Filozófia

Amikor valaki keményen beszél velünk, vagy kegyetlenül viselkedik, a reakciónk az illető természetétől függ. A Bhagavad-gītā (16.04) kétféle természetről beszél: az isteni és az istentelen természetről. A való életben a legtöbb ember az isteni és istentelen tulajdonságok keveréke szerint cselekszik. Amikor tehát valakit elemzünk, egy hosszabb idő alatt tanúsított, általános viselkedését kell górcső alá vennünk. Mind az isteni, mind pedig az istentelen természettel rendelkező embereknek vannak bűneik, de szöges ellentétben vannak a tekintetben, hogy hogyan viszonyulnak a rossz tulajdonságaikhoz. Az isteni természettel rendelkezőket néha legyűrik a rossz tulajdonságaik, míg az istenteleneket gyakran a rossz tulajdonságok hajtják. Vegyük a harag bűnét. …

Minden porcikádban érzed, hogy a belső világod valóságos. A tudomány mégis azt próbálja elhitetni veled, hogy csak a durva anyag létezik, a belső világod csak az agyad mellékterméke. Az ezoterikus csapokból pedig mindenhonnan az folyik, hogy minden energia, minden rezgés. De tudod, érzed, hogy ez is ugyanilyen leegyszerűsítés, mert az isteni rend, harmónia, és világ változatosságának, kapcsolatainak végtelen szépségét nem tudja megmagyarázni. Megint más tanok pedig küzdenek, hogy bebizonyítsák, hogy a belső és külső világod is illúzió, mert csak belelátsz dolgokat a világba. Mint ahogyan a kötelet kígyónak látni illúzió. Miközben tudod, hogy a kötelet a kígyóval csak akkor tudod …

Hogyan dermesztjük újra tetszhalottá a belső világunkat ignorálással, önigazolással, az igazság kisajátításával, és a traumák hamis kezelésével? Vigyázat! A feltétel nélküli szeretet (bhakti) útja valóra váltja minden vágyunkat, amit a szívünkben dédelgetünk, hogy megmutassa, hogy valóban szeretni akarunk-e. Barátok voltak. Vidám, fényben fürdő napokat éltek meg együtt. Aztán egyszer csúnyán összevesztek. De végül megbeszélték, és megbocsátottak egymásnak. Majd a nyájas köszönésen kívül soha nem beszéltek már egymással… Persze minden beleköthetelenül diplomatikus és illedelmes volt. Csak a másik problémáinak, traumáinak, és végül egész lényének ignorálása mutatta, hogy valami nagyon nincs rendben. Így lett tél egyre több kapcsolatban, majd az egész társadalomban. Mindenki …

A mai napon ünnepejük Vamāna-dvādasīt, azaz az Úr törpe brāhmaṇa formájának megjelenési napját. Vāmanadeva Āditi gyermekeként született meg, aki egyébként fontos félisteneknek is életet adott. Vāmanadeva érkezésére a félistenek mind összegyűltek és mivel az ártatlan aprócska gyermekben felismerték a Legfelsőbbet, ajándékaikkal halmoztál el, noha Vāmanadeva egy kolduló szerzetesként élte életét. A Napistentől megkapta a Gāyatrī mantrát, az Úr Brahmātól egy vizesedényt, Földanyától egy őzbőrt, az első alamizsnáját pedig az Úr Śiva feleségétől, Pārvatītól kapta. Megjelenésekor kagylókürtöt, a lemondást jelentő botot, korongot, lótuszt, valamint sárga füzéreket viselt. Később Vāmanadeva ellátogatott Bali Mahārāja áldozati arénájába a tűzceremóniát követően, és 3 lépés földet …

  Szeptember 17-én ünnepeljük a Pārśva ekādaśīt, amelyet Parivartini, illetve Vāmana ekadāsīnak is neveznek. A történet szerint Yudhiṣṭira, a legbölcsebb Pāṇḍava arról érdeklődött Kṛṣṇától, hogy miért fontos ez a böjtnap. Az ekādasī böjtnapokon a hívők általában nem fogyasztanak gabonaféléket és hüvelyeseket, de néha speciális szokások is kapcsolódnak hozzá. Ezen az ekadāsīn történt, hogy Bali Mahārāja, aki bár démonikus, súlyosan materialista szemléletű személyekkel volt körülvéve, és aki a híres Prahlāda unokája volt, egy nagyon szép mūrti formát állított be Kṛṣnáról. Tűzáldozatot mutatott be áldozati arénájában. Az Úr Kṛṣṇa is nagyon elégedett volt vele, ezért megjelent az áldozati arénában egy törpe brāhmaṇa …

A védikus írások azt mondják, hogy az 5 legfontosabb vallásos kötelesség egyike az, hogy szent helyen éljünk. De nem tudunk mindannyian Kṛṣṇa szülőfalujában, Vṛndāvanāban, Mathurāban vagy Māyāpurában élni. Azzal azonban, ha otthonunkat méltóképp rendezzük be, s meghívjuk Isten mūrti formáját otthonunkba, lakóterünk is szent hellyé válhat.     Ehhez a már korábban említett tisztasági szabályokat érdemes betartani. De van néhány praktikus elem, amire érdemes gondolni. Az egyik, első és legfontosabb elv, hogy a tiszta helyen éljünk, amelybe elméletben beletartozik az is, hogy nem fogyasztunk húst, halat, tojást és hagymaféléket, valamint kábító-mámorító szereket. Nem tartalmaz ilyen ételetek a hűtő, stb. ezen …

Hogyan maradjunk tudatosak, miközben süllyedünk? Hogyan találjuk meg az élet áramlatát a traumák lehúzó örvényében? Vagyis hogyan gyógyuljunk a traumáinkból az enneagram, és a védikus tudás, védikus asztrológia rejtett összefüggései és módszerei segítségével.   “Mi vagyunk a tükör, és az arc is, amit a tükörben látunk. Ebben a pillanatban is az örökkévalóságot tapasztaljuk. Mi vagyunk a fájdalom, és az is, ami a fájdalmat gyógyítja… Ahogyan egyre inkább a szívedből élsz, úgy válik a tükör egyre tisztábbá.” Rumi Akiben dolgozik még némi erő, és némi élet, az mind szeretné megérteni, hogy mi az, ami nem engedi őt valóban élni. Hogy mik …

Már több lapszámunkban foglalkoztunk a védikus kultúra ősi iratainak megdöbbentően aktuális macskás vonatkozásaival. A tanítások az üzleti életben, az emberi kapcsolatokban és az élet számos terén egyaránt hasznos útmutatásokkal látnak el bennünket. Most ezt a felfedezőtúrát folytatjuk Fodor Kata sajtóreferens és vaisnava teológus segítségével a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségétől. Sorozatunk korábbi részeiben egy ötezer-háromszáz éves ősi, szanszkrit eposznak, a világirodalom leghosszabb művének, a Mahabharatának a macskás részleteit elemeztük. Ezt követően a Hitopadésa idevágó motívumait kezdtük el felkutatni, amit most folytatunk. Ez a klasszikus hindu alkotás ősi történetek gyűjteménye, melyek alapvető életvezetési tanácsokkal vértezik fel az Olvasót. Meglepő, hogy a tanítások …

A Krisna-tudatot amellett, hogy konyhavallásnak nevezik, szívesen említik a tisztaság kultúrájaként is. Még Indiában is, ha belépünk egy krisnás templomba vagy szent helyre, ott tisztaság fogad bennünket. A higiénia célja valójában a természet három kötőereje közül (jóság, tudatlanság és szenvedély) a jóság kötőerejének megerősítése, amelyet sattvának nevezünk. A sattvikus életforma ugyanis békés elmét, szépen megváltogatott szavakat, nyugodt természetet ad. Két fő eleme a tisztaság és a rendszerezettség, vagy strukturáltság.   A sattva szintjére való felemelkedés azért fontos mert az ember egy sokkal letisztultabb, jól strukturált életet tud élni, amelyben van helye és ideje a lelki gyakorlatoknak. Szabályozott a pihenés, az …