Filozófia

Visszatalálás az Isten által adott erkölcshöz: a dharma parancsolataihoz. Az erkölcsi szabályok fontossága a mindennapi viselkedésben Életünk során állandó kapcsolatban vagyunk a környezetünkben lakó emberekkel és más élőlényekkel, valamint egyéb, a környezetünket alkotó élettelen dolgokkal. Tevékenységeink során szabályoznunk kell a viselkedésünket, hiszen mindig figyelembe kell vennünk a körülményeket és más élőlények érdekeit is. Amennyiben a cselekedeteink összhangban állnak az adott társadalom pillanatnyi értékrendjével és az azon alapuló elvárásokkal, tetteinket erkölcsösnek tekintik. Az erkölcs tehát egy olyan szabályrendszer, amely által szabályozhatjuk saját viselkedésünket, ugyanakkor mások viselkedését is egy közös mérce alapján ítélhetjük meg. Ezzel a gondolattal cseng egybe az Akadémiai Kiadó …

Krisna indokolatlan kegyéből megjelenik egy számunkra is látható formában, s így képessé tesz minket, hogy szolgáljuk őt. „Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Srí Krisna Csaitanjánakés az Úr Nitjánandának, akik olyanok, mint a Nap és a Hold. Egyszerre keltek fel Gauda látóhatárán, hogy szétoszlassák a tudatlanság sötétségét, s így csodálatos módon mindenkit áldásban részesítsenek.” Krisnának semmi érdeke nem fűződik hozzá, mégis indokolatlan kegyéből megjelenik előttünk egy számunkra is látható formában s így képessé tesz minket arra, hogy szolgálhassuk őt, szeretettel viszonyulhassunk hozzá. A múrtik (istenszobrok) a hívők meditációját segítik, hogy az ideiglenesen meghívott isteni kiterjedést felismerhessék, megismerhessék az isten személyét jelentő arcsa-vigraha (imádható, …

Az indiai költészet csúcsa a bengáli vaisnava irodalomban. A Védáktól a vidéki versekig Az indiai költészetet az irodalomtörténet egyik kuriózumaként említhetjük. Csak úgy, mint területileg, vallásilag, vagy népszokásokban, irodalma is koronként és népcsoportonként változó, eltérő jegyeket hordozó, sokáig a hagyományos értelmezésben tökéletesen kiforratlan, ugyanis hiányoznak belőle az újabb és újabb újdonságok, a nyugatra sokkal inkább jellemző önjelölt alkotói tobzódások. Ezt könnyen megérthetjük a védikus kultúra ismeretében, amely sok tízezer éven keresztül a Hindusztáni-félsziget birodalmainak meghatározó eleme volt. A hagyomány szerint a védikus kultúra a kinyilatkoztatott szentírásokon, a Védákon, a társadalmat összetartó vallásos elveken és ezek lefektetőjén, az Istenség Legfelsőbb Személyiségén …

A „mantra” szanszkrit szó, két része, a „man” és a „tra” azt jelenti: az elme felszabadítása. A dzsapázás folyamata „Énekelni kell az Úr szent nevét hittel, lelkesedéssel és az Úr Caitanya kijelentésébe vetett szilárd meggyőződéssel, amely szerint csupán a mahá-mantra éneklésével az ember fokozatosan elérheti a lelki világot.” (Sríla Prabhupáda) A vaisnava hagyomány szerint, ha valaki csak egyszer is kimondja Krisna nevét, már nagy áldásban részesül, számos bűn visszahatásától megszabadul. A Krisna-hívők legfőbb lelki gyakorlata ezért a mahá-mantra – Haré Krisna Haré Krisna Krisna Krisna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré – éneklése. Ha ezt hangszerekkel …

Vajon az imáink azért találnak meghallgatásra, mert a megfogalmazott vágyaink így kimondásra kerülnek és fókuszt kapnak, vagy sokkal inkább azért, mert létezik egy tökéletes és teljes Személy,