Település-zöldítési akció
A Föld órája klímavédelmi kezdeményezéshez kapcsolódóan, a szervező WWF országos település-zöldítési akciót hirdetett, melynek célja, hogy ne csak beszéljünk a környezet védelméről, hanem a tettek kerüljenek túlsúlyba. Az akciót immár 4. alkalommal hirdették meg, a legzöldebb, sok önkéntest bevonó település pedig a Föld órája fővárosa címet nyerheti meg.
A Krisna-hívők idén a környezet megóvásának fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. Mint minden évben, idén tavasszal is zöld fesztiválprogramokkal várják az érdeklődőket májustól. A helyi lakosok és más településekről érkező segítők, önkéntesek azonban már a Húsvét előtti időszakban is igyekeztek tenni a környezet épüléséért, szépüléséért. Mivel Krisna-völgy egész évben gondozott, hulladékmentes övezet, így a szemétszedési akció – szerencsére – itt szóba sem jöhetett, a hívők azonban fatelepítési akcióba fogtak március 21-22 hétvégén. Az újabb erdősítés egész héten eltart, egészen a Föld órája rendezvényig, amikor is indiai zenei estet szerveznek a budapesti kulturális központban.
A fatelepítés mikéntjéről Pártha dászt, Krisna-völgy Környezetgazdálkodási Osztályvezetőjét kérdeztük
Mi a célja a mostani ültetési akciónak?
A több mint 270 hektáros Krisna-völgyi biofarm korábban egy szegényes, leromlott állapotú legelő volt, a két évtizedes szorgos munka hatására azonban egyre inkább visszaáll a táj eredeti szerkezete. Az újabb fatelepítési akció célja, hogy emeljük a tájban az erdősültség arányát, amely Krisna-völgy területére vetítve így már az országos átlag fölött van, 22% az ökofaluban! A telepített fajták ráadásul a tájban eredetileg őshonos fajok, félhektárnyi csertölgy, mezei juhar, gyertyán, vad gyümölcsfák, korai juhar és kocsánytalan tölgy került telepítésre szabadgyökerű csemetékből, az iskola alatti és a vendégház fölött domboldalon.
A mostani telepítés nem gazdasági – tehát nem faanyag-termesztési – célú, hanem talajvédelmi, mikroklíma javító és rekreációs erdő létesítését szolgálja.
Milyen célokra használtok faanyagot az ökofaluban?
Krisna-völgyben a faanyagot sokrétűen hasznosítjuk, tűzifának, mint megújuló energiaforrást, épületekhez, bútorgyártáshoz, kézműves tárgyakhoz, mint természetes helyi alapanyagot.
Krisna-völgy egyre inkább önfenntartóvá válik az évtizedek során. Mi a tapasztalatotok itt a völgyben, működik-e rövidtávon a fa-önellátás? Milyen időtartamban kell gondolkodni, ha valaki fával szeretné biztosítani fűtési vagy melegvíz ellátási szükségleteit?
Az energiaültetvények akár már 3 éven belül is hozamot adhatnak, ha ez a cél. Ezeket azonban csak aprítéktüzelésű kazánokban lehet használni vagy tömörített brikett előállításával. Mivel ezek gépesített megoldások, mi, itt Krisna-völgyben nem ezt részesítjük előnyben, hanem az erdőket, a hosszútávú megoldásokat, és elsősorban a tájban honos fajták közül válogatunk. Ezek minimum 25 (puhafák), de egyes esetekben akár 80-90 év múlva adnak megfelelő hozamot, vagyis gyermekeinknek, unokáinknak is ültetjük ezeket. Folyamatos erdőborításra törekszünk,szálaló vágással. A cél az erdő fenntartása, mint egy állapot, és nem csupán egy faanyagtermő hely kihasználása.
Mekkora területű erdőre van szüksége egy családnak a fa-önellátáshoz, ha szeretnének vidéken, önellátó módon élni?
Egy átlagos családnak a gyorsan növő fajokból is (fűz, nyár, gyors kompromisszumként akác) minimum 3000 négyzetméter, de ideális esetben fél hektár területre lenne szüksége, így lehet tervezni.
A szénnel szemben milyen előnye van a fafűtésnek? Ti miért ezt használjátok Krisna-völgyben?
A fafűtés egy hagyományos és egyben megújuló energiaforrás, amely az összes fosszilis energiahordozóval szemben CO2 semleges, vagyis a fa égése során mindössze annyi széndioxid szabadul fel, mint amennyit megköt az élete során, így egy jóval fenntarthatóbb és környezetbarát megoldás – ezért szeretjük.