Minden dicsőséget Földanyánknak! A hindu világközösség nyilatkozata a klímaváltozásról

Bhūmi Devī Ki Jaya! „Hódolat, dicsőség és tisztelet Földanyánknak”, ezzel a címmel állított össze környezetvédelmi intelmet a hinduk globális közössége a jelenleg is zajló és mindannyiunk sorsát radikálisan érintő párizsi klímakonferenciára a Földanya és a klíma védelmében. Az állásfoglaláshoz a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete is csatlakozott; Krisna-hívők mind Magyarországon mind a világ számos pontján környezetvédelmi évvel igyekeznek felhívni a figyelmet a téma fontosságára.

“Mātā bhūmi putro aham pṛthivyāḥ!
A Föld az Édesanyám és én az Ő gyermeke vagyok!”
— Atharva Veda (12.1.12)

A hinduk nem először emelik fel hangjukat a klíma védelmében. Hat év telt el azóta, hogy Melbournben a Világvallások Parlamentjének lelki vezetői elfogadták az első hindu klímaváltozásról szóló nyilatkozatot. „Földünk kapzsi kizsigerelésének hatása utolért bennünket” –figyelmeztet. „A természettel való kapcsolatunk radikális megváltoztatása már nem opció. Ez már a túlélésről szól. Nem pusztíthatjuk a természetet anélkül, hogy önmagunkat pusztítanánk.”

climatechange

Sajnos, azóta kevés érdemi változás történt. Növekszik Földünk hőmérséklete, a tengerszint folyamatosan emelkedik, az óceánok elsavasodása tovább folytatódik. Az Északi és Déli-sark jege rohamosan olvad. Mi pedig még mindig nem rendelkezünk egy ésszerű globális egyezménnyel a klímaváltozásról. A klímaváltozás azon mélységes problémának a tünete, hogy az emberiség életvitele kizökkent abból az egyensúlyból, amit Bhūmi Devī, vagyis Földünk, megújulva biztosítani képes.

A 2015-ös párizsi klímakonferencia közeledtével, a globális hindu közösség ismét határozott és jelentős lépések megtételére sürget, mind nemzetközi, mind nemzeti szinten, hogy lelassítsuk és megakadályozzuk a klímaváltozást. E tetteknek tudományosan hitelt érdemlőnek kell lenniük, melyeknek az üvegházhatást keltő gázok kibocsátásának jelentős csökkentésén, valamint a szennyező technológiák, főképp a fosszilis energiahordozók használatának kiküszöbölésén kell alapulniuk. Rendkívül nagy szükség van a lehető leggyorsabban áttérni a 100 százalékosan tiszta energiahordozók használatára, valamennyi országban. Kizárólag ez úton lehetséges megalapozni egy fenntartható és folyamatos emberi fejlődést. Ez adja a legnagyobb reményt emberek milliárdjainak, akik elektromosság vagy tiszta főzési lehetőségek nélkül élnek, hogy jobb életet élhessenek és csökkenjen a szegénység.

Nem számíthatunk azonban csak és kizárólag a kormányokra. Minden embernek ki kell vennie a részét a környezetszennyezés csökkentésében, megváltoztatva mind a belső, mind külső viselkedésünket. Mahátma Gandhi állítása szerint: „Ha meg tudnánk változtatni önmagunkat, a tendenciák is megváltoznának világunkban. Ahogy az ember megváltoztatja saját természetét, a világ is más hozzáállást tanúsít felé. Nem arra kell várnunk, hogy más mit tesz.”

A Mahābhārata (109.10) azt mondja: „ A Dharma mindenki jóléte érdekében létezik. Ezért, az, ami által minden élőlény jóléte fennáll, az minden bizonnyal maga a dharma.”

Ma felszólítunk minden hindut, hogy terjessze ki a dharmáról alkotott eszménket. Nem csak arra kell gondolnunk, hogy milyen hatással vannak tetteink önmagunkra vagy a közelünkben élőkre, hanem minden élőlény sorsára szükséges odafigyelnünk. Mindannyiunk dharmikus kötelessége részt venni abban, hogy biztosítsunk magunknak egy működő, gazdag és bővelkedő bolygót.

Home-1

A természetről szóló Assisi Nyilatkozatban (1986), Dr. Karan Singh a következőket írta:

„A hinduizmus hisz Isten mindent magában foglaló felségjogában… Az emberiségre nem úgy tekint, mint ami elkülönül a Földtől és a rajta élő számtalan életformától… Az ember szervesen kapcsolódik az egész teremtéshez.”

A Śrīmad Bhāgavatam (11.2.41) állítása szerint: „Az éter, a levegő, a tűz, a víz, a föld, a bolygók, minden teremtmény, minden irány, a fák és növények, a folyók és tengerek mind-mind Isten testének részei. Erre emlékezvén a bhakta (a hívő) tisztel minden fajt.”

Ezt tudván a hinduk erőszakmentességre törekszenek, hogy minél kevesebb kárt okozzanak mindennapi tetteikkel. Hindukként minden életet tisztelünk, az emberekét, a nem emberekét, a növényekét és az állatokét egyaránt. Folyóink istennők, hegyeink istenek. A táj egésze telis tele van istenséggel. A bolygók és csillagok fizikai dolgok, de ők is égi teremtmények. Mind ők, mind a körülöttük lévő űr isteni. Mikor felfogjuk ezt, túllépünk azon, hogy csak a hozzánk hasonlókkal törődjünk, mint isteni teremtményekkel. Isten szolgálóivá válunk s minden tettünk, így a világ és a benne élő valamennyi élőlény védelmezése is az imádat része lesz.

A klímaváltozásra adott reakciónknak több központi elven kell alapulnia. Ki kell terjednie arra a közhelyes igazságra, hogy Isten mindenben jelen van, és így minden élettel hódolattal és tisztelettel kell bánni. Magunkévá kell tenni vasudhaiva kutumbakam elvet (az egész világ egy család, Földanya családja), hirdetni kell „sarva bhūta hita”, „minden élőlény jólétét”, valamint a karmáról, a születés és halál majd ismételt megszületés körforgásáról szóló tudás birtokában kell cselekednünk.

A klímaváltozás fájdalmat, szenvedést és erőszakot szül. Ha nem változtatunk azon, hogy hogyan használjuk az energiát és a földet, hogyan termeljük meg az élelmünket, hogy bánunk az állatokkal és hogy használjuk fel a természet adta kincseket, akkor csak tovább növeljük a fájdalmat, a szenvedést és az erőszakot. Egyéni szinten úgy csökkenthetjük ezt a szenvedést, hogy elkezdjük megváltoztatni a szokásainkat. Leegyszerűsítjük az életünket és anyagi vágyainkat, nem veszünk el többet, mint ami nekünk jár. A növényi alapú táplálkozásra való áttérés a leghatékonyabb cselekedet, amit tehetünk annak érdekében, hogy minél kevesebb hatást gyakoroljunk a környezetre. Ha így teszünk, segítünk fenntartani az ökológiai és kozmikus rendet, mely lehetővé teszi az élet virágzását.

Több mint 5000 évvel ezelőtt a Védákban tették le a hinduizmus szentírásos alapját, a Sanātana Dharmāt, amely a folyamatos lelki felfedezés korszakának kezdete volt. Ma a Sanātana Dharma számtalan ága más és más távlatból szemléli az emberiség kapcsolatát a végső valósággal. A hinduizmus a Ṛg Vedában magasztalja ezt a plurális erkölcsi világképet:

“Ekaṁ sad viprā bahudhā vadanti  – Az igazság egy, de a bölcs sokféleképpen hívja.” A megvalósításhoz sok ösvénye vezet a jógának – a testi és lelki gyakorlatoknak, összekapcsolódás útjának (a szerk.) -, amit szerte a világon gyakorolnak, legyen az akár karma (a cselekvés), bhakti (az odaadás), jñāna (a tudás) vagy rāja („a királyi”) jóga. A hit és a gyakorlat széles spektruma teszi lehetővé, hogy a hinduizmus olyan csodásan színes és elfogadó legyen.

Ez a sokféleség azonban nem téríthet el a hit egységétől. Az Īśopaniṣadban található három szanszkrit szó, mely jól tükrözi a hindu látásmódot: „ Īśāvāsyam idam sarvam. – Az egész világmindenségre az Úr energiájaként kell tekinteni.”

A mai napon tegye fel mindenki magának a kérdést: Hogyan szolgálhatok? Hogy válhat szolgálatom imádattá Bhūmi Devi dicsőítésére és védelmére?

Ezen a jelentőségteljes cselekvésen, személyes átalakuláson és önzetlen imádaton keresztül leszünk képesek megtenni azt a külső és belső változást, amit a klímaváltozás kérdése igényel.

Így cselekedvén dharmikus, vagyis helyes, morálisan megfelelő módon cselekszünk, hűen hindu erkölcsi világképünkhöz és hagyományainkhoz.

Aum, śānti, śānti, śāntiḥ.

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének környezetvédelmi állásfoglalása a természeti környezet megóvásáért >> 

Montage-3


A jelen dokumentumot 2009. december 8-án terjesztették be a Világ Vallásai Parlamentjének Hindu Vallási Vezetői gyűlésén, Melbournben, Ausztráliában:

„A Föld, amelyen a tengerek, folyók, és sok más víz van, amelyekből élelem és gabonaföldek lesznek, mindennek a hona, ami lélegzik és mozog. Bárcsak megadná a legjobb termését!” Bhūmi Sūktam, Atharva Veda XII.1.3.

A hindu hagyomány szerint az ember nem különül el a természettől, hanem lelki, pszichés és testi kötelékek fűzik az őt körbevevő elemekhez. Tudva, hogy az Isteni mindenhol és mindenben jelen van, a hinduk igyekeznek nem bántani semmit és senkit. Mélyen tisztelik az életet és tisztában vannak azzal, hogy a természet hatalmas erői – a föld, a víz, a tűz, a levegő és a tér – valamint az élet különböző formái, mint a növények, fák, erdők és állatok, egymáshoz vannak kötözve az élet kozmikus hálójában…

Szeretett Földünk, amelyet gyengéden úgy tekintünk, mint az Egyetemes Anyát, sok-sok millió év növekedése és fejlődése alatt nevelte az emberiséget. Mostanra a bolygó ragadozó módjára való kizsákmányolása a körmünkre égett, és nincs más választásunk, mint a természettel való kapcsolatunk gyökeres megváltoztatása. Élet-halál kérdése ez. Nem pusztíthatjuk tovább a természetet anélkül, hogy magunkat is el ne pusztítanánk. A világot sújtó zord problémák – háborúk, betegségek, szegénység és éhezés – sokszorosan súlyosabb lesz a klímaváltozás előre jelzett hatásai szerint.

A világ országai még nem jutottak egyetértésre abban, hogy hogyan kellene javítani az ember részvételét ebben az összetett változásban. Ez nagyrészt azért van, mert egyes országokban hatalmas erők állnak ellent minden ilyen törekvésnek, még azt is kétségbe vonják, hogy természetellenes klímaváltozás van folyamatban. A hinduknak mindenütt a nemzetközi konszenzuson kell dolgozniuk. Az emberiség túlélése múlik azon, képesek vagyunk-e alapjában megváltoztatni a tudatot; ennek a változásnak a jelentősége vetekszik azzal, amikor korábban a nomádok letelepedtek és földművesekké lettek, majd a földművelés mellett megjelent az ipar, és a fejlett technológia gazdasága. Át kell állnunk a versenyről az együttműködésre, a hedonizmusról a holisztikus gondolkodásra, a maximalizmusról az optimális keresésére. Röviden, gyorsan át kell állnia az emberiségnek a mostani széttöredezett és elaprózott tudatról a globális tudatosságra.

Mahátma Gandhi sürgette: „Légy magad az a változás, amit a világban látni szeretnél.” Ha ma élne, felszólítaná a hinudkat, hogy mutassanak példát, változtassák meg az életmódjukat, egyszerűsítsék igényeiket és tegyenek féket a vágyaikra. Mint a világ népességének egyhatoda, a hinduk hatalmas hatást tudnak gyakorolni.

Nekünk, hinduknak kellene Földbarát módon élnünk, takarékosabban, kevesebb energiát fogyasztva, megújuló energiára átállnunk, fenntartható módon termelve vegetáriánus ételünket, és ki kell fejlesztenünk olyan technikákat, amelyek közös bajunkat orvosolják. A hinduk tisztában vannak azzal, hogy talán már túl késő van ahhoz, hogy a drasztikus klímaváltozást elkerüljük. A vasudhaiva kutumbakam (“az egész világ egy család”) szellemében a hinduk arra biztatják a világot, hogy együttérzéssel válaszoljanak az olyan szerencsétlen kihívásokra, mint a népesség elvándorlása, az élelem és víz hiánya, a katasztrofális időjárás és a dühöngő járványok. 

A Sanātana Dharma víziója szerint Isten teremtése hatalmas, és óriási időciklusokban először tökéletes módon megteremtődik, majd Ő Maga fenntartja, végül elpusztítja újra meg újra, és minden pusztulás egyben egy következő teremtő aktus előjátéka. E lelki támasz ellenére a hinduk tisztában vannak azzal, hogy mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges, annak érdekében, hogy megvédjük a Földet és erőforrásait a jelen és az eljövendő generációk számára.

Ökológiai 1X1 – letölthető ajándék kiadvány környezetünk védelméért >>

További információk: Hindu Climate Declaration >>

(Leadkép: yogaopenspace.com)

Cimkék: ,