A Krisna-tudat gyakorlásáról

Admin Filozófia

A védikus tanítások nem csupán egy tetszetős filozófiát hirdetnek, hanem praktikus tudást és tapasztalatot adnak gyakorlóinak. A lélekről és Istenről szóló bölcsességet egy teljes, gyakorlatias

A Krisna-hívők főbb ünnepei, fesztiváljai

Admin Filozófia

Főbb ünnepeink Egyházunk ünnepei Krisna, és az Ő különböző formái, valamint hívei evilági megjelenéséhez és cselekedeteihez kötődnek. A legjelentősebb eseményeket Budapesten vagy Somogyvámoson közösen ünnepeljük, énekléssel, előadások hallgatásával, illetve böjtöléssel (és a végén persze lakomával). Gaura Purnimá Ez a fontos Gaudíya-vaisnava ünnep Srí Csaitanja Maháprabhu megjelenésének napja. Ezen a napon Srí Csaitanja szülőhelyén, a nyugat-bengáli Srídháma Májápurban nagy ünnepséget tartanak, amelyre körülbelül negyedmillió ember látogat el. Ezt az ünnepet a Gaudíya-vaisnavák világszerte megünneplik. Ráma-navamí Visnu hónap, növekvő holdciklusa 9. napján ünnepeljük a Ráma-navamít, az Úr Sri Rámacsandra megjelenése napját. Az Úr Ráma megjelenésének évfordulója nagyon népszerű Indiában, ahol sok ember …

Röviden a Krisna-tudat gyakorlásáról

Admin Filozófia Leave a Comment

A védikus tanítások nem csupán egy tetszetős filozófiát hirdetnek. A lélekről és Istenről szóló bölcsességet egy teljes, gyakorlatias kultúra öleli körül: ezt nevezzük védikus kultúrának. Az ennek megfelelő öltözködés, szokások, viselkedési szabályok és lelki gyakorlatok az ember gyors lelki felemelkedését biztosítják. A lelki fejlődéshez az embernek nem szükséges szerzetesi módon, a világi tevékenységeket feladva élnie. A Krisna-hívők egy kisebb része csak egyházi szolgálatokat végez, a többségük azonban a világban élő és dolgozó családos ember, aki életét a védikus elveknek megfelelően éli. Attól függően, hogy valaki mennyire elkötelezett, otthonában is élhet szinte szerzetesi rendszerezettségű életet, vagy követhet annyit a védikus alapelvek …

Az idő legyőzése

Admin Filozófia, VIM magazin

A Kṛṣṇa-tudat alapvető tanítása szerint az élőlény nem azonos a testével, hanem az őt, mint kesztyű a kezet fedi be. Ha sikeressé akarjuk tenni emberi életünket, a védikus szentírások javaslata szerint a kézzel, vagyis az örökkévaló lélekkel is törődnünk kell, nem csupán burkolatával, a kesztyűvel, vagyis az anyagi testtel, amit az idő előbb utóbb elpusztít. Ezt példázza Purañjana király története, melyet a Śrīmad-Bhāgavatamban olvashatunk: Élőlény király – a purañjana szó élőlényt jelent – boldogan élt egy kilenc kapus városban. A város a testet jelenti, a király pedig az örök élőlényt, a lelket. A város kapui a testen található nyílások: a …

Karma: A sors árnyalt fogalma

Admin Filozófia, Videótár

A karma kifejezés a keleti kultúrákból elsőként átvett fogalom. De vajon ismerjük jelentését? Egy fogalom, amit számtalan jelentéssel felruháztunk már, egy szó, ami a magyar nyelvben is közszájon forog. Sors, végzet, események sora, vagy eleve elrendelés – csak néhány ötlet, hogy mit jelenthet ez a régi, újabban használt kifejezés. De mi a fogalom pontos definíciója és hogyan kell elképzelnünk működését? A karma jelentése és törvényei.

Interjú Istennel

Admin Filozófia, VIM magazin

– Tehát interjút szeretnél Tőlem? – kérdezte Isten – Ha van rá időd … – mondtam. Isten mosolygott. – Az én időm örökkévalóság. Milyen kérdések vannak a tarsolyodban? – Mi az, ami legjobban meglep az emberiséggel kapcsolatban? Isten így felelt: – Az, hogy beleunnak a gyerekkorba. Siettetik, hogy felnőjenek és aztán újra gyerekek szeretnének lenni. Az, hogy elvesztegetik az egészségüket a pénzkereset érdekében, és aztán összes pénzüket az egészségük helyreállítására költik. Az, hogy miközben aggódva gondolnak a jövőre, elfelejtik a jelent, s így sem a jelenben, sem a jövőben nem élnek. Az, hogy úgy élnek, mintha sohasem halnának meg, és …

A kultúra változó és örök aspektusa

Admin Filozófia

Ma arról fogunk beszélni, hogy egy sokak által indiai vallásként ismert vallás hogyan illeszkedik be a magyar kultúrába. Túl részletesen nem tárgyaljuk, csupán az alapelvekre térünk ki. Főleg a Kṛṣṇa-tudat, vagy eredeti nevén a gauḍīya vaiṣṇavizmus szempontjából szeretnénk vizsgálni a jelenséget. Mielőtt a tárgyra térünk, két megközelítésmódot ismertetünk. Az első a Kṛṣṇa-tudat alapját képező elvből indul ki, amit általában sanāthana-dharma néven ismernek. Sanāthana azt jelenti, hogy örök. A Kṛṣṇa-tudat tehát nem szükségszerűen egy időhöz és helyhez (Indiához) kötött vallás, ami most újonnan került át Magyarországra. A Kṛṣṇa-tudat azon örök elveket képviseli, amit maga a sanāthana-dharma kifejezés jelent: olyan alapelv, amit …