Vajon képesek-e arra, hogy felfüggesztve vallási-tanbeli kizárólagossági igényüket, közösen szólaljanak meg a teremtett világ jövője érdekében? Részletek Komlós Attila cikkéből, amely a tukoraltal.hu oldalon olvasható teljes terjedelmében Úgy véljük, hogy a nagy világvallások közötti párbeszédnek igen nagy jelentősége van. Mégpedig sok szempontból. Alapvetően ugyanis be kell látnunk – még ha akarnánk sem juthatnánk más következtetésre, hiszen a jelenség itt alakul ki a szemünk előtt – a világ, az emberiség ügyei, örömei és problémái napi frissességgel itt zajlanak előttünk. Elég kinyitni valamelyik okos készülékünket, s ömlenek a hírek információk mind arról, ami Föld nevű bolygónkon az elmúlt 24 órában történt, és …
A világvallások nyelvén – utak Istenhez
A Krisna-tudat vagy vaisnavizmus egyistenhit, India ősi vallása és kultúrája, amely a Védákon, a tudás törvénykönyvein nyugszik. A védikus felfogás szerint Isten a különböző korokban, különböző népeknek ugyanazt az üzenetét más-más megfogalmazásban küldte el aszerint, hogy az adott nép milyen módon tudja követni az Ő utasításait a korszellemnek megfelelően. Más világvallások képviselőire ezért úgy tekintünk, mint akik Isten szavát követik, tehát méltók a tiszteletünkre és a figyelmünkre. Amikor tanulmányozzuk a többi vallást, azzal a saját hitünk is gazdagodik, mivel a hasonló tanítások megismerése erősíti a saját teológiánkba vetett hitünket. Vajon minden vallás egyenértékű? Valójában nem csak egyetlen út vezet „Rómába”, …
Megdöbbenéssel értesültünk a párizsi merényletekről
Együttérzésünket fejezzük ki mindazokért az ártatlan emberekért, akik a hétvégi párizsi merényletek során megsebesültek, vagy elveszítették családtagjaikat, szeretteiket, illetve minden francia ember, és minden terrort átélt embertársunk iránt. Az önkényes erőszak és az Isten nevében történő vérontás emberiségellenes tett, és ellenkezik Isten törvényeivel. Egyházunk elítéli az erőszak minden formáját, melynek eredménye az emberiség megosztása. Mélységesen elszomorítónak tartjuk, amikor a vallást úgy ferdítik el, hogy az a “kitekert megértés szerint” legalizálja az erőszak bármilyen formáját is. Elutasítjuk a vallás nevében elkövetett bűntetteket, hiszen azt ellentétesnek véljük Isten végletekig kegyes természetével és békét, szeretetet hirdető tanításaival! Meggyőződésünk, hogy a vallások tevékenységének közös célja, …
Részvétnyilvánítás
A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége mély megrendüléssel fogadta Paskai László volt egyházfő halálhírét. Kifejezzük őszinte együttérzésünket és részvétünket a példamutató, aktív életű, és Istenhez rendíthetetlen hittel kötődő lelkipásztor elvesztése miatt. Egyháza iránti hűségének, mérföldköveken átívelő fáradhatatlan munkájának és a hívek lelki üdvéért folytatott cselekedeteinek köszönhetően az Úr kiemelkedő és követendő híveként emlékezünk rá. Közösségünk mély együttérzéséről biztosítja a bíborost gyászoló hozzátartozókat és a római katolikus híveket az őket ért veszteség miatt.
Vallások és modern zenei stílusok
Az RTL Fókusz Plusz műsora nemrégiben érdekes témát választott műsorösszeállításában. Olyan zenészeket választott interjúalanyoknak, akik vallásosak, és különböző modern zenei stílusokon keresztül vallási tartalmakat közvetítenek. A megszólalók – köztük a Krisna-tudatú Nitáibhávana dász is – beszélnek arról, kell-e, ha igen, miért kell a vallások üzenetét modern köntösbe öltöztetni, vajon Istennek tetsző-e egy repper, vagy rocker hívő, meg lehet-e érinteni nem hívőket vallási tartalmú modern zenékkel, szükséges-e újfajta kommunikációs csatornákat nyitniuk a vallásoknak, ha híveiket meg akarják tartani.
Mit szeretünk más vallásokban?
Egy vallásos ember találhat más vallásokban is neki tetsző tanításokat? Nem csak egy igazság létezik? Mitől lehet jó más vallása? Ezen a héten arról kérdeztük a vallások képviselőit, hogy a saját vallásuk tanításain kívül, vajon ők melyik másik vallás tanításait kedvelik, melyeket érzik magukhoz közelállónak. A konkrét kérdésünk így hangzott: Melyik vallás tanításai állnak Önhöz legközelebb a saját vallása mellett, és miért? – kérdezi Rába Géza a Hír24 Isten tudja rovatában. A világi vallástörténészek szeretik úgy beállítani a vallásokat, mint történeti jelenségeket, az emberi társadalom fejlődésének termékeit. Az én megértésem szerint azonban a hiteles vallások isteni kinyilatkoztatáson alapulnak. Minthogy Isten …
Az erőszak elkerülésének útjai
A franciaországi terroresemények kommunikációs lavinát indítottak el a médiában és a közgondolkodásban. A Charlie Hebdo magazin elleni merénylet és az azt követő rendkívüli események hatására nem csak a szólásszabadság védelmezése, mint fontos érték, hanem a szólás túlzott szabadságából fakadó provokáció, illetve az erőszakmentes kommunikáció kérdésköre is terítékre került. A világban tapasztalható háborús konfliktusok és a borzalmas terroresemények arra ihlettek minket, készítsünk egy adást arról, a különböző vallások mit javasolnak az erőszak terjedésével szemben, és hogyan érhető el hitgyakorlatuk szerint az erőszakmentes életvitel. Minderről az iszlám, a kereszténység és a Krisna-tudat 1-1 jeles képviselőjét kérdeztük a Góranga műsorán. Beszélgető partnereink:
A fiatalok 58 százaléka vallásosnak tartja magát
* Index/MTI 2005. május 11., szerda 6:45 A fiataloknak csaknem hatvan százaléka tartja magát vallásosnak, de csak 10 százalékuk jár templomba, tízből heten katolikusnak mondják magukat. Csökkent a magukat egyetlen felekezethez sem tartók száma. A 15-29 év közötti fiatalok többsége, 58 százaléka vallásosnak tartja magát – állapítja meg a fiatalok életmódját, szokásait, jövedelmi helyzetét és életlehetőségeit vizsgáló kutatás gyorsjelentése. A gyorsjelentés megállapítása szerint a 15-29 éves korosztály többségében magát vallásosnak tartó, a vallási-kulturális tradícióhoz jelentős részbenragaszkodó, ugyanakkor vallását egyházi keretek között csak kis arányban – 10 százalékban – gyakorló fiatalokból áll, hasonlóan a 2000-es kutatás eredményeihez. A Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda …
Előadás az “Állam és egyház az egyesült Európában” című konferencián
Vallások Európában és Magyarországon: történeti szempontok a jelenhez Komoróczy Géza Magyarország, természetesen, része Európának. De ha történetileg nézzük, nem a kereszténység felvételével vált azzá, mint mostanában hitetik velünk: közel ezer évvel ezelőtt, a Római birodalomban. Hajlom Fernand Braudel nézetére, aki a történeti folyamatosság hordozójának a területet látta, és Franciaország történelmének elbeszélését a territorialitás elve alapján valahol a mezolithikumnál kezdte. A dunai limes mellett Marcus Aurelius császár a barbaricumot a túlsó parton látta, számára Pannonia Rómához tartozott. A kereszténység Pannoniában a Róma által kialakított politikai keretek között terjedt el. A tartomány területén a római vallás dominanciája mellett keleti kultuszok is megjelentek: …
Égi hangok – A neten és a templomokban erős az egyházak kommunikációja
Kreatív. A kommunikációs szakma lapja. XIV. évfolyam 6. szám Úgy tűnik, hogy bár II. János Pál pápa halála miatt a katolikus egyházra komoly médiafigyelem terelődött, a magyarországi egyházak egyelőre nem ismerték fel a modern kor adta PR – lehetőségeket, hiszen alig futtatnak kommunikációs kampányokat. Mindössze egy ponton látszik a szemlélet változása: az egyházak megjelentek a világhálón. A vallás, bármennyire nem szeretik ezt sokan hallani, bizony áru, abban az értelemben legalábbis, hogy eszmék megismerésére próbál embereket rábírni. Elsődleges célja, hogy kommunikációs módszerekkel az általa tanítottak követésére bírjon embereket. Éppen ezért a vallások, pontosabban intézményeik, a különböző egyházak nézeteiktől függetlenül mindig is …
Vallásközi párbeszéd konferencia a Vatikánban
Vatikán: II. János Pál pápa kívánságára október 25-28. között vallásközi összejövetelre került sor a Vatikánban a Vallásközi Pápai Bizottság szervezésében. A találkozó témája: “Vallások közötti együttműködés a harmadik évezred küszöbén.” A 48 országból érkezett 230 résztvevő közöttük mintegy 50 nő 20 vallás követője. A katolikusok 72-en vannak, a többi keresztény felekezetet 27-en, az iszlám vallást 42-en képviselik, 23-an buddhisták, 9-en hinduisták, 14-en zsidók. Hétfőn délelőtt Roger Etchegaray bíboros, a jubileumi bizottság elnöke nyitotta meg az összejövetelt, majd Francis Arinze bíboros, a Vallásközi Pápai Tanács elnöke mondott beszédet. Kifejtette: az összejövetel célja, hogy az új évezred küszöbén a vallások képviselői közösen …
Visszaszorulóban hazánkban a vallásosság
2004. december 23., csütörtök 18:06 Magyar Rádió Online Európa húsz országában és az Egyesült Államokban készítettek felmérést arról, hogy mennyire vallásos a lakosság, és a hívők mennyire gyakorolják vallásukat. Az eredmény – bizonyára nem meglepően – azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban dolgozók, a kisebb településen élők és a 60 éven felüliek többsége kötődik egyházakhoz. A magyar felnőtt lakosság 58 százaléka azonosul többé-kevésbé valamilyen vallással. Az arány jóval alacsonyabb a közép-európai átlagnál. A magyarországihoz képest a vallásosság csak Belgiumban, Németországban, Hollandiában és Csehországban kevésbé elterjedt. Különösen nagy számban hisznek a polgárok Romániában, Törökországban és Görögországban. Magyarországon a magukat valamilyen fokon vallásosnak …
Európa Tanács: szorosabb kapcsolat az egyházakkal
Európa Tanács: szorosabb kapcsolat az egyházakkal A strassburgi EU-Tanács szívesen venné, ha a jövőben az európai egyházak és vallási közösségek erőteljesebben hallatnák hangjukat szervezetükben. A terrorista veszélyre tekintettel a vallási vezetőkkel történő együttműködés kifejezetten értelmes és fontos – jelentette ki a képviselői gyűlés elnöke,René van der Linden az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban. Szólt arról, hogy a lelkészek együttműködői státuszt kaphatnának, mint például a Nem Kormányszintű Szervezetekben. Az elnök úgy vélte, hogy kiváltképpen a szegénység elleni küzdelemben, a vallások közötti párbeszédben és a családi jogok védelmezésében számítanak az egyházak támogatására. A vezető EU-politikus egy oroszországi kultúrpolitikai konferencián mondta el az egyházak és …
Panoráma
Változatlan az amerikai külügyminisztérium listája a vallásszabadságot korlátozó országokról. 2006. szeptember 17. 21:23. Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint az elmúlt évben ugyanabban a nyolc országban sértették meg a vallásszabadságot különösen aggasztó módon mint egy évvel korábban. Az amerikai kongresszus elé az emberi jogi jelentések mellékleteként terjesztett külügyi dokumentum, amely pénteki keltezéssel került fel a tárca internetes honlapjára, az Egyesült Államokkal szövetséges viszonyban lévő Szaúd-Arábia mellett Burmát, Kínát, Eritreát, Iránt, Észak-Koreát, Szudánt és Vietnamot helyezi azon országok feketelistájára, amelyekben dokumentálható a vallásszabadság elnyomása és ártatlan hívők üldözése, továbbá a vallási kisebbségek elleni üldözés megtűrése. A 2005 júliusától 2006 júniusáig terjedő időszakot …
Vatikáni üzenet Dívali ünnepére (2006.okt.21.)
Győzzük le szeretettel a gyűlöletet – a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának üzenete a hindu Diwali-ünnepre. Október 21-én tartják a hinduk egyik legszebb és legörömtelibb ünnepét, amely arra emlékezik, hogy Rama istenség dicsőségesen bevonult szent városába, miután győzelmet aratott a rossz szellem felett. Ez az ősi vallási ünnep egyben az igazság győzelmét jelenti a hazugság fölött, a fény, a jó és az élet diadalát a sötétség, a rossz és a halál fölött. A Diwali-ünnep alkalmából Paul Poupard bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke hétfőn (október 16.) üzenetben köszöntötte a hindu közösséget. Az igazság, a fény, a jóság és az élet …
Isteni Színjáték – avagy vallás és művészet, Isten és ember egy hindu hagyományban
Forrás: www.vallasforum.hu Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár Danka Krisztina, Ph. D. “Ha az európai kultúra nem kíván bezárkózni valamiféle meddő provincializmusba, az övétől eltérő értékrendekkel, a megismerés más útjaival is meg kell ismerkednie.” (Mircea Eliade) Bevezetés A következőkben egy sajátságos összefüggésre szeretnék rámutatni: arra teszek kísérletet, hogy egy többezer éves hindu tradíció vallás- és művészetfelfogásának ismertetésén keresztül világossá tegyem a hagyomány más vallásokhoz való viszonyát. A hinduizmus nem tekinthető egységes vallásfilozófiai rendszernek. Magát a hindu szót sem az indiaiak találták ki, ez valószínűleg az ókori perzsa néphez köthető, amely a birodalmának keleti határán húzódó Indus (óind nyelven: Szindhu, óperzsául: Hindus) …
„Vallásközi párbeszéd” – Dr. S. Szabó Péter cikke a Stáció, vallási magazinban
STÁCIÓ, vallási magazin I. évfolyam, 3. szám (2006. december – január) 48. oldal Vallásközi párbeszéd A „vitatkozzunk szelíden!”, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttól származó gondolat jegyében került sor 2006. október 27-én Budapesten, a Bliber Rendezvényház konferenciatermében a vallásközi párbeszéd első rendezvényére, amelyen a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége vezető lelkésze, Sivaráma Szvámi és vendége, dr. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorhelyettese, az ottani Alapvető Hittan Tanszék vezetője tartott előadást. A vallásközi párbeszéd első állomásának témája — „Mi történik a halál után?” — sajátos aktualitást is hordozott, hisz a rendezvény hetére következő hét ünnepei, a mindenszentek ünnepe és a halottak napja …
Isten játszik?
Isten játszik? – A szent megnyilatkozásai Thomas Mann József és testvérei és Krishna Dharma Mahábhárata c. regényeiben „Az emberi ügyek ugyan nem méltók nagy komolyságra, de mégis szükséges, hogy komolyak legyünk, ami örömnek nem öröm. Fordítsátok tehát ezt a komolyságot arra, amire illik. Egyedül Isten méltó a legfelsőbb komolyságra, de az ember az Isten játékszere, s ez az, ami a legjobb benne.” (Platón) Bevezetés „A vallástörténész legfőbb célja megérteni és másokkal megértetni a homo religiosus viselkedését és szellemi univerzumát” – állítja az idén száz éve született Mircea Eliade A szent és a profán című művében. Miért olyan fontos ez neki? …
Riportsorozat 1. – Interjú Koczóh Péterrel a vallások közötti párbeszédről
1. Mit gondolsz a vallások / egyházak közötti párbeszéd jelentőségéről? A bahá’í tanítások szerint minden vallás ugyanattól az Egy Istentől ered. Nincsen zsidó, keresztény, hindu, stb. Isten. A vallások egymásra épülnek, és Isten ezeken keresztül vezeti az embereket azon az úton, amit Ő számunkra kijelölt. Bahá’u’lláh így ír: „Semmi kétség nem lehet, hogy a világ népei, bármilyen fajhoz vagy valláshoz tartozzanak is, ihletüket egyetlen mennyei Forrásból nyerik és egy Isten alattvalói. A parancsolatok közötti különbségek, melyek szerint élnek, annak a kornak eltérő igényeinek és szükség¬leteinek tulajdonítandók, melyben azok kinyilatkoztattak. Mindegyik, néhány kivételével, melyek az emberi romlottság művei, Isten elrendelése, Akaratának …
Riportsorozat 2. – Interjú Béres Tamás evangélikus lelkésszel a vallások közötti párbeszédről
1.Mit gondolsz a vallások / egyházak közötti párbeszéd jelentõségérõl? A történelmi vallások a Föld minden táján az emberi élet alapjairól, tartalmáról és sok esetben még a céljáról is beszélnek. A történelemben visszatekintve senki sincs abban a helyzetben, hogy kétségbe vonjon egy történelmi vallásban megszólaló világképet, világnézetet, világismeretet vagy világszemléletet akár részleteiben, akár összességében. Ennél fontosabb és szebb is az a feladat, amikor a kultúrákat is létrehozó vallások gyakorló tagjai egymás vallási tanításán keresztül új szempontokat találhatnak a világ megismerésében. Szebb, mert minden vallás saját esztétikumot és kialakít, fontosabb, mert a vallási nyitottság rövid időn belül döntő kérdés lesz a földi …
- Page 1 of 2
- 1
- 2