Pándava Nirdzsala ekádasí – A böjtnap meditációja

Fodor Életmód, Filozófia, Hírek

A Pándava ekádasí az év legfontosabb böjtnapja, úgy is mondhatnánk a nagyböjt ideje. Lényege, hogy a folyamatos anyagi késztetések helyett a belső, lelki folyamatokra és Krisnára figyeljünk. A böjt a vaisnava kultúrában igen fontos szerepet tölt be. Egyszerre fegyelmezi a testet és a lelket is erősíti. Az ekádasí, vagyis a telihold és az újhold utáni 11. nap, olyan időszakok a Nap- és Holdállás szerint, amikor kedvezőbb, hogyha befelé fordulunk, elmélyülünk kissé, visszavonultabban élünk. Ilyenkor nem érdemes utazni, és megerőltető feladatokat sem végezni. Az ekádasí alkalmakkor a Krisna-hívők nem fogyasztanak gabonát és hüvelyes zöldségeket, sőt a legkiemelkedőbb napon van, aki képes …

Kereszténység és vegetarianizmus – a katharok

Admin Filozófia, Hírek

Bár a történelmi egyházak nem tiltják a húsfogyasztást, a kereszténység története folyamán több kisebb egyház létezett, ahol legalábbis a vezetők vegetáriánus életmódot folytattak. Ezek egyike volt a Dél-Franciaországban tevékenykedő kathar szekta, amelyet végül a 13. század inkvizíciós hadjáratai folyamán számoltak fel. A kathar rend Franciaország déli részén, a Languedoc régióban tevékenykedett, tagjai a franciával és a spanyollal együtt az újlatin nyelvcsaládhoz tartozó okszitán nyelvet beszélték. A rendet többen „buddhista kereszténységként” ismerik: a vezetők, az úgynevezett „bons hommes” („jó emberek”) teljes cölibátust fogadtak és elkötelezték magukat, hogy nem fogyasztanak semmilyen olyan állatot, ami szexuális reprodukció útján jön létre. (Az elvek meglepően …

A 7 édesanya tisztelete

Fodor Család, Filozófia

Nemrégiben ünnepeltük az általános iskolában az Anyáink napját. A védikus írások szerint minden élőlény hét anyának köteles kimutatnia a tiszteletét. Az általános iskolás gyerekek először ellátogattak a Krisna-völgyi Tehenészetbe, ahol a tehénanyákat ápolták, utána az iskolai biokertben tehéntrágyával szórták be a Földanyyát, hogy még inkább termőbbé változtassák. Délután következett a többi anyának az iskolai műsor. A gyerekek kedveskedtek nekik táncos színdarabbal, zenei bemutatóval, találós kérdésekkel és saját készítésű rajzokkal, illetve ajándékokkal. A hét anya közül az első természetesen a szülőanyánk, aki táplál bennünket, gondoskodik rólunk és felnevel, ezért a legtöbbet köszönhetjük neki. A második a tehénanya, aki az anyatej után …

Az emberi méltóság védelme a Krisna-tudatú hívők tevékenységében

Fodor Filozófia, Hírek, Hivatalos állásfoglalások

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) elítéli a hátrányos megkülönböztetés és a korunkban egyre aktívabban tapasztalható gyűlölet-beszéd minden formáját. Közösségünk álláspontja szerint e jelenségek mögött két dolog áll. Az egyik az ismeretek hiánya és az ebből fakadó előítéletes gondolkodásmód, az ismeretlennel vagy felületesen ismerttel szembeni félelem, a másik pedig az anyagi, gazdasági feszültségek folyományaként létrejövő létbizonytalanság és az ebből fakadó aggodalmak. A Krisna-tudatú Hívők Közössége szerint a Krisna-tudat több tízezer éves filozófiája és elvei, amely tanítások az Úr Krisnától származnak, és amelyek ma is megismerhetőek a Bhagavad-gítából, megfelelő megoldást nyújtanak ezek kezelésére. A Krisna-tudat filozófiája szerint az élőlények nem azonosak …

A tudásszerzés módjai és korlátai

Fodor Filozófia

Az ismeretszerzés modern és védikus módszereinek kapcsolata. A modern tudomány a világ megismerésének alulról építkező útját követi: a tapasztalatszerzést, valamint az arra épülő elméletalkotást. E két folyamat (érzéki tapasztalás és következtetés) a világ megismerésének védikus rendszerében is jelentős szerepet játszik. Ugyanakkor a védikus ismeretelméletben szó esik még a sabdáról, vagyis isteni kinyilatkoztatásról, amely egyes, főként az élet végső dolgaira vonatkozó kérdésekben ismereteink (hit által elfogadható) forrása lehet. A megismerés mai, tudományos módszere és a védikus ismeretszerzési módok tehát nem zárják ki egymást. A mai tudományban a tapasztalás és következtetés „a módszer”, míg a védikus világképben (1) a tapasztalatszerzés, (2) az …

Niranjana Swami Maharaja az Úr Ramacandra megjelenéséről

Admin Filozófia, Videótár

Vasárnap délután Ráma királyfira emlézketek a hívők szerte a világon. Fesztivál keretében ünnepelték a legendás uralkodó születésnapját. Az Úr Ramacandra igazságos, vallásos és odaadó, segítő természete példa minden ember számára. Kiváló férjként és országát nagy tisztelettel kormányzó uralkodóként követendő minta korunkban is.

A Föld rövid története

Admin Filozófia, Hírek

Van-e kezdete és vége az időnek? S mikor kezdődött Földünk története? kalo ‘smi loka-kṣaya-kṛt pravṛddho – “Idő vagyok, világok hatalmas pusztítója.” Vajon mire gondolt Oppenheimer, aki az első kísérleti atomrobbantáskor a gombafelhő láttán önkéntelenül is a fenti sorokat idézte?  Talán arra, hogy vajon melyik a hatalmasabb pusztító: az ember vagy az idő? Ha egy kicsit közelebbről megvizsgáljuk az időt, lehet, hogy választ kapunk erre a kérdésre is. Van-e kezdete és vége az időnek? S mikor kezdődött Földünk története? Habár számunkra a Föld a kézzelfoghatóbb elem, kissé rendhagyó módon közelítsük meg mégis inkább az idő oldaláról ezt a témát. A történelemkönyvekből …

Táplálkozási szabályok a világvallásokban

Admin Életmód, Filozófia, Hírek

A világ vallásaiban gyakran találhatunk olyan parancsolatokat, melyek előírják vagy javasolják a híveknek az erőszakmentes, vegetáriánus életvitelt. A vegetáriánus táplálkozás gyakorlását két fő gondolatmenet támasztja alá, melyek az egészséges életvitel és az erkölcsös életmód mellett szóló érveken alapulnak. A világ vallásaiban gyakran találhatunk olyan parancsolatokat, melyek etikai érvelést alkalmazva előírják, vagy javasolják a híveknek az erőszakmentes, vegetáriánus életvitelt. A világvallások közül a keleti vallásokban jóval hangsúlyosabban jelennek meg a vegetáriánus életmódot előíró, húsevést tiltó gondolatok. A hinduizmus egyik alapvető írása, Manu törvénykönyve feketén-fehéren felhívja a figyelmet a húsevés erkölcsi vonatkozásaira: “A következő emberek minősülnek az állat gyilkosának: aki megengedi, aki …

Vegetarianizmus a Bibliában

Admin Életmód, Filozófia, Hírek

Számos keresztény úgy gondolja, hogy a húsfogyasztásban semmi helytelen nincsen, hiszen Isten Ádámot és Évát feljogosította az állatok és növények feletti uralomra, azaz az embernek jogában áll elfogyasztani az állatok húsát. Azonban a Teremtés Könyvén túl számos más helyen felfedezhetünk olyan utalásokat, amelyek szerint a keresztény vallás több prófétája illetve maga Jézus is vegetáriánus volt. Az Ószövetségben például Izajás (Ézsiás) próféta könyvében helyteleníti az állatok feláldozását, hiszen: „Nekem semmi örömöm nincsen az égő áldozatból és a hizlalt állatok húsából, a bikák, bárányok és kecskék véréből. […] Hagyjátok hát abba a hiábavaló felajánlásokat! […] Nézettek magatokra a kezeitek vértől piszkosak, mossátok …

Kiút a sötétből

Admin Filozófia

Mi számít bűnnek? Minden olyan tett bűn, amelyet Isten, illetve a Tőle származó szentírások helytelennek ítélnek és ezért tiltanak. A bűn fogalma nem relatív; nem az éppen uralkodó társadalmi felfogás határozza meg, hogy mi helyes és mi helytelen, hanem Isten örök törvényei. Elkerülendő bűnös tettek például: a húsevés, a kábító- és mámorítószerek fogyasztása, a szexuális szabadosság és a szerencsejátékok űzése. Milyen következményei vannak a bűnös tetteknek? Ha valaki bűnös tetteket követ el, akkor számolnia kell ezek hosszú távon kedvezőtlen hatásaival, a szenvedéssel, a boldogtalansággal, illetve a halál utáni, következő testekben megkapott büntetéssel. A bűnös tettek hátrányos következménye még, hogy erősítik …

Miért pont Krisna?

Admin Filozófia

Amióta Kṛṣṇa-hívő szerzetesként élek (lassan már tíz éve), ezt a kérdést intézték hozzám a leggyakrabban: „Annyiféle vallás van a világon, miért pont ezt választottad?” A kérdés teljesen jogos (bármely hit híveihez intézzék is), hiszen egy egyszerű vallási lexikonban is több tucat vallás leírásával találkozunk – e sokféleség láttán pedig az igazság legelszántabb kutatói is könnyen elbizonytalanodnak. Jómagam afféle mindenre kíváncsi lélekként botlottam a Kṛṣṇa -vallás követőibe (vagy ők belém – ezt ma már nehéz lenne rekonstruálni). A személyes találkozást követően elolvastam néhány könyvet a védikus filozófiáról (a Visszatérés, illetve Az önmegvalósítás tudománya címűt). Egyáltalán nem mondhatnám, hogy azonnal elfogadtam volna …

Hatások és tiltások Napfogyatkozás idején

Fodor Életmód, Filozófia

A napfogyatkozás olyan jelenség, amely minden évben összesen kétszer válik lehetségessé. A mai napon erőteljesen nyilvánul meg hatása. A nyugati magyarázat A napfogyatkozás olyan jelenség, amely minden évben összesen kétszer válik lehetségessé. A csillagászat a jelenséget úgy magyarázza, hogy amikor a Nap és a Föld közé befurakszik a Hold, vagyis a Hold átsuhan a Nap felszíne előtt, akkor jöhet létre. A Nap azonban jóval nagyobb égitest, miként a Hold, így a takarás csak akkor jöhet létre, amikor a Nap pályája meglehetősen egybeesik a Hold pályájával, vagyis amikor a Nap égi pályáján olyan ekliptikai pontra ér, ahol közel kerül a felszálló …

Śivarāma Swami: A négy szabály

Admin Életmód, Filozófia

A vallásos erkölcsi elvek valódi célja az, hogy megtanuljuk szeretni Istent Őszentsége Śrīla Śivarāma Swami Mahārāja előadása a budapesti Ady Endre Művelődési Központban hangzott el. Ha valaki iskolába jár, tartania kell magát egyfajta etiketthez: meghatározott módon kell öltözködnie, követnie kell bizonyos szabályokat. Ha nem követi őket, nem fog tudni tanulni. Ha például magnózik az iskolában, akkor nem tud majd figyelni az órákon, ha pedig nem követi a tanagyagot, egy idő után nem fogja érteni, hogy miről van szó. Ahhoz, hogy képesek legyünk megérteni a transzcendentális tudást, szintén úgy kell viselkednünk, hogy megfelelően tiszta állapotba kerüljön a tudatunk. Az erkölcsi szabályok azért fontosak, mert …

Milyen is az elefánt? – Mese a toleranciáról

Admin Filozófia

A hinduizmus a legsokoldalúbb vallásos képződmény. Sokarcúságának egyik magyarázata, hogy megalapítása nem fűződik egyetlen személyhez, hanem évszázadok során mintegy önmagából, a benne lakozó erők következtében és a külső körülmények hatására jött létre. A hinduk szívesen nevezik vallásukat „sanāthana dharmának”, azaz „örök vallásnak”, amely időről időre isteni megtestesülések által (Rāma Kṛṣṇa Budha stb.) nyilatkozik meg és mondja ki újra a már ismert, de valamiképpen feledésbe merült igazságot. Az India bibliájaként ismert eposzban, a Bhagavad-gītāban azt állítja a Legfelsőbb Lény, Kṛṣṇa, hogy „Mindenki minden tekintetben az Én utamat járja”. Éppen ezért a hinduk egyik legfontosabb kulcsszava a tolerancia. Tisztelik a változatosságot, az …

Ültem a vonaton és japáztam…

Admin Életmód, Filozófia

Ültem a vonaton és japáztam: a Hare Kṛṣṇa mantrát mondogattam félhangosan. Egyedül voltam a fülkében egészen a következo állomásig, amikor egy ismerosöm szállt fel a vonatra és ült be hozzám. – Szia! Hát te hová utazol? – Szia! Épp hazafelé tartok. Régen láttalak. Foglalj helyet! – Köszi! Látom, még mindig „krisnázol”. Minden rendben van? – Amint láthatod, minden rendben van. Azóta sem alkoholizálok és dohányzom mint egyesek, úgyhogy teljesen jól érzem magam. – Na jó, akkor most egy-egy az állás. Egyébként nem akartalak megbántani, csak nagyon érdekel egy pár dolog. Ha nem tartalak fel, megkérdezném, mert ki tudja, mikor futunk össze …

A klímaváltozás főszereplői

Admin Filozófia, VIM magazin

Ahogy mondani szokták, manapság már a csapból is a globális felmelegedés folyik, ennek ellenére Magyarországon az emberek többsége még nem tapasztalja e problémákat a saját bőrén. Éppen ezért kissé talán érthetetlen, hogy mitől félnek a szakemberek. Könnyű azt gondolni, hogy ez valami távoli dolog, amely minket nem érint. De ha hétköznapi nyelvre fordítjuk, hogy mit takar a globális felmelegedés, ijesztő problémákkal találjuk szembe magunkat: • szélsőséges időjárás, • természeti katasztrófák, • élelmiszerhiány, • vízhiány. Habár a kutatások eredményei alapján egyértelmű, mégsem kap megfelelő publicitást az éghajlatváltozás és a húsfogyasztás összefüggése. A hústermelés ma a globális felmelegedés egyik legfőbb okozója. Az …

Gaura-purṇimā: az Úr Caitanya megjelenése

Fodor Filozófia, Hírek

Śrī Caitanya Mahāprabhu, az Úr Kṛṣṇa rejtett, alászállt formájaként a 15. században jelent meg, hogy elterjessze a korunkban leginkább javasolt vallásos folyamatot, a Hare Kṛṣṇa Mahāmantra éneklését. Caitanya és Társai kedvteléseiket Bengálban mutatták be. Számos feljegyzés és kiterjedt mű maradt fenn életéről, cselekedeteiről, noha Ő Maga mindössze egyetlen 8 szakaszos verset hagyott hátra. A Krisna-hívők templomi és otthoni oltáraikon Őt jelenítik meg és imádják a leggyakrabban. A rendkívül kegyes Úr Caitanya Phālguna hónap teliholdján, Gaura-purṇimān szállt alá az anyagi világba. A hívők ezért ekkor Rá emlékeznek. 2013-ban, március 24-én fesztivál keretében; teliholdkor, 27-én, pedig alkonyatig tartó böjttel és a Rá …

A természet szépsége

Fodor Filozófia, Öko

Mindannyian vonzódunk a természet szépségéhez. Hogy mi az oka ennek? Íme néhány idézet, ami megválaszolja e kérdést. “A művészek, akiket elbűvöl a csodálatos teremtés, jobban teszik, ha teljes elégedettségük érdekében az Úr gyönyörű arcát nézik. Az Úr arca a szépség megtestesülése. Amit gyönyörű természetnek neveznek, az nem más, mint az Úr mosolya, s amit a madarak édes dalának hívnak, az az Úr suttogó hangja.” (Srímad-Bhágavatam 1.11.26 magyarázat.) Hasonlóan a Nap fénye az Úr transzcendentális testéből áradó lelki sugárzás részleges visszatükröződése: “… a Nap fénye pedig ugyanúgy a [lelki ég ragyogásának] brahmadzsjótinak a tükröződése. A brahmadzsjóti, a lelki ragyogás hasonló módon …

A tudás tárháza: Bhaktisziddhánta Saraszvatí Thákura megjelenése

Fodor Filozófia, Oktatás

Bhaktisziddhánta Szaraszvatí minden ma élő vaisnava számára a kegy tárháza, hiszen Őtőle kaptuk meg Sríla Prabhupáda jelenlétét a nyugati világban. A Holdnaptár ciklusa szerint, 2011-ben, a mai napon ünnepelhetjük Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Thákura megjelenését. Bhaktisziddhánta Szaraszvatí minden ma élő vaisnava számára a kegy tárháza, hiszen az ő csodálatos személyiségének köszönhetően, Őtőle kaptuk meg Sríla Prabhupáda jelenlétét a nyugati világban. Bhaktisziddhánta Szaraszvatí a szintén rendkívüli Bhaktivinoda Thákura negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot Dzsagannátha Puríban, 1874. február 6-án. 7 éves korában a Bhagavad-gítá részletes tanulmányozásába kezdett és 3 év alatt tökéletesen memorizálta minden tanítását. Szintén ebben az időszakban, egy építkezés során, …

A vágóhidaktól a világháborúkig

Fodor Életmód, Filozófia

Néhány héttel ezelőtt ismét hangossá vált a sajtó egy gyilkossági ügytől. Noha az utóbbi években hazánkban is jól láthatóan megszaporodtak a brutális esetek, ez az ügy még a korábbiaknál is nagyobb megdöbbenést keltett az emberekben. Március 20-án egy orvvadász nem csak állatokat, embert is ölt erdeinkben. A médiumokból úgy értesülhettünk, hogy az orvvadászt, miután leterített két jelentős méretű vadat, helyi vadőrök rajtakaptak a törvénysértésen, akik szóvá tették az illegális vadászatot. Ekkor a férfi a vadőrökre is rátámadt. Egyikőjük képes volt elmenekülni a bozótosba, a másik férfit azonban golyóval terítette le az orvvadász, majd miután tapasztalta, hogy a sértett még életben …