Mivel a Bhagavad-gītā úgy, ahogy van az idei témánk, szeretnék általános áttekintést adni a könyvről. Még ha olvastad is a Gītát, akkor is fogsz érdekes dolgokat találni az erről szóló cikkekben. A Bhagavad-gītā döbbenetes könyv. Még ha egész életedben minden nap végig olvasnád az egész könyvet, akkor is találnál minden nap új, lelkesítő tartalmat benne. Úgyhogy olvasd ezt az összefoglalót figyelmesen, mert közben vissza fogok utalni a korábbi részeire.
Először is tiszteletteljes hódolatomat ajánlom lelki tanítómesteremnek, Ő Isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupādának, mert az általa nagy kegyesen átadott tudás nélkül még ma is teljes sötétségben lennék a lelki tudást illetően. Kizárólag az Ő kegyéből vagyok képes bármi értelmeset mondani.
A Bhagavad-gītā minden lelki tudás lényegét tartalmazza, és az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Krisna mondja el, ennélfogva semmilyen más lelki irodalomra nincs szükségünk, elég, ha rendszeresen és figyelmesen halljuk és olvassuk a Bhagavad-gītát. Jelenleg az emberiséget annyira lefoglalja az egyik napról a másikra való túlélés, hogy nincs ideje minden védikus irodalmat elolvasni. De erre nincs is szükség, hiszen egyetlen könyv, a Bhagavad-gītā elolvasása is elegendő.
Fotó: Kunjabihari
A Bhagavad-gītā a Mahābhārata része. A Mahābhārata szó annyit tesz, hogy a „Nagy-India történelme”. Ezek szerint a Kṛṣṇa és Arjuna közötti beszélgetés ténylegesen megtörtént. Történelem. Ha meg szeretnénk érteni, mi történt e beszélgetést megelőzően, illetve azt követően, akkor megtudhatjuk azt is a Mahábhárata eposzból. A Mahābhārata lényege, a nektárja azonban a Bhagavad-gītā, tehát pusztán a Gītā tanulmányozása is elegendő.
Bár többezer fordítást készítettek a Bhagavad-gītā, mi nem akármelyiket tanulmányozzuk, és ennek nyomós oka van. Mi a Bhagavad-gītā úgy, ahogy van című fordítást olvassuk, amit Ő Isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda készített. Leírja, milyen okból adta nekünk ezt a fordítást: amennyire látható, nyugaton és még Indiában is, gyakorlatilag az összes többi Gītā fordítás adós marad a Gītā valódi szellemiségének tükrözésével. Szinte az összes többi fordítás a kommentátor saját véleményét tükrözi és nem adja vissza a Bhagavad-gītā igazi szellemiségét.
Mi hát a Bhagavad-gītā szellemisége? A Gītā első diákja Arjuna volt, tehát a Gītā szellemiségét úgy ismerhetjük meg, ha megfigyeljük, hogyan viszonyult Arjuna Kṛṣṇához, hogyan fogadta el Kṛṣṇát és az Ő tanításait. Arjuna elfogadta, hogy Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ezt azzal is alátámasztotta, hogy kijelentette: a múltban is minden nagy tekintély elfogadta Kṛṣṇát, mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Kṛṣṇa Maga is kijelenti saját Magáról a Gītában, hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Tehát nekünk is ebben a szellemben kell elfogadnunk a Bhagavad-gītát. Értsük úgy, ahogyan Arjuna megértette Kṛṣṇától.
Kṛṣṇa feltárta Arjunának, hogy a Bhagavad-gītā nem új, eredetileg a Napistennek, Vivasvānnak mondta el a teremtés kezdetekor, és ezt a tudást szent királyok nemzedékről nemzedékre adták tovább, ám mivel mostanra a tudás elveszett, Kṛṣṇa ismét elmondta az eredeti tudást Arjunának.
Nagyon fontos kérdés, hogy Kṛṣṇa miért épp Arjunát választotta ki arra, hogy elmondja neki ezt a legmagasabb szintű lelki tudást? Arjuna harcos volt. Hadvezér. Számos képesítettebbnek látszó ember lett volna, akinek Krisna elmondhatta volna a Gītát. Miért éppen Arjunát választotta? Kṛṣṇa elmondja Arjunának, hogy ezt a legfelsőbb, titkos tudást azért neki mondja el, mert Arjuna bhakta és a barátja. Tehát a Bhagavad-gītát az tudja a legjobban megérteni, akinek Arjunáéhoz hasonló tulajdonságai vannak. Más szóval: ahhoz, hogy Kṛṣṇával közvetlen kapcsolatba kerüljünk, bhaktává kell válni.
Mindannyiunknak örök a kapcsolata Kṛṣṇával, az anyagi életben azonban ez befedődik és nem vagyunk többé a tudatában. A Kṛṣṇa-tudat folyamata azonban fel tudja eleveníteni ezt az eredeti kapcsolatot.
Érdemes figyelembe venni azt is, hogy milyen módon fogadta el Arjuna a Bhagavad-gītā tanításait Krisnától. Az elfogadás módjáról a 10. fejezetben olvashatunk. “Arjuna így szólt: Te vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a legvégső hajlék, a legtisztább, az Abszolút Igazság. Te vagy az örök, transzcendentális és eredeti személy, a megszületetlen, a leghatalmasabb. Nārada, Asīta, Devalā és Vyāsa, valamint minden más nagy bölcs megerősíti ezt az igazságot Rólad, és most Te Magad is ezt mondod nekem. Óh, Krisna, teljes igazságként fogadom el mindazt, amit elmondtál! Sem a félistenek, sem a démonok nem érthetik meg személyiségedet, óh, Uram!” (Bg. 10.12-14)
Hát ez a Bhagavad-gītā szellemisége. Arjuna közli Kṛṣṇával, hogy bármit mond Kṛṣṇa, azt igazként fogadja el. Arjuna kijelenti, hogy Kṛṣṇa személyiségét nagyon nehéz megérteni, olyannyira, hogy még a nagy félistenek sem értik. Ha pedig az embernél magasabb szinten állók sem értik Kṛṣṇát, hogyan érthetné meg egy közönséges halandó anélkül, hogy hívévé szegődne?
A Bhagavad-gītát az odaadás szellemében kell elfogadni. Nem szabad azt hinnünk, hogy egyenlőek vagyunk Kṛṣṇával, s azt sem, hogy Kṛṣṇa közönséges, vagy akár kiemelkedő személyiség. Az Úr Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége, legalább elméleti alapon el kell fogadnunk ezt a Bhagavad-gītā és Arjuna kijelentései alapján, aki megpróbálja megérteni a Gītát. Ha legalább elméletileg elfogadjuk, hogy az Úr Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége, akkor ebben a meghódolt szellemben megérthetjük a Bhagavad-gītát. Ha nem meghódolt hangulatban olvassuk a Gītát, akkor nagyon nehéz lesz megérteni, mert ez a könyv nagy rejtély.
(Madhudvisa dāsa)