására formálódik meg az egyénben (a művészben) vagy egy kollektívában a művészi alkotásra irányuló vágy? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések ősidők óta általános dilemmát okoznak a mindenkori filozófusok, közéleti személyiségek, tudósok, sőt, tulajdonképpen a művészek számára is. Jónéhány definíciót alkottak már a művészet fogalmának meghatározására, átfogó, minden igényt kielégítő tömör válasz azonban nemigen született… …
A hit csak a kezdet
A „miben hiszünk” kérdés gyakran felmerül, amikor a Krisna-tudatra mint vallásra terelődik a szó. Gyakran elbizonytalanodom, hogyan is válaszoljak, hiszen a kérdés jóval mélyebb gondolatokat ébreszt bennem, mint a puszta hit. A lelki élet, ha egy megfelelő folyamatot követve gyakoroljuk, elsősorban a megtapasztalt valóságot, nem pedig a hitet foglalja magában. Természetesen hitre is szükség van, lelki létezésünk azonban alapvetően a Legfelsőbb Személlyel, Istennel való kapcsolatunk megélését jelenti. Kezdetben persze szükség van egy kis kíváncsiságra is ahhoz, hogy kipróbáljunk egy számunkra addig ismeretlen dolgot, például a mantrameditációt, és ezt lehet akár hitnek is nevezni. A hit szanszkritul śraddhā, ami szó szerint …
Holi, Holikā Dahan, Gaura Purṇimā – melyik ünnep mit jelent?
A mai napon van Holikā Dahan ünnepe vagyis a kis Holi, a Holi előünnepe. Ez az ünnep egy tavaszköszöntő időszak, Indiában a forró meleg időszak kezdete, amikor a fák erejük teljében virágoznak, megjelennek a színek, bőségesen érni kezdenek a gyümölcsök. Az év meleg fele kezdődik és tart egészen Dīpāvalī ünnepéig. Holikā, vagy más néven Siṁhikā a démoni testvérpár Hiraṇyakṣa és Hiranyakoasipu húga volt. Mágikus erőre tett szert lemondásai révén. Az Úr Brahmātól áldásokat kapott lemondásaiért, ezeket viszont rendkívül etikátlanul mások elpuszítására kívánta használni. Ő az anyja a Védikus írások szerint Svarbhānu démonnak is, aki ravasz módon megpróbálja ellopni a nektárt …
„Yogapīṭha” – Az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhu megjelenési helye
„Kali korában az intelligens emberek gyülekezeti éneklést végeznek, hogy imádják az Istenség megtestesülését, aki folyamatosan Kṛṣṇa nevét énekli. Bár az Ő arcszíne nem feketés, Ő maga Kṛṣṇa. Társai, szolgái, fegyverei és bizalmas társai kísérik Őt.” [Śrīmad Bhāgavatam 11.5.32]. Yogapīṭha – az Úr Caitanya Mahāprabhu megjelenési helye (Nimāi) Śrī Antardvīpa szigetén, Śrī Navadvīpa Māyāpur dhāma szigetén Antardvīpa: „Antar” jelentése ‘titok’, „dvīpa” pedig ‘sziget’, és ez a sziget az a hely, ahol az Úr Kṛṣṇa felfedte belső, titkos érzéseit az Úr Caitanyaként való jövőbeli megjelenéséről. Yogapīṭha: Yogapīṭha az Úr Caitanya megjelenésének tényleges helyszíne. Śrīla Bhaktivinoda Thākura 1893-ban hozta létre ezt a helyet. …
Akiről Isten személyesen gondoskodik
A mai napon van Mādhavendra Purī eltávozási napja, aki egy nagyon fontos ācārya, azaz útmutató tanítómester a Brahma-Mādhva-Gauḍīya sampradāyában, vagyis a bengáliai vaiṣṇava tanítványi láncolatban, abban, amely a Krisna-tudat gyökereihez nyúlik vissza. Mādhavendra Purī egy rendkívül tanult és erős brāhmaṇa volt, aki lemondott életet élt és mindig odaadóan Kṛṣṇára emlékezett. Egyszer, amikor még az Úr Caitanya megjelenése előtt Vṛndāvanāban járt, azaz Kṛṣṇa szülőhelyét kereste fel, megfürdött a Govinda Kundban, vagyis egy kis tóban, ahol Kṛṣṇa is játszott. A 15. század közepén járunk, a bengáliai reneszánsz előtt, akkoriban a Goswamik és az Úr Caitanya tevékenysége előtt Vrṇdāvana erdős terület volt és …
Śiva-rātri éjjele
“A rasa-līla ősszel zajlott, ezt követően a követő nagy ünnepség a Holi, vagy más néven Dolayātrā ceremónia. A kettő között pedig van egy fontos ünnep, a Śiva-rātri, amit főként az Úr Śiva hívei mutatnak be. A vaiṣṇavák, az Úr Visṇu hívei nem minden évben mutatják be ezt az ünnepséget, de még a Kṛṣṇa könyv is megemlékezik róla, hogy egy alkalommal a tehénpásztrok úgy döntöttek, hogy Ambikāvanába szeretnének menni, bemutatni a Śiva-rātri áldozatot – írja Śrīla Prabhupāda a Kṛṣṇa könyvben. Az Úr Kṛṣṇa hívei szeretettel emlékeznek meg az Úr Śiváról, aki nem egy hagyományos félisten, hanem rendkívül különleges szolgálatokkal felruházott …
Vrṇdāvana templomai: Rādhā Dāmodara templom – az univerzum közepe
A Rādhā Dāmodara templom az egyik legfontosabb szent hely Kṛṣṇa szülőhelyén, Vṛndāvanāban. A templomot 1542-ben alapította Jīva Gosvāmi, a Seva Kuñja térségében. A mūrti nagyon különleges, hiszen Rūpa Goswaminak jelent meg, először álmában, aki rendkívül szenvedett a Kṛṣṇától való elkülönüléstől. Rūpa álmába az Úr azt mondta, hogy az ő kezének köszönhetően fog megnyilvánulni, de Rūpa Gosvāmi ezt lehetetlennek tartotta, hiszen soha nem végezte még a silpák, a szakrális isteni szobrászok művészetét. Végül egy fürdőzés folyamán, a folyóban találta az önmegnyilvánult (svayambhū) istenséget, akinek arcā olyan akár Govinda Deva, mellkasa akár Gopīnātha Ji és lábai akár Madana Mohana mūrtié – ezek …
Rādhānātha Swami: Az Úr Nityānanda megjelenési napja
A két Úr legfelsőbb kegye A Vedanta sūtrában szerepel a híres „ānandamayo’ bhyāsāt” vers. Ez a śloka elmagyarázza minden élőlény alapvető helyzetét. Mindenki élvezetre vágyik. A lélek természetes állapota szerint sat-cit-ānanda, örökkévaló, tudással, boldogsággal és eksztázissal teljes. Minden élőlény szíve állandóan a szépséget, a bájt és az eksztázist keresi. Ezért az Úr alászáll ebbe a világba, hogy szétossza a prema bhaktit, az istenszeretetet, amely táplálja a szívet, és beteljesíti minden vágyát. Amikor az Úr megjelenik ebben a világban, indokolatlan kegyéből teszi. A kegynek olyan a természete, hogy nincs alárendelve semmiféle anyagi törvénynek, a logika vagy a ráció szabályainak. Valójában az …
Miért él meg az ember minden változást válságnak? A krízisek árnyékában
Az emberiség válságok háborgó tengerén küzd lélekvesztőjében. Környezeti, gazdasági, társadalmi és leginkább lelki téren élünk át újabb és újabb kríziseket. Nem szükséges jóstehetség vagy huhogó katasztrófavárás, tudományos számítások és szentírások egyaránt részletes tényekkel és prognózisokkal szolgálnak egy nem túl biztató jövőképről. Mégis milyen kiút van az egyén és a közösség számára e komplex krízisek hálójából? A természetes rendszerek szempontjából nincsen válság, csak változás van. Az ember felfogásában persze ez válságként is vetülhet. A fajok eltűnése, az élőhelyek megváltozása, a környezeti feltételek változása, mind-mind úgy tűnik, válságos helyzetet mutat. És ha az okát nézzük (mármint a mohó és önző emberi tevékenységet), …
Mi az a Kumbha Melā és miért pont most ünneplik?
A Kumbha Melā a Föld legősibb és legnagyobb zarándoklata, amelyen a legkisebb becslések szerint is 60 millió ember vesz részt. A Kumbha Melā ünnepet évezredek óta ünnepik Indiában, és az hogy hogyan és miért és mikor kell megünnepelni, nem a véletlen műve, hanem minden finom részlete a Védákban rejlik. A Kumbha Melā ünnep eredete a Śrīmad Bhāgavatamban olvasható, amely szerint a démonok és a félistenek a történeti korok hajnalán úgy döntöttek, hogy egy eléggé önös cél érdekében összefognak az ellenséggel, ez pedig, hogy kiköpüljék a Tejóceánt és kinyerjék belőle halhatatlanság nektárját, az amritát. A köpülés során nagyon sok minden keletkezett, …