Tanácsok a babaápolás természetes módjaihoz.arról, milyen egy ökofaluban, egy természetközeli, de a megszokottól eltérő környezetben élni és tevékenykedni várandósként, illetve kisgyermekekkel.
Önmegvalósítás a gyakorlatban – Krisna-tudat otthon
Az odaadás folyamata és kifejlesztése A bhakti-jóga, az odaadás jógája folyamatát összegezve az Úr azt mondja: „Ó, Kuntí fia, ajánld fel Nekem mindazt, amit cselekszel, eszel, elajándékozol, valamennyi vezekléseddel együtt!” (Bhagavad-gítá 9.27) Ezért az étel felajánlása Krisnának szervesen hozzátartozik a bhakti-jóga rendszeréhez. Az Úr azt is leírja, milyen felajánlásokat fogad el: „Ha valaki szeretettel és áhítattal áldoz Nekem egy levelet, virágot, gyümölcsöt vagy egy kis vizet, Én elfogadom azt.” (BG. 9.26) Krisna egyértelműen nem említi a felsorolásban a húst, a halat és a tojást, így hát a bhakták (Krisna hívei) nem ajánlanak fel Neki ilyen ételeket. A Krisna-tudatos bhakta azért …
Az anyagi és a lelki oktatás különbsége
A. C. Bhaktivedanta Szvámí Prabhupáda, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola névadója a lelki oktatás tökéletesítésére buzdította tanítványait, követőit. Az oktatás valódi tudománya „Az emberi életformában életre kelthetjük Istenhez fűződő örök kapcsolatunkat, s az oktatás célja is ez kell hogy legyen. Valójában ez az élet és az oktatás tökéletessége.” Sríla Prabhupáda Sríla Prabhupáda kiemelkedő fontosságot tulajdonított az oktatásnak az Isten-tudatos, védikus kultúra és civilizáció elterjesztésében és fennmaradásában. Könyveiben, előadásaiban, tanítványaival folytatott levelezésében számtalanszor kifejtette, miért hiábavaló a modern, materialista oktatás. Prabhupáda azonban nemcsak bírált, hanem alternatívát is kínált: a lelki kultúra oktatását, olyan oktató- és kutatóintézetek működtetését javasolta, amelyek tudományos alapokon magyarázzák …
A Krisna-hívők főbb ünnepei, fesztiváljai
Főbb ünnepeink Egyházunk ünnepei Krisna, és az Ő különböző formái, valamint hívei evilági megjelenéséhez és cselekedeteihez kötődnek. A legjelentősebb eseményeket Budapesten vagy Somogyvámoson közösen ünnepeljük, énekléssel, előadások hallgatásával, illetve böjtöléssel (és a végén persze lakomával). Gaura Purnimá Ez a fontos Gaudíya-vaisnava ünnep Srí Csaitanja Maháprabhu megjelenésének napja. Ezen a napon Srí Csaitanja szülőhelyén, a nyugat-bengáli Srídháma Májápurban nagy ünnepséget tartanak, amelyre körülbelül negyedmillió ember látogat el. Ezt az ünnepet a Gaudíya-vaisnavák világszerte megünneplik. Ráma-navamí Visnu hónap, növekvő holdciklusa 9. napján ünnepeljük a Ráma-navamít, az Úr Sri Rámacsandra megjelenése napját. Az Úr Ráma megjelenésének évfordulója nagyon népszerű Indiában, ahol sok ember …
Mit kell tudni a Bhagavad-gítáról?
A Bhagavad-gítá – Isten éneke – hétszáz szanszkrit versből áll. Krisna, valamint barátja és híve, Arjuna párbeszédét tartalmazza, amely a kuruksetrai csata előtt hangzott el, időszámításunk előtt több mint háromezer évvel. Arjuna fontos kérdéseket tesz fel az élet céljával, a helyes cselekvéssel és sok más fontos témával kapcsolatban, Krisna pedig válaszol a kérdéseire. A mű a világirodalom legnagyobb terjedelmű alkotásának, a Mahábhárata című eposznak az egyik fejezete. A Bhagavad-gítá napjainkban már nemcsak Indiában, hanem az egész világon közismert.
Miről szól a védikus irodalom?
A védikus írások legfontosabb részei teológiai kérdésekkel foglalkoznak: valódi önvalónk feltárásával, Isten mibenlétével, az anyagi világ törvényszerűségeivel és az emberi élet végső céljával. A transzcendentális tudás mellett a védikus írások világi témákat is tárgyalnak, így pl. az orvostudományt (Áyur-véda), a hadtudományt és a politikát (Dhanur-véda), a zene tudományát (Gándharva-véda), az építészet tudományát (Szthápana-véda), az asztrológia és a csillagászat tudományát (Dzsjotisa-véda), és így tovább. A védikus írások az anyagi és a lelki tudás legősibb, Istentől származó gyűjteményei.
Milyen régi ez a vallás?
A védikus szentírások közlései szerint a Krisna-tudat vallása egyidős a világ keletkezésével, hiszen magától Istentől, Krisnától származik. A tanítások ősidők óta mesterről tanítványra szálltak alá, s körülbelül ötezer évvel ezelőtt jegyezte le őket Vjászadéva, Isten inkarnációja.
Tudathasadásos állatvédelem…
Május 15-én, kedden az alábbi hírt olvashattuk az Index oldalán: „Egy dióskáli férfi nem tudta etetni a kutyáját, megsajnálta az állatot, és megkérte a szomszédját, hogy akkor üsse agyon, olvasható a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság keddi közleményében. A gazda felkérésére szombaton átment hozzá a szomszéd egy házilag készített baseballütővel. Vallomása szerint két ütéssel végzett a közepes termetű keverék kutyával, majd el is ásta a tetemet az udvar hátsó részében. A baseballütőt a rendőrség lefoglalta. A két férfit állatkínzás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.” A hír sokkolta a közvéleményt, mivel az állatkínzó előre megfontolt szándékkal, kegyetlenül pusztíttatta el az állatot. …
Az idő legyőzése
A Kṛṣṇa-tudat alapvető tanítása szerint az élőlény nem azonos a testével, hanem az őt, mint kesztyű a kezet fedi be. Ha sikeressé akarjuk tenni emberi életünket, a védikus szentírások javaslata szerint a kézzel, vagyis az örökkévaló lélekkel is törődnünk kell, nem csupán burkolatával, a kesztyűvel, vagyis az anyagi testtel, amit az idő előbb utóbb elpusztít. Ezt példázza Purañjana király története, melyet a Śrīmad-Bhāgavatamban olvashatunk: Élőlény király – a purañjana szó élőlényt jelent – boldogan élt egy kilenc kapus városban. A város a testet jelenti, a király pedig az örök élőlényt, a lelket. A város kapui a testen található nyílások: a …
Rendezettség és harmónia – lelki lépcsőfok a jóság minőségében
Az emberi lény egyik legalapvetőbb és legtermészetesebb jellegzetessége, hogy boldogságra vágyik. Ez az igény belső hajtóerőként működik élete folyamán, ez az, amely motiválja hatékony tettek végzésére, cselekedetei sikerének elemzésére, és a továbblépésre. A boldogság felfedezése Az emberi életforma igazán szerencsés. „Felegyenesedett”, két lábon járó testtartás, erőteljes agyi funkciók, a gondolkodás kiemelkedő képessége jár vele. Ez az életforma kedvez a tudásnak, a ténykedésnek, a fejlődésnek és a lelki életnek. Önismeretre és önelemzésre alkalmas, könnyedén tisztántartható. Születésünk pillanatában katartikus élményben van részünk. Ez az élmény annyira erőteljes, hogy bár a győzelem, az élet sikere jelen van benne, ereje végett megrázó, sokkoló. A …
Interjú Istennel
– Tehát interjút szeretnél Tőlem? – kérdezte Isten – Ha van rá időd … – mondtam. Isten mosolygott. – Az én időm örökkévalóság. Milyen kérdések vannak a tarsolyodban? – Mi az, ami legjobban meglep az emberiséggel kapcsolatban? Isten így felelt: – Az, hogy beleunnak a gyerekkorba. Siettetik, hogy felnőjenek és aztán újra gyerekek szeretnének lenni. Az, hogy elvesztegetik az egészségüket a pénzkereset érdekében, és aztán összes pénzüket az egészségük helyreállítására költik. Az, hogy miközben aggódva gondolnak a jövőre, elfelejtik a jelent, s így sem a jelenben, sem a jövőben nem élnek. Az, hogy úgy élnek, mintha sohasem halnának meg, és …
A kultúra változó és örök aspektusa
Ma arról fogunk beszélni, hogy egy sokak által indiai vallásként ismert vallás hogyan illeszkedik be a magyar kultúrába. Túl részletesen nem tárgyaljuk, csupán az alapelvekre térünk ki. Főleg a Kṛṣṇa-tudat, vagy eredeti nevén a gauḍīya vaiṣṇavizmus szempontjából szeretnénk vizsgálni a jelenséget. Mielőtt a tárgyra térünk, két megközelítésmódot ismertetünk. Az első a Kṛṣṇa-tudat alapját képező elvből indul ki, amit általában sanāthana-dharma néven ismernek. Sanāthana azt jelenti, hogy örök. A Kṛṣṇa-tudat tehát nem szükségszerűen egy időhöz és helyhez (Indiához) kötött vallás, ami most újonnan került át Magyarországra. A Kṛṣṇa-tudat azon örök elveket képviseli, amit maga a sanāthana-dharma kifejezés jelent: olyan alapelv, amit …