„Lehetsz te a világ legfantasztikusabb szilvája, érett, zamatos, kívánatosan édes, és kínálhatod magad mindenkinek, ne feledd: lesznek emberek, akik nem szeretik a szilvát. Meg kell értened: Te vagy a világ legfantasztikusabb szilvája, és ha van valaki, akit kedvelsz, de ő nem szereti a szilvát, megvan rá a lehetőséged, hogy banán légy. De tudd, ha ezt választod, hogy banán leszel, csak középszerű banán lehetsz, s lesznek emberek, akik nem szeretik a banánt. Töltheted az életed további részét azzal, hogy igyekszel jobb banán lenni, ami lehetetlen, hisz Te szilva vagy, de próbálkozhatsz megint a legjobb szilva lenni.”
India valódi titka: A belső elégedettség
Őseink még nem ismerték a depresszió fogalmát. Történelemtudósok szerint a reformációig szinte sohasem fordult elő, hogy valaki megvált volna az életétől. Korunkban azonban népbetegség a depresszió, ami sok esetben nem egyéb, mint egy enyhe, de állandó belső elégedetlenség életünk minőségével, folyásával, vagyis mindazzal, ami kitölti napjainkat. A testi-lelki állapotunk, a munkatevékenységünk és a magánéletünk. Ha megvizsgáljuk a Föld legősibb írásait, a védikus írások életvezetésre vonatkozó bölcsességeit, hamar rájövünk, hogy bizony konkrét szabályok mentén szükséges hivatást vagy éppen párt választanunk. Az egészséges és boldog életvitelhez való gyakorlatokat szintén feltárják a Védák és magyarázataik. Ha ma India földjére tekintünk, elsőre talán a szegénység és szenvedés jut eszünkbe, de az anyagi terhek mögött valami egészen finom lelki csillan meg az ott élőkben. Még a legnagyobb szegénység közepette is tapasztalhatjuk, hogy a „koldusoknak” mindig van mit enniük. A gazdag és családos emberek, az egészen szegény lemondott öregeknek kinyilvánítják tiszteletüket. Milyen szervezőelv bújik meg India csodás és kétarcú világa mögött? Mi az, amit nekünk, nyugati embereknek is érdemes lenne elsajátítanunk, hogy az bizonyos belső elégedetlenség szertefoszoljék? Vagy a fenti hasonlattal élve hogyan válhatunk egy kiteljesedett és boldog szilvává ahelyett, hogy mindig valaki másnak az életét élnénk? Könyvek, televízió, sorozatok, valóságshowk és élvezeti szerek nélkül?
A szervezőelv, amely végett soha nem tévednek el a világban, életükben…
Ki ne hallott volna már a kasztrendszerről, az érinthetetlenekről? Ha azt mondjuk India, elsőként biztosan ez jut eszünkbe, s elfog minket a sajnálat. Kirekesztve, megvetetten élnek milliók – a 21. században. De pillantsunk egy kicsit a kulisszák mögé – vajon miből alakult ki ez a mára oly merevvé és áthághatatlanná vált szisztéma? Fennmaradása azt jelzi, hogy valamiféle hasznos keretet biztosít az emberi élet dimenzióinak.
A kasztrendszer az ún. varnásrama-dharma torzult változata, eredeti változata a Védák tanítása szerint a civilizált emberi társadalom sajátja. Az emberi társadalmakban a jólét, a béke és a fejlődés alapját a jó népesség, tehát az elégedett emberek jelentik, amelyhez nem a kasztrendszer, hanem a varnásrama helyes alkalmazása juttathat el bennünket. Manapság igen kevesen vannak, akik élvezetüket lelik a munkájukban és elégedettek a helyzetükkel. Dolgozni pusztán a megélhetésért szoktak – ám ez csak frusztrációt szül. Hogyan kellene valóban hatékonyan működnie a varnásramának?
Milyen tevékenység határoz meg bennünket?
A védikus társadalomban nem a születés alapján jelölték ki valakinek a helyét, munkatevékenységét, hanem a képességek, a tehetség és érdeklődés alapján. A varnásrama-dharma társadalmi intézménye négy társadalmi rendre és négy tevékenység szerinti csoportra, vagyis kasztra osztja az embereket. A felosztás a kultúrán, a képzettségen alapszik és az illető természete szerint jön létre. Célja a társadalom békéjének és anyagi jólétének fenntartása, amely csak úgy lehetséges, ha minden egyén boldog benne. Legfontosabb tényezője az egyén sajátságos természete, s nem a származás. A származásról nem is tesznek említést a szentírások, mert az mellékes szempont!
A négy kaszt a bráhmanák (bölcsek, tanítók), a ksatriják (vezetők, védelmezők), a vaisják (kereskedők, földművesek) és a súdrák (kézművesek, segítők). Minden emberi tevékenység besorolható ebbe a négy kategóriába, s a tanítómesterek feladata, hogy a fiatalokban már korán felismerjék, miben rejlik tehetségük és miként kell képezni a gyermekeket.
Az négy rend az életmód és a szociális kapcsolatok alapján a brahmacsárí (tanuló), grihaszta (családos), vánaprasztha (visszavonult) és szannyásza (lemondott) életrendekre különül el. Mindegyik rend más és más kötelességeket és kiváltságokat biztosít az embereknek.
A varnásrama-dharmát a szentírások azért rendelik el a civilizált emberi lény számára, hogy felkészítsék őt az emberi élet sikeres befejezésére. Ha valaki pontosan tudja, milyen munkatevékenység határozza meg, magánéletét az életrendjének megfelelően tudja alakítani és közben nem felejti el Krisna szerető szolgálatát sem, akkor elégedett és boldog életet élhet.
Az indiai emberek a varnásrama finom, láthatatlan szervezőelve szerint élik életüket a mindennapokban és így könnyebben eljutnak az élet sikeres befejezéséig, vagyis életüket Istennek szentelik. Az indiai emberek nem tartanak fenn nagy számban múzeumokat, de napjainkban is élik hagyományaikat, éppen úgy, ahogy őseik. Szolgálják az Istenség legfelsőbb Személyiségét, imádkoznak és elvégzik hétköznapi feladataikat tudásuk legjava szerint. Mivel az érdeklődési körük és tehetségük alapján választanak munkatevékenységet, egyúttal a nemi különbségek figyelembevételével újra és újra sikerélmény érheti őket. Igen, van, aki attól válik elégedetté, hogy a földet műveli, s megint más élete végéig vizsgál különféle tudományágakat. Különbözőek vagyunk, s éppen változatosságunkban rejlik életünk sikeressége.
Van azonban 9 olyan tulajdonság, amelynek elsajátítását minden emberi lény számára egyaránt javasolják. A düh, a harag, az irigység ugyanis befedik a boldogság érzését…
(1) Ne legyen dühös,
(2) ne hazudjon,
(3) egyenlően ossza szét tulajdonát,
(4) legyen megbocsátó,
(5) csak saját törvényes feleségével nemzzen gyermekeket,
(6) legyen tiszta elmében és testben egyaránt,
(7) ne legyen ellenséges senkivel szemben sem,
(8) legyen egyszerű és
(9) támogassa a hátrányosabb helyzetűeket.
Védikus elvekre épülő ökofalu
A Balaton déli partjától 20 kilométerre, Somogyvámos határában fekszik a Krisna-völgy néven ismert Indiai Kulturális Központ és Biofarm, amely a védikus társadalmi minta szerint épül fel. Lakói nem csak követik ezeket az elveket, hanem igyekeznek India bölcsességét más érdeklődők számára is átadni. A védikus tudás mellett a magyar tájhagyomány elemeit őrzik életmódjukkal, természet-közeli mindennapjaikkal. A július 18-20 között megrendezésre kerülő, az immár hagyománnyá vált Krisna-völgyi Búcsú azért különleges alkalom, mert a Krisna-hívők életének minden egyes szeletébe egyszerre nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, a filozófiától és teológiától kezdve, a háztartásvezetésen át, az étkezésig, öltözködésig vagy a gyermeknevelés elveiig.
Mint minden évben, idén is változatos, különleges programokkal várják a résztvevőket. A családbarát, füst és alkoholmentes három napos családi élményfesztiválon minden korosztály remekül szórakozhat és bepillantást nyerhetnek a kultúra gyakorlati alkalmazásába is.
Programok a Krisna-völgyi Búcsúban
Kisvasúton idegenvezetéssel lehet körbejárni a területet, illetve az idei kuriózum a hőlégballonos utazás Horváth Ferenc többszörös Magyar Bajnok vezetésével.
A másik különlegesség az országban egyedülálló Frangipáni virágkiállítás. Ez a színpompás virág, mámorító illatával a Hawaii-szigetek virágfüzéreinek alapja, s egyben a tobozmirigy megpendítője.
Az Ökoportán ötleteket, tanácsokat kaphatnak a vegyszermentes gazdálkodás illetve háztartás kialakítására. Elkészíthetik kedvenc parfümjüket vagy más háziszereket kizárólag természetes összetevők használatával.
Színpadi sátrunkban: Indiai zene és tánc, pantomim, jóga és kung-fu bemutató várja a látogatókat. Fellép Kövi Szabolcs fuvolaművész. Újdonságnak számít, hogy a fellépőktől a produkciók után lehetőség lesz elsajátítani a hangszerek kezelését, tánclépéseket tanulni és beszélgetni, ismerkedni is.
Természetesen nem marad el a látványos, tűz-ceremóniával egybekötött tradicionális indiai esküvő sem, mely mindig nagy sikert arat a nézők körében.
2014 a Gyermekek Éve a Krisna-hívőknél, ezért a megszokottnál is több műsorral készülnek a kicsiknek. Lesz íjászat, kézműves foglalkozás, pónilovaglás. A Noé Állatotthon Alapítvány kisállat-simogatójában pedig igazi meglepetés várja a gyerekeket.
Rádzsa, a HarmoNet internetes portál által örökbe fogadott boci a tehenészetben várja a dédelgetést.
A felnőtteknek a színpadi programok mellett több kilométer hosszan elnyúló kirakodó és kézműves vásárt, látványkonyhai bemutató főzést, filozófiai előadást, filmvetítéseket és persze a három étterem sátor nyújtotta kulináris élvezeteket ajánlják a szervezők. A szürke hétköznapokból garantáltan kiszakadhatnak a látogatók. Irány a völgy!
Bővebb információt a http://bucsu.krisnavolgy.hu weboldalon olvashatnak!