“Előírt kötelességed végrehajtásához jogod van, de tetteid gyümölcsére nem tarthatsz igényt. Sohase gondold, hogy te vagy az oka cselekedeteid következményének, és sohase vonzzon kötelességed elhanyagolása!” Bhagavad-gítá 2.47. MAGYARÁZAT: E vers három dolgot említ, melyet figyelembe kell vennünk: az előírt kötelességeket, a szeszélyes munkát és a tétlenséget. Az ember kötelességeit az határozza meg, hogy az anyagi természet melyik kötőerejének hatása alatt áll. A szeszélyes munka olyan cselekedetet jelent, amely egy felsőbb tekintély jóváhagyása nélkül történik, a tétlenség pedig az előírt kötelességek végre nem hajtását jelenti. Az Úr azt ajánlja Arjunának, hogy ne legyen tétlen, hanem hajtsa végre előírt kötelességét, de ne …

Az Úr Kṛṣṇa — a Legfelsőbb Lélek — hanginkarnációja (azaz a Srīmad-Bhāgavatam) behatol az önmegvalósított bhakta szívébe, helyet foglal szeretetteljes kapcsolatuk lótuszvirágán, s így lemossa az anyagi társulás porát, a kéjt, a dühöt és a vágyakozást. Hatása olyan, mint amikor az őszi eső a sáros vízzel teli tócsákra hullik. (praviṣṭaḥ karṇa-randhreṇa svānām bhāva-saroruham dhunoti śamalaṁ kṛṣṇah salilasya yathā śarat) MAGYARÁZAT: Azt mondják, az Úr tiszta bhaktája egymagában képes felszabadítani a világon minden bűnös lelket. Ezért ha valaki igazán bízik egy olyan tiszta bhaktában, mint Narāda vagy Śukadeva Gosvāmi, és így felhatalmazást kap a lelki tanítómesterétől — ahogy Nārada kapott Brahmājītól —, akkor nemcsak ő maga képes megszabadulni māyā, …