Kötelesség-e a gyerekszülés? – Isten tudja…

Nem kötelessége a nőnek a gyermek szülése, ugyanakkor erősen javasolt számára. Ennek oka a női nem pszichológiai jellemzőiben keresendő. A nők többsége rendelkezik egyfajta gondoskodó, tápláló attitűddel, a szülők szerint pedig az anyaság élménye a legszebb és legnagyobb ajándék. A gyermekek születése nagyon szépen kielégíti a „szükségeltségi szükségletet” is, vagyis azt, hogy a nő mindig hasznosnak és fontosnak érezze magát.
A védikus írások szerint a családos élet (grihaszta ásrama) célja, hogy olyan utódok szülessenek, akik továbbviszik a vallási és kulturális hagyományokat, és akik idős korukban védelmet nyújtanak a szülőknek. A békés időskor pedig megalapozza a minőségi lelki életet az utolsó évtizedekben.

Ha  egy férfi és egy nő megházasodik, akkor javasolt számukra, hogy gyermekeket vállaljanak. A védikus kultúrában csak a tanulók és a lemondottak rendjében élők nem vállalnak gyermeket, ám ők pont ezért meg sem házasodnak.

Olykor előfordul az is, hogy egy-egy hölgy a férjével végül a szerzetesi életpályát és Isten szolgálatát választja. Úgy döntenek, hogy egymás mellett, a vallásfilozófia tanulmányozásával, Isten szolgálatában elmerülve, és egymást segítve élnek. Egyedül ezek a párok nem vállalnak gyermeket, mivel idejüket és életüket a misszió építésének szentelik.
A családos életrend a társadalom biztos alapját képezi. Ha a nők elfordulnak ettől a belső igénytől, az fakadhat bizonyos kulturális és neveltetési mintákból, de az is lehetséges, hogy a nők biztonságérzetét nem elégíti ki egy-egy társadalmi berendezkedési forma. Ilyen lehet például az egekbe szökő lakás- vagy albérletárak, ha nincs meg az egzisztenciájuk védelme, ha a családfők nem keresnek megfelelően vagy az édesanya könnyedén és bármikor magára hagyható, tehát ha a nők nem kapnak megfelelő védelmet, akkor természetes, hogy félelem alakul ki bennük. A védikus kultúra ezért helyezi a hangsúlyt a családok és a nők védelmére.