Uram, kérlek, foglalj le odaadó szolgálatodban! – Az Ima Világnapja

Admin Filozófia

Az ima vallási fogalom, legpontosabb meghatározása: az egyén és a transzcendens kommunikációja.Amikor imádkozunk, akár előre lefektetett, több ezer éve érvényes szövegeket vibrálunk, akár saját szavainkkal fohászkodunk, minden esetben személyes töltettel áthatva végezzük. Az ima egyidős az emberiséggel. A kapcsolat legtisztább, legközvetlenebb formája, ami az Úr és gyermeke között jön létre. Gyakran egyszerűsége és rövidsége folytán válik gyönyörűvé és erőssé. Transzcendens magyarázatában az ima nem csak üzenet, kapcsolat, hanem Maga az Úr jelenléte, képviselete is hang formájában, ajkunkon, szívünkben. Isten, az Ő Neve és a Hozzá szóló fohász nem különbözik egymástól, ezért az imádság a legteljesebb folyamat, cél és út is …

Jógaiskolák: Az önmegvalósítás útjai és töténete

Admin Filozófia

A jógafilozófia atyjának Patandzsalit tartják, aki az előző mesterek tanításait összegezte 195 aforizmából álló Jóga-szútrájában. Milyen más tanításokat összegez a jóga-darsana? Filozófia, életmód, egészség. A Jóga története és tanításai. India hat védikus filozófiai rendszere közül az egyik és talán egyedül igazán ismert, a jóga-darsana. Érdekes módon a jóga kifejezés mára egy gyűjtőfogalommá nőtte ki magát, amely az önmegvalósítás különböző folyamatait foglalja magában. Manapság a legtöbb ember a jóga fogalma alatt a hatha-jógát érti, mely a különböző ászanákat (jógapózokat), a pránájámát (légzőgyakorlatokat) és e jógafolyamathoz kapcsolódó tisztító gyakorlatokat foglalja magában. A jóga történetének tanulmányozásakor, bár röviden kitérünk az egyéb fontosabb irányzatokra, …

Amikor minden szó egy ének – Isten megnyilatkozása a művészetben

Admin Filozófia

Az indiai költészet csúcsa a bengáli vaisnava irodalomban. A Védáktól a vidéki versekig Az indiai költészetet az irodalomtörténet egyik kuriózumaként említhetjük. Csak úgy, mint területileg, vallásilag, vagy népszokásokban, irodalma is koronként és népcsoportonként változó, eltérő jegyeket hordozó, sokáig a hagyományos értelmezésben tökéletesen kiforratlan, ugyanis hiányoznak belőle az újabb és újabb újdonságok, a nyugatra sokkal inkább jellemző önjelölt alkotói tobzódások. Ezt könnyen megérthetjük a védikus kultúra ismeretében, amely sok tízezer éven keresztül a Hindusztáni-félsziget birodalmainak meghatározó eleme volt. A hagyomány szerint a védikus kultúra a kinyilatkoztatott szentírásokon, a Védákon, a társadalmat összetartó vallásos elveken és ezek lefektetőjén, az Istenség Legfelsőbb Személyiségén …

Drága Uram, kérlek, foglalj le odaadó szolgálatodban!

Admin Filozófia

A „mantra” szanszkrit szó, két része, a „man” és a „tra” azt jelenti: az elme felszabadítása. A dzsapázás folyamata „Énekelni kell az Úr szent nevét hittel, lelkesedéssel és az Úr Caitanya kijelentésébe vetett szilárd meggyőződéssel, amely szerint csupán a mahá-mantra éneklésével az ember fokozatosan elérheti a lelki világot.” (Sríla Prabhupáda) A vaisnava hagyomány szerint, ha valaki csak egyszer is kimondja Krisna nevét, már nagy áldásban részesül, számos bűn visszahatásától megszabadul. A Krisna-hívők legfőbb lelki gyakorlata ezért a mahá-mantra – Haré Krisna Haré Krisna Krisna Krisna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré – éneklése. Ha ezt hangszerekkel …

Léleknevelés

Admin Filozófia, Hírek

Testnevelésről mindenki hallott már, de vajon lehet-e nevelni a lelket? Ha hozzá akarunk látni ehhez az embert próbáló feladathoz, először meg kell értenünk a lélek helyzetét a világban, majd meg kell tanulnunk, hogy a léleknevelés szempontjából hogyan válhatunk hasznossá mi magunk. A lélek és az anyagi világ A lélek természetes közege a lelki világ. Ez magától értetődőnek tűnik, mégis oly sokan vagyunk, akik büszkeségből, hatalomvágyból vagy más okból elhagytuk otthonunkat, s az anyagi világban próbálunk boldogulni: néhány pillanatnyi sikerfoszlánytól eltekintve, eredménytelenül. Az anyagi világba került lélek ugyanis nem ura vágyainak, s még kevésbé azok következményeinek. Valójában szüntelenül az anyagi világ …

Az arany középút

Admin Filozófia, Hírek

Hogyan kell a világi és lelki kötelességeket összeegyeztetni? Egy kedves érdeklődő kérdéseire ad választ Isvara Krisna dász (Tasi István) kultúrantropológus, Krisna-hívő lelkész , melyet most itt közzéteszünk. Kedves Olvasónk! Kérdés: Mit értenek az alatt, hogy a Legfelsőbb Lényt szolgáljuk? Mit takar ez pontosan? Mindannyian, mint örök lelkek ettől a Legfelsőbb Lénytől származunk. Eredetileg személyes, szeretetteljes kapcsolatban voltunk Vele, de elfordultunk tőle, és többé-kevésbé elfelejtettük Őt. Ha megértjük, hogy minden Hozzá tartozik, akkor mindent úgy használunk ebben a világban, ahogy az összhangban áll az Ő törvényeivel, és elégedettséget okoz Neki. Ezt jelenti a szolgálat, ami többféleképpen megvalósulhat: halljuk, vagy ismételjük, dicsérjük …

A lelki egészség forrása

Admin Életmód, Filozófia

A lélek örök és változatlan, és alapvető természete hogy kapcsolatban van az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Bár korunkban a sok hasznos téma mellett számos furcsa, különös világnapot találhatunk a naptárban, mint pl. a pingvin-tudatosság vagy a nemzetközi párnacsata napja és egyéb hóbortok, mégis vannak fajsúlyos, kiemelt jelentőséggel bíró napok, mint a mai is, a Lelki egészség Világnapja. A betegség-állapot – lelki törékenységünk A rohanó mindennapok során gyakran szembesülhetünk azzal, hogy érzéseinket, lelki igényeinket késztetéseinket elnyomjuk, figyelmen kívül hagyjuk. Ennek legfőbb oka az, hogy időbe kell munkahelyünkre érnünk, az óvodába, iskolába menni a gyermekkel és nincs idő arra, hogy valós igényeinkkel, problémáinkkal …

Az ezotériától a vallásig

Fodor Életmód, Filozófia

New age, Vízöntő-kor, ezotéria. Gyakran használt fogalmak, amelyekkel egyre többen jellemzik alternatív világnézetüket és életmódjukat. De mi is e szavak eredeti jelentése? Az ezotéria eredete Ezotéria alatt azokat a régebbi korokban keletkezett tudásrendszereket értjük, amelyek kizárólag a beavatottak számára voltak hozzáférhetőek. Az emberi lét alapkérdéseivel foglalkoztak, és az emberi sors alakítására kínáltak többé-kevésbé hathatós technikákat. E technikáknak azonban kizárólag egy komoly próbatételt jelentő beavatási szertartással lehetett birtokába jutni, mivel a tudás átadói tisztában voltak vele, mekkora felelősség mások sorsába beavatkozni. Így hát csak azokat hatalmazták fel e tudással, akik tanúságot tettek szellemi és erkölcsi alkalmasságukról. Ilyen újrafelfedezett ezoterikus tudásrendszer például …

Önmegvalósítás a gyakorlatban – Krisna-tudat otthon

Admin Filozófia

Az odaadás folyamata és kifejlesztése A bhakti-jóga, az odaadás jógája folyamatát összegezve az Úr azt mondja: „Ó, Kuntí fia, ajánld fel Nekem mindazt, amit cselekszel, eszel, elajándékozol, valamennyi vezekléseddel együtt!” (Bhagavad-gítá 9.27) Ezért az étel felajánlása Krisnának szervesen hozzátartozik a bhakti-jóga rendszeréhez. Az Úr azt is leírja, milyen felajánlásokat fogad el: „Ha valaki szeretettel és áhítattal áldoz Nekem egy levelet, virágot, gyümölcsöt vagy egy kis vizet, Én elfogadom azt.” (BG. 9.26) Krisna egyértelműen nem említi a felsorolásban a húst, a halat és a tojást, így hát a bhakták (Krisna hívei) nem ajánlanak fel Neki ilyen ételeket. A Krisna-tudatos bhakta azért …

Az anyagi és a lelki oktatás különbsége

Admin Filozófia

A. C. Bhaktivedanta Szvámí Prabhupáda, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola névadója a lelki oktatás tökéletesítésére buzdította tanítványait, követőit. Az oktatás valódi tudománya „Az emberi életformában életre kelthetjük Istenhez fűződő örök kapcsolatunkat, s az oktatás célja is ez kell hogy legyen. Valójában ez az élet és az oktatás tökéletessége.” Sríla Prabhupáda Sríla Prabhupáda kiemelkedő fontosságot tulajdonított az oktatásnak az Isten-tudatos, védikus kultúra és civilizáció elterjesztésében és fennmaradásában. Könyveiben, előadásaiban, tanítványaival folytatott levelezésében számtalanszor kifejtette, miért hiábavaló a modern, materialista oktatás. Prabhupáda azonban nemcsak bírált, hanem alternatívát is kínált: a lelki kultúra oktatását, olyan oktató- és kutatóintézetek működtetését javasolta, amelyek tudományos alapokon magyarázzák …

A Krisna-tudat gyakorlásáról

Admin Filozófia

A védikus tanítások nem csupán egy tetszetős filozófiát hirdetnek, hanem praktikus tudást és tapasztalatot adnak gyakorlóinak. A lélekről és Istenről szóló bölcsességet egy teljes, gyakorlatias

A Krisna-hívők főbb ünnepei, fesztiváljai

Admin Filozófia

Főbb ünnepeink Egyházunk ünnepei Krisna, és az Ő különböző formái, valamint hívei evilági megjelenéséhez és cselekedeteihez kötődnek. A legjelentősebb eseményeket Budapesten vagy Somogyvámoson közösen ünnepeljük, énekléssel, előadások hallgatásával, illetve böjtöléssel (és a végén persze lakomával). Gaura Purnimá Ez a fontos Gaudíya-vaisnava ünnep Srí Csaitanja Maháprabhu megjelenésének napja. Ezen a napon Srí Csaitanja szülőhelyén, a nyugat-bengáli Srídháma Májápurban nagy ünnepséget tartanak, amelyre körülbelül negyedmillió ember látogat el. Ezt az ünnepet a Gaudíya-vaisnavák világszerte megünneplik. Ráma-navamí Visnu hónap, növekvő holdciklusa 9. napján ünnepeljük a Ráma-navamít, az Úr Sri Rámacsandra megjelenése napját. Az Úr Ráma megjelenésének évfordulója nagyon népszerű Indiában, ahol sok ember …

Röviden a Krisna-tudat gyakorlásáról

Admin Filozófia Leave a Comment

A védikus tanítások nem csupán egy tetszetős filozófiát hirdetnek. A lélekről és Istenről szóló bölcsességet egy teljes, gyakorlatias kultúra öleli körül: ezt nevezzük védikus kultúrának. Az ennek megfelelő öltözködés, szokások, viselkedési szabályok és lelki gyakorlatok az ember gyors lelki felemelkedését biztosítják. A lelki fejlődéshez az embernek nem szükséges szerzetesi módon, a világi tevékenységeket feladva élnie. A Krisna-hívők egy kisebb része csak egyházi szolgálatokat végez, a többségük azonban a világban élő és dolgozó családos ember, aki életét a védikus elveknek megfelelően éli. Attól függően, hogy valaki mennyire elkötelezett, otthonában is élhet szinte szerzetesi rendszerezettségű életet, vagy követhet annyit a védikus alapelvek …

Az idő legyőzése

Admin Filozófia, VIM magazin

A Kṛṣṇa-tudat alapvető tanítása szerint az élőlény nem azonos a testével, hanem az őt, mint kesztyű a kezet fedi be. Ha sikeressé akarjuk tenni emberi életünket, a védikus szentírások javaslata szerint a kézzel, vagyis az örökkévaló lélekkel is törődnünk kell, nem csupán burkolatával, a kesztyűvel, vagyis az anyagi testtel, amit az idő előbb utóbb elpusztít. Ezt példázza Purañjana király története, melyet a Śrīmad-Bhāgavatamban olvashatunk: Élőlény király – a purañjana szó élőlényt jelent – boldogan élt egy kilenc kapus városban. A város a testet jelenti, a király pedig az örök élőlényt, a lelket. A város kapui a testen található nyílások: a …

Karma: A sors árnyalt fogalma

Admin Filozófia, Videótár

A karma kifejezés a keleti kultúrákból elsőként átvett fogalom. De vajon ismerjük jelentését? Egy fogalom, amit számtalan jelentéssel felruháztunk már, egy szó, ami a magyar nyelvben is közszájon forog. Sors, végzet, események sora, vagy eleve elrendelés – csak néhány ötlet, hogy mit jelenthet ez a régi, újabban használt kifejezés. De mi a fogalom pontos definíciója és hogyan kell elképzelnünk működését? A karma jelentése és törvényei.

Interjú Istennel

Admin Filozófia, VIM magazin

– Tehát interjút szeretnél Tőlem? – kérdezte Isten – Ha van rá időd … – mondtam. Isten mosolygott. – Az én időm örökkévalóság. Milyen kérdések vannak a tarsolyodban? – Mi az, ami legjobban meglep az emberiséggel kapcsolatban? Isten így felelt: – Az, hogy beleunnak a gyerekkorba. Siettetik, hogy felnőjenek és aztán újra gyerekek szeretnének lenni. Az, hogy elvesztegetik az egészségüket a pénzkereset érdekében, és aztán összes pénzüket az egészségük helyreállítására költik. Az, hogy miközben aggódva gondolnak a jövőre, elfelejtik a jelent, s így sem a jelenben, sem a jövőben nem élnek. Az, hogy úgy élnek, mintha sohasem halnának meg, és …

A kultúra változó és örök aspektusa

Admin Filozófia

Ma arról fogunk beszélni, hogy egy sokak által indiai vallásként ismert vallás hogyan illeszkedik be a magyar kultúrába. Túl részletesen nem tárgyaljuk, csupán az alapelvekre térünk ki. Főleg a Kṛṣṇa-tudat, vagy eredeti nevén a gauḍīya vaiṣṇavizmus szempontjából szeretnénk vizsgálni a jelenséget. Mielőtt a tárgyra térünk, két megközelítésmódot ismertetünk. Az első a Kṛṣṇa-tudat alapját képező elvből indul ki, amit általában sanāthana-dharma néven ismernek. Sanāthana azt jelenti, hogy örök. A Kṛṣṇa-tudat tehát nem szükségszerűen egy időhöz és helyhez (Indiához) kötött vallás, ami most újonnan került át Magyarországra. A Kṛṣṇa-tudat azon örök elveket képviseli, amit maga a sanāthana-dharma kifejezés jelent: olyan alapelv, amit …