A vágóhidaktól a világháborúkig

Fodor Életmód, Filozófia

Néhány héttel ezelőtt ismét hangossá vált a sajtó egy gyilkossági ügytől. Noha az utóbbi években hazánkban is jól láthatóan megszaporodtak a brutális esetek, ez az ügy még a korábbiaknál is nagyobb megdöbbenést keltett az emberekben. Március 20-án egy orvvadász nem csak állatokat, embert is ölt erdeinkben. A médiumokból úgy értesülhettünk, hogy az orvvadászt, miután leterített két jelentős méretű vadat, helyi vadőrök rajtakaptak a törvénysértésen, akik szóvá tették az illegális vadászatot. Ekkor a férfi a vadőrökre is rátámadt. Egyikőjük képes volt elmenekülni a bozótosba, a másik férfit azonban golyóval terítette le az orvvadász, majd miután tapasztalta, hogy a sértett még életben …

A vallásos gondolkodás pszichológiája

Fodor Életmód, Filozófia

Abraham Maslow az 50-es években dolgozta ki szükségletpiramisát, amely nagy hatással volt a lélektan tudományára. Kutatása során az emberek tetteit, viselkedését mozgató motivációkat kereste. Szükségletpiramis: avagy éhes gyomorral nehéz az ima! Abraham Maslow az 50-es években dolgozta ki szükségletpiramisát, amely nagy hatással volt a lélektan tudományára. Kutatása során az emberek tetteit, viselkedését mozgató motivációkat kereste. A piramis ábrája szinte mindenki számára ismert, noha logikusan végiggondolva ezen ábra nélkül is értjük, tudjuk, hogy életünk elemei milyen gyakorlati-fontossági sorrendben rétegződnek egymásra, a szükségletek erőssége szerint. Hívő embereknél a piramis szintjei között azonban kis csavart tapasztalhatunk. Isten csak az életünk csúcsán lenne érdekes? …

Út és Cél: Az Úr Szent Nevének ereje

Fodor Filozófia

Az életben nincs más kincsünk, mint az Úr Neve, amelyet énekelve, egyszerre végezzük a folyamatot és kerülünk kapcsolatba a végcéllal is. Korunk zagyva kuszaságában az ember munkájának végzése, családi életének rendezése is nagy erőfeszítést kíván. Mit mondhatnánk akkor a lelki élet gyakorlásáról, az elme lenyugtatásáról, a vallásos cselekedetekről? Ma, amikor az információáramlás felgyorsult, kevés pihenőhöz jut szervezetünk.Ma, amikor a feledékenység és hibák sokasága köszönt intelligenciánkra, amikor egészségi állapotunknak és a korszellemnek megfelelően, lerövidül életünk, igen nehéz precízen végezni az elmúlt korokban jól bevált vallásgyakorlási módokat. Az áldozatok végzéséhez sok koncentráció és alaposság szükséges, a meditációhoz és teljes elmélyüléshez, egy erre …

A természet tanítói – 24 guru környezetünkből

Fodor Filozófia, Oktatás

Új sorozatot indítunk útjára, ami A természet gurui címet viseli. Ha alaposan megfigyeljük a körülöttünk lévő természet egyes jelenségeit, akkor az intelligenciánk helyes használatával különleges felismerésekre bukkanhatunk. Az 5.000 éves ősi védikus írás, a Srímad-Bhágavatam 11-dik éneke felidéz egy beszélgetést, amely Yadu király és egy bölcs között zajlott le réges-régen. A szent felsorol 24 olyan gurut a környezetéből, akiket megfigyelve komoly lelki tudásra tett szert. Rövidesen megtudhatjuk, hogy mit tanulhatunk a Földtől, a széltől, az égtől, a víztől, a tűztől, a Holdtól, a Naptól, a galambtól, a kígyótól, a óceántól, a molylepkétől, a méhecskétől, az elefánttól, az őztől, a haltól, …

Szentek és szélhámosok – Gondolatok Prabhupádától a hiteles tanítóról

Fodor Filozófia, Oktatás

Gondolatok Sríla Prabhupádától a hiteles lelki tanítóról.   A jóga gyakorlása és a meditáció nap mint nap egyre többeket vonz. Sajnos azonban, aki megfelelő vezetőt keres, minden valószínűség szerint csak mágusokkal, önmagukat gurunak, Istennek kikiáltó csalókkal találkozik. A londoni Times hetilapnak adott interjújában Sríla Prabhupáda elmagyarázza, hogyan tud a komolyan kereső ember különbséget tenni a hamis és a hiteles lelki vezetők között. Riporter: Manapság több ember kutat a – vélt vagy valós – lelki élet után, mint valaha. Én arra lennék kíváncsi, vajon mi lehet ennek az oka. Sríla Prabhupáda: A lelki élet utáni vágy egy teljesen természetes vágy. Mivel …

A Pándava-ékádasí (Pāṇḍava-ekādasī) böjtnap története

Fodor Életmód, Filozófia

A május/június hónapra (a növekvő hold idejére) eső Pándava-nirdzsalá-ékádasiról a Brahma-vaivarta-purána beszél, a Vjászadeva és Bhímaszéna közötti beszélgetésben. Egy alkalommal Bhímaszéna, Judhisthíra öccse, a nagy bölcshöz, Vjászadévához fordult, „Óh, legműveltebb és legnagyobb imádatra méltó nagyapa! Kérlek, hallgasd meg a kérésemet. A bátyám, Judhisthíra, anyám, Kuntí déví, a fivéreim, Ardzsuna, Nakula és Szahadéva, valamint Draupadi semmit nem esznek ékádasi napján. Mindig azt mondják nekem, de különösen Judhisthíra, hogy nekem is böjtölnöm kellene ékádasin. De én mindig azt mondom nekik, tudom ugyan, hogy az ékádasin tartott böjt a szentírások parancsa, mégsem bírom elviselni az éhséget, és ezért képtelen vagyok böjtölni. Adhatok adományokat …

Az örök lélek tudománya

Admin Filozófia

Mit jelent az, hogy a lélek örök? A lélek sohasem született, keletkezésének nincs „dátuma”. Mindig létezett és létezik, s ennek nem vethet véget semmi és senki. Amikor ideiglenes növényi, állati, emberi testeket ölt fel és vet le, akkor úgy tűnhet, hogy megszületik és elpusztul, mindez azonban csak az anyagi testek váltakozása, a lélek e folyamatok alatt változatlan marad. Az anyag módosulásai ellenére ő mindvégig változatlan és egyéni tudattal rendelkező személy marad. A lelkek csak az anyagi testek különbözősége miatt tűnnek eltérő személyiségeknek, vagy eredendően is vannak egyéni tulajdonságaik? Eredeti helyzetében minden lélek tudással és boldogsággal teli örök lelki testtel és …

Az Úr Krisna megjelenési napját ünneplik hívők szerte a világban

Admin Filozófia Leave a Comment

Az Úr Krisna által bemutatott egyszerű és vallásos életvitel ma is követendő példa lehet az emberiség számára! A Krisna-hívők idén augusztus második hétvégéjén rendezik meg az Úr Krisna megjelenési ünnepségét és az azt követő napon a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete alapítójának, Sríla Prabhupádának megemlékezését. A szerzeteseknek ez a legfőbb, és legfontosabb, ám egyben a legbensőségesebb vallási ünnepe, amelyre külföldről is érkeznek hívek. A somogyvámosi Krisna-völgy közel 20 éve ad otthon a Krisna-hívők egyik legnagyobb (és hazánkban a legnagyobb) vallási központjának, s Európa legnagyobb ökofalva is egyben. Az Úr Krisna megjelenési napján a hívek énekkel, tánccal, tradicionális zenével és előadások hallgatásával, az …

Sors vagy erőfeszítés?

Admin Filozófia

Egyszerű bábok lennénk, akiket a múlt tettei mozgatnak? Kétségbeesetten nézem a távolodó autómentőt, amint egy roncsot szállít, hajdanvolt autónkat. – Ne aggódj – próbál vigasztalni a feleségem. – Biztos csak valami rossz karma. Elgondolkozom a szavain. Épp most törte össze az autónkat (hátulról belement egy teherautóba) és nagy buzgalommal a sors számlájára írja a történteket. Azon tűnődöm, ez valóban rossz karma-e vagy egyszerűen csak csapnivaló vezetési technika. Egyszerű bábok vagyunk, akiket reménytelenül manipulálnak múltbeli tettei, vagy tényleg szabadon cselekszünk? Ha minden eleve elrendeltetett, akkor mekkora hatalmunk lehet a saját tetteink felett? Valójában milyen kölcsönhatás van sors és erőfeszítés között? Látszólag …

Nehézségek hálójában – Az Úr menedéke

Admin Filozófia

Ha hívét az Úr nehéz helyzet elé állítja, akkor célja van vele. Az Úr őszinte híve ezért nem csügged, nincs is szüksége ennél több bíztatásra. Sríla Prabhupáda amikor 1965-ben Amerikába hajózott a Dzsaladuta fedélzetén, mindössze 7 dollárnak megfelelő rúpia volt nála, nagyon kevés kellék, rengeteg száraz élelem és végtelen hite. A hajó fedélzetén több alkalommal rosszul lett, több szívinfarktust is átélt. Nem kétséges, hogy mindezt lehetetlen túlélni az Úr támasza nélkül. Nem volt szakszerű segítsége a fedélzeten, sőt, a hajó személyzete később úgy vélekedett, Prabhupáda utazása idején a tenger felettébb nyugodt volt, ő pedig jól viselte az utazást – alig …

Sríla Prabhupáda

Fodor Filozófia

Sríla Prabhupáda sikeresen véghezvitte lelki tanítómesterének vágyát, hogy terjessze a nyugati világban is az Úr Csaitanja üzenetét. 115 évvel ezelőtt egy csodálatos nap köszöntött a Földre. 1896. szeptember elsején megszületett Abhay Caran De, a később Sríla Prabhupáda néven ismertté vált, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének alapító tanítója a mai Kalkuttában, tiszta vaisnava családban. Édesapjától mindent megtanult Krisna szolgálatáról; már kisgyermekként mridangán játszott, saját múrtijait imádta, és Szekérfesztivált is rendezett pajtásai és a szomszédok számára, mely mindenen hasonlított az eredeti, puri-i felvonulásra. Fiatalemberként, 1922-ben találkozott lelki tanítómesterével, Bhaktisiddhántha Szarasvatí Thákura-val, aki már első találkozásuk alkalmával felkérte Abhay-t, hogy terjessze nyugaton, angol nyelven …

A Szent Név megjelenése

Admin Filozófia

A maha-mantra a milliónyi hiteles mantra közül a legtökéletesebb, mellyel az Abszolút Tudás a jelenlegi korban elérhető. A mantra a nyugati nyelvekben is meghonosodott, szanszkrit eredetű kifejezés. Jelentése többek között szent hangsor, mely a meditáció eszközéül és egyben céljául is szolgál. A mantra-meditáció testesíti meg a tudás művelésének védikus elvét, amely csak az elmélet és a gyakorlat teljes harmóniáját tekinti valódi tudásnak. A maha-mantra a milliónyi hiteles mantra közül a legtökéletesebb, mellyel az Abszolút Tudás a jelenlegi korban elérhető. Az alábbi cikk azt írja le, hogyan jelent meg korunkban a maha-mantra. A maha-mantra Isten Szent Neveinek füzére. Az Úr Szent …

Matematikatörténet

Admin Filozófia

A matematika csak manapság igyekszik megkaparintani Isten pozícióját, ugyanis létrejöttének idején lelki célokat szolgált a társadalomban. A fejlett ősi kultúrákban nem voltak ismeretlenek

Élet a halál után

Admin Filozófia

Egyre több tudományos megfigyelés bizonyítja, hogy az emberi elme az agy halála után is működik. Ennek kézenfekvő magyarázata az, hogy tudatunk forrása nem az anyagi agy, hanem az anyagtól

Ki szereti Istent?

Admin Filozófia

Mit mond Sríla Prabhupáda a valódi Isten-tudatról? Sríla Prabhupáda: Mi az Isten-tudatot prédikáljuk. Isten, Ő Isten. Nem keresztény, nem hindu, nem mohamedán. Mozgalmunk az istenszeretetet prédikálja. Vagyis nem számít, milyen vallást gyakorol valaki, csak az a lényeg, hogy van-e szeretete Isten iránt. A bhágavata-dharma meghatározása a következő: sza vai pumsám paró dharmó jató bhaktir adhoksadzse. Első osztályú vallás az, melynek követői istenszeretővé válnak. Nem az a fontos, hogy ki milyen vallást követ, hanem hogy megtanulta-e szeretni Istent. Vendég: Tehát ti nem próbáltok meg más vallású embereket áttéríteni? Sríla Prabhupáda: Nem. Azt tanítjuk, hogyan kell szeretni Istent. Ez minden. Vendég: De …

Kegyes hazugságok?

Admin Filozófia

Igazmondás: a vallás negyedik lába A Srímad-Bhágavatamban van egy történet, amelyben Paríksit Mahárája, földünk nagy és igazságos uralkodója találkozik Dharmával, a vallás személyiségével,

A misztikus képességek titka

Admin Filozófia

Avagy a misztikus képességek titka A XIX. század második fele óta egyre szélesebb körűvé vált a nyugati világ érdeklődése az ezoterikus tanok iránt, s e terület kutatói egyértelműen kelet, ezen belül pedig India felé fordultak a misztikus képességek, a titokzatos erők titkának kutatása során. Az első indiai utazók és kutatók számos csodáról számoltak be, melyeket indiai jógik mutattak be, kezdve attól, hogy élve eltemettették magukat vagy hosszú időre víz alá merültek, egészen addig, hogy lebegni tudtak, vagy éppenséggel nyomtalanul eltűntek megfigyelőik szeme elől. Mind a mai napig hallunk olyan indiai misztikusokról, akikről az a hír járja, hogy tudnak olvasni mások …

Skizofrén társadalom

Admin Filozófia

Visszatalálás az Isten által adott erkölcshöz: a dharma parancsolataihoz. Az erkölcsi szabályok fontossága a mindennapi viselkedésben Életünk során állandó kapcsolatban vagyunk a környezetünkben lakó emberekkel és más élőlényekkel, valamint egyéb, a környezetünket alkotó élettelen dolgokkal. Tevékenységeink során szabályoznunk kell a viselkedésünket, hiszen mindig figyelembe kell vennünk a körülményeket és más élőlények érdekeit is. Amennyiben a cselekedeteink összhangban állnak az adott társadalom pillanatnyi értékrendjével és az azon alapuló elvárásokkal, tetteinket erkölcsösnek tekintik. Az erkölcs tehát egy olyan szabályrendszer, amely által szabályozhatjuk saját viselkedésünket, ugyanakkor mások viselkedését is egy közös mérce alapján ítélhetjük meg. Ezzel a gondolattal cseng egybe az Akadémiai Kiadó …