KRISNA.HU | KRISNA-VÖLGY | BUDAPEST | ÉTELOSZTÁS | FÔISKOLA | 1% | ÉTTERMEK | ÖKOVÖLGY | WEBSHOP | SIVARAMASWAMI.COM | ENGLISH 
A Gauranga műsor mikrofonjánál egy olyan házaspár ül, akik 30 évvel ezelőtt egyszerű vasutas állásukat Krisna odaadó szolgálatára cserélték, és feladva városi életüket egy 14 négyzetméteres falusi présházba költöztek be. Anyagi tulajdonuk és világi vágyaik nincsenek, szeretik egymást, de nem ragaszkodnak, s életüket az Úr kezébe adták. És boldogok. A “Bozókiékkal”, azaz Mādhava-priya Devī Dāsīval és Indranīla Dāsával Gāndharvikā prema Dāsī beszélget.
Mostanában költözött vissza kis hazánkba Ānandamayi Devī Dāsī, aki Krisna-hívőként megjárta Dániát, Norvégiát, Franciaországot, Új-Zélandot és Olaszországot, közben felnevelt 4 gyönyörű gyermeket, akik szintén a Krisna-tudat útját járják. Életében mindig is a Krisna-tudatos misszió építése hajtotta, és amerre csak jár, mindenhol arról ismerik, hogy nála mindig jókat lehet beszélgetni, és mindenre van valami jó ötlete, tanácsa. A Gauranga Rádió műsorában Gāndharvikā prema Dāsī beszélget vele.
Milyen idegenvezetőnek lenni Krisna-völgyben? Hogyan kerül valaki a Völgybe és lesz a lakosa Európa legnagyobb biofarmjának? Milyen kérdések foglalkoztatják leginkább a vendégeket, akik ellátogatnak ide, és milyen édesanyának lenni a Völgyben? Egy csodálatos életút.
A koronavírus hatására teljesen megváltozott világunk, társadalmunk. Egészen megváltozott az életünk, jobban értékeljük a friss élelmiszereket, az egészséget, a békét és mintha eltűnt volna az az eszeveszett rohanás életünkből. Milyen hatása van életünkre és mai társadalmunkra annak, hogy a felvilágosodás során gyakorlatilag sokan kidobták a szemétbe Istent?
Az online világ teljesen kinyílt, míg fizikai valóságunk átértékelődött. Hogyan élték meg ezt a Krisna-hívők és mit változtatott világunkon ez a járvány? Radha Krisna Prabhuval, a Krisna-hívők Nemzetközi Közösségének egyik vezető testületi tagjával Mérő Mátyás beszélgetett a Civil Rádió Gauranga című műsorában.
Krisna-völgy mindennapjairól, a koronavírus alatti és utáni kihívásairól, az önfenntartás és a kertészet fejlődéséről, valamint a 25. jubileumi Krisna-völgy Búcsúról Vallabhi-kāṅthā Mātājī Krisna-hívő lelkész – aki már egyébként 10 éve krisna-völgyi lakos – mesélt a Civil Rádió Gauranga című műsorában. A riporter: Fodor Kata.
Az élet valójában olyan, mintha folyamatosan egy professzionális zenekarban játszanánk. Zsonglőrködünk életünk különféle területeivel és megpróbálunk odafigyelni az össszhangzattan órán, hogy harmonikus működést alakítsunk ki hívőtársainkkal. A Civil Rádió Gauranga című műsorában Kamalini Mataji (Schermann Klára) Krisna-hívő lelkész zenei előéletéről, az indiai zenéről, hangszerekről, a mantrázás fontosságáról, a szombathelyi Krisna-tudatos közösség működéséről és a bhakták, hívők közötti gondoskodás fontosságáról mesélt. A riporter: Fodor Kata.
Hogyan reagálunk a koronavírus járványból fakadó stresszhelyzetre? Miért vagyunk kedvtelenek, vagy kimerültek, hogyha az emberi kapcsolataink nem működnek jól a korlátozások miatt? Miért leszünk döntésképtelenek a járvány miatt és hogyan kezelhetjük saját lelki nehézségeinket a járvány végéig? Találjuk meg újra határainkat és gyűjtsünk lelki erőt a folytatáshoz. Interjú a Civil Rádió Gauranga műsorán Schnitchen László, Lohitākṣa Dāsa pszichológus, Krisna-hívő lelkésszel. A riporter: Mérő Mátyás.
Mi történik velünk, amikor már hosszú hetek óta be vagyunk zárva a lakásba? Hogyan tudunk könnyíteni szorongásainkon, félelmeinken? Milyen módon tudjuk megőrizni a fókuszt és szépen haladni a munkánkkal karantén idején is? Interjú Báder Zsuzsanna életvezetési tanácsadóval, coach-csal a Civil Rádió Gauranga műsorában. A mikrofonnál Fodor Kata. (Fotó: Báder Zsuzsanna az Ételt az Életért programban önkénteskedik)
Miért félünk a magánytól, az otthonmaradástól, otthon üléstől, a karanténtól és mi az a furcsa, mardosó érzés, ami ránk telepszik a sivár utcákon sétálva a kijárási korlátozás alatt? Hogyan nézhetünk szembe önmagunkkal ebben az időszakban, miként élhetjük meg pozitívan az önismeretre kapott időt? A védikus teológia tanításait hívjuk segítségül.
Milyen, hogyha valaki tényleg az egész életét a Bhagavad-gítára alapozza? Ha az életmódbeli javaslatoktól kezdve a filozófián át, az egész benne fellelhető életutat követi? Portré a Krisna-hívők egyik utazó szerzetesével a Civil Rádió Gauranga című műsorában.
Az egészség pillérei, az aggodalommentes, egészséges életvezetés tudománya az Ájurvéda és a hagyományos természetgyógyászat tükrében. Az étkezés és a szabályozott életvitel hogyan segíti az egészség kialakulását? Miért fontos a jól tervezett pihenés és munka egyensúlya? Szabó Csaba, Candraśekhara Dāsa természetgyógyászt kérdeztük.
Január 25-én nyílt meg Fatér Barna festőművész kiállítása a belgiumi Radhadeshben működő Szent Művészetek Múzeumában (Museum of Sacred Art, MOSA). A múzeum elsősorban a vaisnava hagyomány jegyében született antik, illetve kortárs művészeti alkotásokat mutatja be, épp amilyenek Fatér Barna művei. Fatér Barna festőművész és grafikus egy nagyszabású projekt keretében 108 műalkotást készít, amivel a Bhagavad-gītā, Srīmad Bhāgavatam és Mahābhārata, illetve Rāmāyaṇa történeteit jeleníti meg. A múzeum az eddig elkészült 68 képet állította most ki, reprezentatív külsőségek mellett. A képek digitális technikával készülnek, és a legapróbb részletekig hűen tükrözik a szentírások történeteit. A szemlélő felfedezheti a szellemi rokonságot egyrészt a …
A nyugati történelem elmúlt 2-300 éve a Földanya és más népek kifosztásáról szólt. Ennek visszahatásai már évtizedekkel ezelőtt kezdtek mutatkozni, de a klímakatasztrófa, az emberi élettér összeomlása most bontakozik ki. Molnár Géza fenntarthatósági kutatóval arról beszélgettünk, hogy a mérnöki tudás kiemelkedő teljesítményeként ünnepelt vízelvezetés, folyamszabályozás milyen negatív következményekkel járt eddig, és milyen veszélyekkel fenyeget jelenleg a klímaváltozással összefüggésben. (Fotó: Sarkadi Péter, Greenfo)
Életút sorozatunkban most Gāndharvikā Prema Mātājī mesélte el nekünk, hogyan csatlakozott a Kṛṣṇa-tudatos mozgalomhoz. Megragadó, hogy az ő krinás karrierje mennyire összefonódott az ételosztással: voltaképpen az első 20 éve mint bhaktáé együtt alakult-formálódott az Ételt az Életért Alapítvánnyal, amely, bár jelenleg más területen szolgál, most is közel áll a szívéhez. Mint az MKTHK Társadalmi Kapcsolatok és Sajtóiroda vezetője felelősségteljes szolgálata mellett most is egyengeti az ételosztás sokszor kanyargós, rögös útját.
Asta Sakhī devī dāsī, aki Krisna-völgy főpujárija – az oltáron való szolgálatiot végző személyek vezetője – , bölcsészettudományokat tanult és történész diplomával rendelkezik. A Bhaktivedanta Főiskola tanáraként egyebek között a védikus történelemszemléletet oktatja. Műsorunkban arról beszél, miben tér el a nyugati történelemszemlélet a védikus szemlélettől, hol térnek el a hangsúlyok a ciklikus történelemszemléleten alapuló védikus szentírások és a lineáris szemléletű, az utolsó 5 ezer év eseményeinek feldolgozására szorítkozó nyugati történetírás között. A Gauranga Rádió műsorán.
Természetes és vegyszermentes ruházat? Mit okoznak a textilipar termékei és miért jobb ezzel szemben a természetes anyagú viselet, Mérő Mátyás riporter Premamoya Prabhuval beszélgetett, az Öko-völgy Alapítvány vezetőjével.
Kamarás István vallásszociológus és Mérő Mátyás Krisna-hívő lelkész beszélgetése a fenntarthatóságról, ennek vallási megközelítéséről és Krisna-völgyről, mint a fenntarthatóság kiváló hazai példájáról.
Október 3-án tartottuk meg a Dívali estet, A fényadó ünnepet, amelynek idei témája a 30 éves Ételt az Életért Program volt, valamint a Bhagavad-gítá India Bibliája, amely a Krisna-hívők számára 2019-ben az év témája. Dívali az újév ünnepe, amelyet közel 1 milliárd ember ünnepel meg a Földön, főként Indiában, de Európában is egyre többen. Hangképek a Dívali estről.
Miként viszonyulnak a Krisna-hívők az állattartáshoz és hogyan tud megvalósulni az erőszakmentes állattartás a biofarmon? Mit írnak erről a védikus szentírások és a gyakorlatban hogyan kell megfelelően, szépen bánni az ökrökkel és tehenekkel, hogy ne okozzunk számukra fájdalmat vagy félelmet? Kósa Antal, Antardhi Prabhu Krisna-völgy tehenésze, aki évtizedek óta a Tehénvédelmi Központ működésének szenteli életét, mesél tapasztalatairól és megvalósításairól.