Egyszer voltam, hol nem voltam, tinédzser már jól elmúltam. Sokat olvastam a természetről és egzotikus állatokról szóló könyveket. Ezek között a kezembe került egy, ami a bálnákról szólt, és nem kevésbé a bálnavadászatról – arról, hogyan irtják a szerencsétlen vízi emlősöket, akik körül vörösre festődik az óceán… Elborzadva értesültem erről a kegyetlen gyakorlatról, a könyv maga pedig arra bátorított, hogy nemzetközi összefogással lépjünk fel ez ellen, mentsük meg a vizek busafejű, nagytestű lakóit. Fiatal voltam és bohó, némi világmegváltási beütéssel. Így aztán egyre többet kezdtem olvasni állatvédelemmel foglalkozó könyveket, azon gondolkodva, hogyan lehetne az emberiséget kicsit megregulázni, hogy ne bántsa …
Lesz-e hozzá energiánk?
Az emberiség a környezeti, gazdasági, társadalmi, de leginkább a spirituális válság felé sodródik. A gazdasági válság nehézségeit már volt alkalmunk megízlelni az utolsó 7 évben, a környezeti válság egyre inkább kibontakozóban van, míg a társadalmi és erkölcsi válság az előzőekhez kapcsolódóan fog egyre jobban elmélyülni. Ehhez nem kell különösebb jóstehetség, vagy huhogó katasztrófavárás, tudományos számítások és szentírások egyaránt részletes tényekkel és prognózisokkal szolgálnak. Komplexitása mellett a környezeti válság egyik legnagyobb kérdése a világ küszöbön álló energiaéhsége, mely természetesen élelmiszer éhséget is von maga után. Az ipari társadalom fosszilis energiahordozókra épített fejlődése alig 100 év alatt óriási népességnövekedést eredményezett. Balga, de …
Végzetes húsevés?
Október hónapban három jelentős világnap is szeretné felhívni a figyelmünket a környezet védelmének fontosságára, de azontúl, hogy kellemes sóhajjal beleülteti a bogarat a fülünkbe: óvjuk a természetet, arra is rávilágít, valójában étkezési szokásaink a legkárosabbak bolygónk számára és ezeken kell változtatnunk – ha valóban tenni szeretnénk valamit. Október 1. a vegetarianizmus, október 2. az erőszakmentesség, míg október 4. az állatok világnapja. Témák, amik felett nem lehet elsiklani… Az alábbi írás a Vissza Istenhez Magazin környezetvédelmi különszámában jelent meg Végezetes húsevés? Vajon az állatok nagyüzemi tartása és tömeges elpusztítása valóban végzetes következményekkel jár az emberiségre nézve? A rövid válasz: igen. Akit …
Kegyetlen mítosz: a túlnépesedés
Amikor Földünk természeti értékeinek védelméről beszélünk, akarva-akaratlanul is eljutunk a legkényesebb témakörhöz: a túlnépesedés problémájához. A túlnépesedést az ökológiával foglalkozó tudósok afféle tényként kezelik, amely egyedülálló módon sorvasztja világunkat, a legnagyobb probléma a népesség robbanásszerű növekedése – állítják. Csakhogy ez a krízis nem fekete-fehér. Folyamatos detonáció Túlnépesedésnek nevezzük azt a – ma már globálissá vált – ökológiai problémát, amely során a születő nemzedékek, vagyis a lélekszám túlzott mértékű terhelést jelent bolygónknak, vagyis, amikor az emberek száma meghaladja Földünk természetes eltartóképességét. A jelenség számszerűsítve azt jelenti, hogy míg az ipari forradalomig a népesség nem növekedett robbanásszerűen, addig az 1800-as évekig már …
Zöld háztartás: Bio receptek tisztításhoz, szépségápoláshoz
Idén lesz tíz éve, hogy elkészítettem saját kezűleg az első mosószeremet, a hamulúgot. Csupán közönséges fahamu és víz kellett hozzá. Egy haszontalan dologból hasznosat csinálni, ami olcsó, természetes, egyszerű az elkészítése, és ráadásul még működik is: hihetetlen csodaként éltem meg! Azóta is csodaként élem meg, amikor valami, a háztartásomban hasznos dolgot sikerül elkészítenem egyszerűen, olcsón, természetesen. Legyünk bátrak és készítsük el magunk kozmetikumainkat Jól bevált receptekhez könnyűszerrel hozzájuthatunk akár az internetről, akár a szakirodalmat bújva, sőt, tanfolyamokról is. Ha már túlvagyunk az első receptúra elkészítésén, akkor lassanként váltsunk ki több és több készen vett dolgot! Az elszántabbak pedig akár az …
Börfi
Hozzávalók: 1,5 l zsíros tej; 5 dl tejszín; 25 dkg cukor A hozzávalókat összekeverjük egy vastag falú (lehetőleg rozsdamentes acél) nagy lábasban, és felforraljuk. Ekkor úgy állítjuk be a lángot, hogy a tej állandó forrásban maradjon, de ne fusson ki. A tej besűrítéséhez türelmesnek kell lennünk, hiszen akár egy óra hosszat is eltarthat. Ahogy sűrűsödik, egyre gyorsabban kavarjuk. Addig főzzük, míg a börfi barna, egészen sűrű és ragacsos nem lesz. A börfi ízesítés nélkül is nagyon finom, de ha mégis ízesíteni akarjuk, akkor ezen a ponton belekeverhetünk darált olajos magvakat (diót, mandulát stb.), citromhéjat és levet, pirított kókuszreszeléket vagy őrölt …
A klímaváltozás főszereplői
Ahogy mondani szokták, manapság már a csapból is a globális felmelegedés folyik, ennek ellenére Magyarországon az emberek többsége még nem tapasztalja e problémákat a saját bőrén. Éppen ezért kissé talán érthetetlen, hogy mitől félnek a szakemberek. Könnyű azt gondolni, hogy ez valami távoli dolog, amely minket nem érint. De ha hétköznapi nyelvre fordítjuk, hogy mit takar a globális felmelegedés, ijesztő problémákkal találjuk szembe magunkat: • szélsőséges időjárás, • természeti katasztrófák, • élelmiszerhiány, • vízhiány. Habár a kutatások eredményei alapján egyértelmű, mégsem kap megfelelő publicitást az éghajlatváltozás és a húsfogyasztás összefüggése. A hústermelés ma a globális felmelegedés egyik legfőbb okozója. Az …
Az idő legyőzése
A Kṛṣṇa-tudat alapvető tanítása szerint az élőlény nem azonos a testével, hanem az őt, mint kesztyű a kezet fedi be. Ha sikeressé akarjuk tenni emberi életünket, a védikus szentírások javaslata szerint a kézzel, vagyis az örökkévaló lélekkel is törődnünk kell, nem csupán burkolatával, a kesztyűvel, vagyis az anyagi testtel, amit az idő előbb utóbb elpusztít. Ezt példázza Purañjana király története, melyet a Śrīmad-Bhāgavatamban olvashatunk: Élőlény király – a purañjana szó élőlényt jelent – boldogan élt egy kilenc kapus városban. A város a testet jelenti, a király pedig az örök élőlényt, a lelket. A város kapui a testen található nyílások: a …
Kié a felelősség?
Vajon tudunk-e manapság úgy járni-kelni Budapest utcáin, hogy ne találkoznánk legalább egy hajléktalannal? Vajon kinek a kötelessége lenne gondoskodni a társadalom elesetteiről? India ősi kultúrájának vallásos elvei kirajzolják az ideális társadalom képét, melyben a polgárok és birodalmak között valóban tökéletes béke és boldogság uralkodott. Az idő előrehaladtával azonban a bűnök egyre növekvő mennyisége miatt a jólét már nem terjedt ki a teljes lakosságra, s a társadalomban megjelentek a rétegek közötti különbségek. Felütötte fejét a szegénység és a betegség, s mindez maga után vonta a nélkülözőkről való gondoskodás igényét. A mondás szerint szükség törvényt bont. Ha az embernek pénzre van szüksége …
Interjú Istennel
– Tehát interjút szeretnél Tőlem? – kérdezte Isten – Ha van rá időd … – mondtam. Isten mosolygott. – Az én időm örökkévalóság. Milyen kérdések vannak a tarsolyodban? – Mi az, ami legjobban meglep az emberiséggel kapcsolatban? Isten így felelt: – Az, hogy beleunnak a gyerekkorba. Siettetik, hogy felnőjenek és aztán újra gyerekek szeretnének lenni. Az, hogy elvesztegetik az egészségüket a pénzkereset érdekében, és aztán összes pénzüket az egészségük helyreállítására költik. Az, hogy miközben aggódva gondolnak a jövőre, elfelejtik a jelent, s így sem a jelenben, sem a jövőben nem élnek. Az, hogy úgy élnek, mintha sohasem halnának meg, és …