Az indiai költészet csúcsa a bengáli vaisnava irodalomban. A Védáktól a vidéki versekig Az indiai költészetet az irodalomtörténet egyik kuriózumaként említhetjük. Csak úgy, mint területileg, vallásilag, vagy népszokásokban, irodalma is koronként és népcsoportonként változó, eltérő jegyeket hordozó, sokáig a hagyományos értelmezésben tökéletesen kiforratlan, ugyanis hiányoznak belőle az újabb és újabb újdonságok, a nyugatra sokkal inkább jellemző önjelölt alkotói tobzódások. Ezt könnyen megérthetjük a védikus kultúra ismeretében, amely sok tízezer éven keresztül a Hindusztáni-félsziget birodalmainak meghatározó eleme volt. A hagyomány szerint a védikus kultúra a kinyilatkoztatott szentírásokon, a Védákon, a társadalmat összetartó vallásos elveken és ezek lefektetőjén, az Istenség Legfelsőbb Személyiségén …
Drága Uram, kérlek, foglalj le odaadó szolgálatodban!
A „mantra” szanszkrit szó, két része, a „man” és a „tra” azt jelenti: az elme felszabadítása. A dzsapázás folyamata „Énekelni kell az Úr szent nevét hittel, lelkesedéssel és az Úr Caitanya kijelentésébe vetett szilárd meggyőződéssel, amely szerint csupán a mahá-mantra éneklésével az ember fokozatosan elérheti a lelki világot.” (Sríla Prabhupáda) A vaisnava hagyomány szerint, ha valaki csak egyszer is kimondja Krisna nevét, már nagy áldásban részesül, számos bűn visszahatásától megszabadul. A Krisna-hívők legfőbb lelki gyakorlata ezért a mahá-mantra – Haré Krisna Haré Krisna Krisna Krisna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré – éneklése. Ha ezt hangszerekkel …
7+1 kérdés az imádságról, amelyet sohasem mertél feltenni
Vajon az imáink azért találnak meghallgatásra, mert a megfogalmazott vágyaink így kimondásra kerülnek és fókuszt kapnak, vagy sokkal inkább azért, mert létezik egy tökéletes és teljes Személy,
Léleknevelés
Testnevelésről mindenki hallott már, de vajon lehet-e nevelni a lelket? Ha hozzá akarunk látni ehhez az embert próbáló feladathoz, először meg kell értenünk a lélek helyzetét a világban, majd meg kell tanulnunk, hogy a léleknevelés szempontjából hogyan válhatunk hasznossá mi magunk. A lélek és az anyagi világ A lélek természetes közege a lelki világ. Ez magától értetődőnek tűnik, mégis oly sokan vagyunk, akik büszkeségből, hatalomvágyból vagy más okból elhagytuk otthonunkat, s az anyagi világban próbálunk boldogulni: néhány pillanatnyi sikerfoszlánytól eltekintve, eredménytelenül. Az anyagi világba került lélek ugyanis nem ura vágyainak, s még kevésbé azok következményeinek. Valójában szüntelenül az anyagi világ …
Az arany középút
Hogyan kell a világi és lelki kötelességeket összeegyeztetni? Egy kedves érdeklődő kérdéseire ad választ Isvara Krisna dász (Tasi István) kultúrantropológus, Krisna-hívő lelkész , melyet most itt közzéteszünk. Kedves Olvasónk! Kérdés: Mit értenek az alatt, hogy a Legfelsőbb Lényt szolgáljuk? Mit takar ez pontosan? Mindannyian, mint örök lelkek ettől a Legfelsőbb Lénytől származunk. Eredetileg személyes, szeretetteljes kapcsolatban voltunk Vele, de elfordultunk tőle, és többé-kevésbé elfelejtettük Őt. Ha megértjük, hogy minden Hozzá tartozik, akkor mindent úgy használunk ebben a világban, ahogy az összhangban áll az Ő törvényeivel, és elégedettséget okoz Neki. Ezt jelenti a szolgálat, ami többféleképpen megvalósulhat: halljuk, vagy ismételjük, dicsérjük …
A lelki egészség forrása
A lélek örök és változatlan, és alapvető természete hogy kapcsolatban van az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Bár korunkban a sok hasznos téma mellett számos furcsa, különös világnapot találhatunk a naptárban, mint pl. a pingvin-tudatosság vagy a nemzetközi párnacsata napja és egyéb hóbortok, mégis vannak fajsúlyos, kiemelt jelentőséggel bíró napok, mint a mai is, a Lelki egészség Világnapja. A betegség-állapot – lelki törékenységünk A rohanó mindennapok során gyakran szembesülhetünk azzal, hogy érzéseinket, lelki igényeinket késztetéseinket elnyomjuk, figyelmen kívül hagyjuk. Ennek legfőbb oka az, hogy időbe kell munkahelyünkre érnünk, az óvodába, iskolába menni a gyermekkel és nincs idő arra, hogy valós igényeinkkel, problémáinkkal …
Az ezotériától a vallásig
New age, Vízöntő-kor, ezotéria. Gyakran használt fogalmak, amelyekkel egyre többen jellemzik alternatív világnézetüket és életmódjukat. De mi is e szavak eredeti jelentése? Az ezotéria eredete Ezotéria alatt azokat a régebbi korokban keletkezett tudásrendszereket értjük, amelyek kizárólag a beavatottak számára voltak hozzáférhetőek. Az emberi lét alapkérdéseivel foglalkoztak, és az emberi sors alakítására kínáltak többé-kevésbé hathatós technikákat. E technikáknak azonban kizárólag egy komoly próbatételt jelentő beavatási szertartással lehetett birtokába jutni, mivel a tudás átadói tisztában voltak vele, mekkora felelősség mások sorsába beavatkozni. Így hát csak azokat hatalmazták fel e tudással, akik tanúságot tettek szellemi és erkölcsi alkalmasságukról. Ilyen újrafelfedezett ezoterikus tudásrendszer például …
Önmegvalósítás a gyakorlatban – Krisna-tudat otthon
Az odaadás folyamata és kifejlesztése A bhakti-jóga, az odaadás jógája folyamatát összegezve az Úr azt mondja: „Ó, Kuntí fia, ajánld fel Nekem mindazt, amit cselekszel, eszel, elajándékozol, valamennyi vezekléseddel együtt!” (Bhagavad-gítá 9.27) Ezért az étel felajánlása Krisnának szervesen hozzátartozik a bhakti-jóga rendszeréhez. Az Úr azt is leírja, milyen felajánlásokat fogad el: „Ha valaki szeretettel és áhítattal áldoz Nekem egy levelet, virágot, gyümölcsöt vagy egy kis vizet, Én elfogadom azt.” (BG. 9.26) Krisna egyértelműen nem említi a felsorolásban a húst, a halat és a tojást, így hát a bhakták (Krisna hívei) nem ajánlanak fel Neki ilyen ételeket. A Krisna-tudatos bhakta azért …
Az anyagi és a lelki oktatás különbsége
A. C. Bhaktivedanta Szvámí Prabhupáda, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola névadója a lelki oktatás tökéletesítésére buzdította tanítványait, követőit. Az oktatás valódi tudománya „Az emberi életformában életre kelthetjük Istenhez fűződő örök kapcsolatunkat, s az oktatás célja is ez kell hogy legyen. Valójában ez az élet és az oktatás tökéletessége.” Sríla Prabhupáda Sríla Prabhupáda kiemelkedő fontosságot tulajdonított az oktatásnak az Isten-tudatos, védikus kultúra és civilizáció elterjesztésében és fennmaradásában. Könyveiben, előadásaiban, tanítványaival folytatott levelezésében számtalanszor kifejtette, miért hiábavaló a modern, materialista oktatás. Prabhupáda azonban nemcsak bírált, hanem alternatívát is kínált: a lelki kultúra oktatását, olyan oktató- és kutatóintézetek működtetését javasolta, amelyek tudományos alapokon magyarázzák …
A Krisna-tudat gyakorlásáról
A védikus tanítások nem csupán egy tetszetős filozófiát hirdetnek, hanem praktikus tudást és tapasztalatot adnak gyakorlóinak. A lélekről és Istenről szóló bölcsességet egy teljes, gyakorlatias
A Krisna-hívők főbb ünnepei, fesztiváljai
Főbb ünnepeink Egyházunk ünnepei Krisna, és az Ő különböző formái, valamint hívei evilági megjelenéséhez és cselekedeteihez kötődnek. A legjelentősebb eseményeket Budapesten vagy Somogyvámoson közösen ünnepeljük, énekléssel, előadások hallgatásával, illetve böjtöléssel (és a végén persze lakomával). Gaura Purnimá Ez a fontos Gaudíya-vaisnava ünnep Srí Csaitanja Maháprabhu megjelenésének napja. Ezen a napon Srí Csaitanja szülőhelyén, a nyugat-bengáli Srídháma Májápurban nagy ünnepséget tartanak, amelyre körülbelül negyedmillió ember látogat el. Ezt az ünnepet a Gaudíya-vaisnavák világszerte megünneplik. Ráma-navamí Visnu hónap, növekvő holdciklusa 9. napján ünnepeljük a Ráma-navamít, az Úr Sri Rámacsandra megjelenése napját. Az Úr Ráma megjelenésének évfordulója nagyon népszerű Indiában, ahol sok ember …
Röviden a Krisna-tudat gyakorlásáról
A védikus tanítások nem csupán egy tetszetős filozófiát hirdetnek. A lélekről és Istenről szóló bölcsességet egy teljes, gyakorlatias kultúra öleli körül: ezt nevezzük védikus kultúrának. Az ennek megfelelő öltözködés, szokások, viselkedési szabályok és lelki gyakorlatok az ember gyors lelki felemelkedését biztosítják. A lelki fejlődéshez az embernek nem szükséges szerzetesi módon, a világi tevékenységeket feladva élnie. A Krisna-hívők egy kisebb része csak egyházi szolgálatokat végez, a többségük azonban a világban élő és dolgozó családos ember, aki életét a védikus elveknek megfelelően éli. Attól függően, hogy valaki mennyire elkötelezett, otthonában is élhet szinte szerzetesi rendszerezettségű életet, vagy követhet annyit a védikus alapelvek …
Az idő legyőzése
A Kṛṣṇa-tudat alapvető tanítása szerint az élőlény nem azonos a testével, hanem az őt, mint kesztyű a kezet fedi be. Ha sikeressé akarjuk tenni emberi életünket, a védikus szentírások javaslata szerint a kézzel, vagyis az örökkévaló lélekkel is törődnünk kell, nem csupán burkolatával, a kesztyűvel, vagyis az anyagi testtel, amit az idő előbb utóbb elpusztít. Ezt példázza Purañjana király története, melyet a Śrīmad-Bhāgavatamban olvashatunk: Élőlény király – a purañjana szó élőlényt jelent – boldogan élt egy kilenc kapus városban. A város a testet jelenti, a király pedig az örök élőlényt, a lelket. A város kapui a testen található nyílások: a …
Karma: A sors árnyalt fogalma
A karma kifejezés a keleti kultúrákból elsőként átvett fogalom. De vajon ismerjük jelentését? Egy fogalom, amit számtalan jelentéssel felruháztunk már, egy szó, ami a magyar nyelvben is közszájon forog. Sors, végzet, események sora, vagy eleve elrendelés – csak néhány ötlet, hogy mit jelenthet ez a régi, újabban használt kifejezés. De mi a fogalom pontos definíciója és hogyan kell elképzelnünk működését? A karma jelentése és törvényei.
Interjú Istennel
– Tehát interjút szeretnél Tőlem? – kérdezte Isten – Ha van rá időd … – mondtam. Isten mosolygott. – Az én időm örökkévalóság. Milyen kérdések vannak a tarsolyodban? – Mi az, ami legjobban meglep az emberiséggel kapcsolatban? Isten így felelt: – Az, hogy beleunnak a gyerekkorba. Siettetik, hogy felnőjenek és aztán újra gyerekek szeretnének lenni. Az, hogy elvesztegetik az egészségüket a pénzkereset érdekében, és aztán összes pénzüket az egészségük helyreállítására költik. Az, hogy miközben aggódva gondolnak a jövőre, elfelejtik a jelent, s így sem a jelenben, sem a jövőben nem élnek. Az, hogy úgy élnek, mintha sohasem halnának meg, és …
A kultúra változó és örök aspektusa
Ma arról fogunk beszélni, hogy egy sokak által indiai vallásként ismert vallás hogyan illeszkedik be a magyar kultúrába. Túl részletesen nem tárgyaljuk, csupán az alapelvekre térünk ki. Főleg a Kṛṣṇa-tudat, vagy eredeti nevén a gauḍīya vaiṣṇavizmus szempontjából szeretnénk vizsgálni a jelenséget. Mielőtt a tárgyra térünk, két megközelítésmódot ismertetünk. Az első a Kṛṣṇa-tudat alapját képező elvből indul ki, amit általában sanāthana-dharma néven ismernek. Sanāthana azt jelenti, hogy örök. A Kṛṣṇa-tudat tehát nem szükségszerűen egy időhöz és helyhez (Indiához) kötött vallás, ami most újonnan került át Magyarországra. A Kṛṣṇa-tudat azon örök elveket képviseli, amit maga a sanāthana-dharma kifejezés jelent: olyan alapelv, amit …