Egy III. századból származó indiai leleten nemrég felfedezték a nulla legkorábbi jelölését. Tudni, a nulla megjelenése gyökeresen megváltoztatta a matematikát és a hozzá kapcsolódó tudományokat. És azt is tudni, hogy a keleti és a nyugati gondolkodásban nagyon eltérő módon közelítenek meg bizonyos kérdéseket, tán mert nagyon más a semmiről, az ürességről alkotott kép ezekben a kultúrákban. Annak jártunk most utána, hogy a különböző vallások mit tanítanak a semmiről. A konkrét kérdésünk így hangzott: Van az ön vallásában bármilyen tanítás a semmiről? Létezik a semmi az ön vallásában? A vaisnava, azaz krisnás teológia sunnyavádának nevezi azt a filozófiai szemléletet, miszerint a …
Devāmṛta Swami: Kiégtél? Húzd Újra Az Életed!
Ha már unod az elcsépelt megoldásokat, amelyek nagy része felkapott amerikai és európai módszereket ismétel, most találkozhatsz egy valóban működővel. Devāmṛta Swami előadása augusztus 29-én, kedden 18 órától a Kaptárban. Részletek >> Facebook esemény >> A VÉDIKUS ÖNVALÓ – részlet Devāmṛta Swami könyvéből “A régi frigy darabokban hever. Végre tudja az ember, hogy egyedül áll a világegyetem roppant közönyében, amelyből a vakvéletlen folytán emelkedett ki. Sem végzete, sem feladata nincs megírva.” – írja híres nyilatkozatában a Nobel-díjas Jacques Monod. Szavai meglehetősen durva bevezetőnek tűnhetnek a védikus önvaló berkeibe. Azért kezdtem mégis ezzel a fejezetet, mert szavai kiválóan példázzák a nyugati …
Augusztus 15.: Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelenési napja
“Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége. S hogy miért? Mert teljes pontossággal illenek Rá azok a leírások, amellyel a Legfelsőbb Lényről, Istenről szólnak. Kṛṣṇa Isten, mert mindenkit vonzó. Azon az alapelven kívül, hogy mindenkit vonzó, az Isten szónak nincs más jelentése. Hogyan lehet valaki mindenkit vonzó? Ha valaki nagyon gazdag, ha óriási vagyona van, az emberek számára vonzóvá válik. Éppen így ha valaki rendkívüli hatalommal rendelkezik, ha nagyon híres vagy nagyon szép, ha bölcs vagy nem ragaszkodik semmiféle anyagi tulajdonhoz, az emberek vonzódni kezdenek hozzá. Mindennapi tapasztalataink során megfigyelhetjük, hogy valakit a következő tulajdonságok tehetnek vonzóvá: (1) gazdagság, (2) hatalom, (3) hírnév, (4) szépség, (5) bölcsesség és (6) lemondás. Arról, aki egyidőben, korlátlanul rendelkezik e hat fenséges …
Felzabáljuk a Földet! Isten tudja…
Tudta, hogy felzabáljuk a Földet? Magyarként „csak” dupla annyit fogyasztunk, mint amennyi ahhoz kellene, hogy jusson valami az utódoknak is, vagy akár még nekünk is a jövőben. Persze mások sokkal többet fogyasztanak, megint mások pedig lényegesen kevesebbet. De vajon szólt már nekünk erről valaki korábban? Pár száz évet most visszautazunk, hátha felhívták már a figyelmünket a Földdel való bánásmód mikéntjére. A Föld bolygón élő emberiség utoljára közel ötven éve fogyasztott annyit a Földből egy év alatt, amennyit a bolygó ugyanennyi idő alatt képes megtermelni. Ezt onnan lehet tudni, hogy 1970-ben még december 23-ára esett az a nap, amikor elértük az …
Ezerarcú osztályterem
Az életre nevelés védikus gyakorlata Az immár több ízben is Magyarországon járt Śrīla Bhaktividyā-pūrṇa Svāmī Mahārāja, a nyugat-bengáliai Mayapurban található ISKCON-város gurukulájának (bentlakásos általános- és középiskola) alapítója több előadást és szemináriumot is tartott védikus szentírások, védikus pszichológia és védikus pedagógia témakörben. Az egyik előadás után sikerült mikrofonvégre kapnunk őt, akit a védikus oktatás elveiről faggattunk. – Egyik előadásából kiderült, hogy az oktatásnevelés modern és védikus megközelítése bizonyos kérdésekben eltér egymástól. Nyugaton például egy-egy osztályban ugyanahhoz a korcsoporthoz tartozó gyerekek tanulnak együtt. Mit javasol a védikus pedagógia a tanulócsoportok összeállításakor? Az óvodában, iskolában egykorú csoportokat találunk-e, vagy vegyes életkorúakat? – A …
Miért tűnik nélkülözhetőnek a vallás?
„Manapság a vallás esküvőkre és temetésekre való, de amúgy teljesen jól nélkülözhető.” Kulturális kritika Christopher Lasch tollából. Mai világunkban az élet végső értelme nem igazán foglalkoztatja az embereket, és amikor a vallást elválasztjuk ezektől a kérdésektől, mindössze rítusok tömkelegévé válik, amiket csak azért hajtanak végre, hogy fenntartsák a kultúrát és a hagyományokat. Következésképpen olyan alkalmakra szorítkozik, melyeken valamilyen fontos szertartást szeretnénk emlékezetessé tenni. Ezen a kozmetikázott használaton kívül a vallás semmilyen lényeges célt nem szolgál az emberek életében, akik mással sem foglalkoznak, mint az itt és most tényével. Amikor a vallás rítusokká fajul, fennáll az a probléma, hogy maguk a rituálék …
Miért higgyünk a Védikus írásoknak?
Több olyan írás is létezik a világon, amelyek a történelem különböző időszakaiban – akár napjainkig is – különleges tiszteletben részesültek. Legfőképpen a vallások iratai tettek szert ilyen kitüntetett szerepre, mert a bennük található tudást az adott vallási közösség hívei nem pusztán emberi bölcsességnek, vagy pusztán esztétikai minőségükkel ható írásoknak tekintik; úgy tartják, hogy ezen írott médiumokon keresztül egy magasabb rendű értelem szól a földi emberekhez. Miért éppen a védikus irodalmat tekintik a Kṛṣṇa-hívők e felsőbbrendű értelem legtökéletesebb és legfontosabb megszólalási formájának? A védikus írások saját magukról mint tökéletes, abszolút tudásról beszélnek, amely egy e világon túli forrásból származik, és mentes …
A védikus személyiségmodell
A védikus szentírások felfogása1 szerint az emberi személyiség alapját egy eredeti én, az úgynevezett önvaló képezi, amely különbözik az élőlény testétől és annak pszichikai megnyilvánulásaitól. Ez a kifejezés önmagunk legbenső, valódi énjére utal, amely nem más, mint az anyagtalan és elpusztíthatatlan egyéni lélek. A test és annak mentális működései tulajdonképpen nem mások, mint az önvaló eszközei a környezetének érzékelésére, s ha úgy dönt, akkor az önmegvalósítás folyamatára. Az önvaló határtalan képességekkel rendelkező örök egyéniség, a tudatos létezés alapegysége – amely olyan, mint a nap –, tudatának sugaraival beragyogja saját testét és a környezetét. Fenntartja, élettel tölti el és mozdítja azt. Tulajdonképpen minden olyan tulajdonság birtokában van, amely által …
Tudat és test kapcsolata a nyugati pszichológiában és a szentírásokban
Vizsgálódásom tárgyát a tudat, valamint a test és lélek bonyolult és sokrétű problematikája köré fonódó gondolatok képezik. Elsőként annak jártam utána, vajon a mindennapi nyelvhasználatban mit értünk tudat, elme és lélek szavaink alatt. Mi a tudat? Mivel jelen írásomban nem csupán a tudat és a test kapcsolatáról esik szó, hanem ezek mellett a lélekről, az elméről és az intelligenciáról is, elsőként mindenképpen érdemes kísérletet tennünk arra, hogy meghatározzuk, vajon mit is jelent napjainkban a tudat, az elme és a lélek? A magyar nyelv értelmező szótárában a tudat címszó[1] alatt négy meghatározást is olvashatunk. Az első szerint az agy legmagasabb szintű képessége a tudat, amely egyrészt visszatükrözi az anyagi …
Mi gyógyítja a betegségeket?
A gyógyszerek, a hit, vagy egyenesen a Mindenható gyógyít? Mennyiben járul hozzá a hit a gyógyuláshoz? Van a hitnek gyógyító ereje? Ha igen, van-e határa és hol lehet meghúzni azt? Nem az első – és vélhetően nem is az utolsó – olyan esetről olvashattunk a közelmúltban, amikor valaki úgy döntött, hogy nem kezelteti saját, vagy családtagja – ez esetben gyermeke – betegségét, hanem csak és kizárólag a hitét hívja segítségül, arra bízza a gyógyulást. Az említett történetben, ez sajnos hatalmas tragédiával járt, egy gyermek halálával. Mivel ezek a cselekedetek teljes mértékben összefüggnek a vallásos hittel, annak nem feltétlenül helyes értelmezésével, …
Lehetséges a hitre téríteni?
Melyek a térítő vallások? Mit is jelent pontosan a hittérítés? Meg lehet téríteni valakit, aki nem akarja, hogy megtérítsék? Ha valaki mesél a saját vallási élményeiről, tapasztalatairól, elveiről, akkor az már térítésnek minősül? Pár hete kaptunk egy levelet az egyik kedves olvasónktól a Facebook oldalunkra, aki kifejtette, hogy az a baja a vallásokkal és a vallási tanítókkal, hogy őt mindig, mindenki meg akarja téríteni. (Az Isten tudja írásait pedig pont azért szereti, mert tájékoztat, megismertet, de nem térít…) Ennek hatására fel is merült bennünk a kérdés: Bevett gyakorlat-e a térítés a vallásokban? A történelemben számos példát ismerünk a hittérítésről, de …
Hogyan küzdenek a vallások a fanatizmus és az erőszak ellen?
Sok erőszakos cselekményt követtek és követnek el a vallásokra hivatkozva. Nemrégiben egy olyan, a Közel-Keleten készült és ott terjedő videóról adtunk hírt, amelyben a terror és a vallásra való helytelen hivatkozás ellen emelnek szót és hívják fel az emberek figyelmét a békére és arra, hogy a vallásos élet nem egyeztethető össze az erőszakkal. Kíváncsiak voltunk mit tanítanak a különböző vallások tanítói a vallási fanatizmusról, a vallás nevében elkövetett bármilyen jellegű erőszakról, vagy úgy önmagában az erőszakról? A konkrét kérdésünk így hangzott: Milyen eszközökkel próbálja megszüntetni a vallása az erőszakot, a vallási fanatizmust? Ki, illetve kik voltak vallásának meghatározó erőszakellenes szószólói? …
A tudomány tudja? Isten tudja…
Okozhat az agy sérülése vallásos élményeket? Miként viszonyul az agy a vallásossághoz, a hithez a vallások tanítói szerint? Mi a véleményük a vallási tanítóknak arról, hogy a tudomány meg akarja magyarázni azt, amiben, ahogyan és amiért az emberek hisznek? A tudomány kérdésekre keresi a választ, a miértekre, a hogyanokra. Számtalan területen. Ilyen például az agykutatás is. A tudomány világában időről időre előkerül – de úgy is fogalmazhatunk, hogy szinte folyamatosan jelen van – a hit, a vallásosság megmagyarázásának vágya. Egy új kutatásban a tudósok arra (is) keresték a választ, hogy: lehet-e összefüggés az agy bizonyos területei és a vallásosság között? …
Hogyan lehet a Krisna-tudatot a hétköznapokban gyakorolni?
Sokszor éri a hívő embereket az a vád, hogy csak a templomban hívők igazán. Van persze, akire ez igaz is lehet, és van, akire nem. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit tehet, mit tesz egy vallását gyakorló ember a hétköznapokban azért, hogy a vallását a rohanó mindennapokban is megélhesse, gyakorolhassa. A konkrét kérdésünk így hangzott: Miként gyakorolható, hogyan jelenik meg az ön vallása a hívők, gyakorlók mindennapjaiban? – kérdezi tőlünk heti kérdésében Rába Géza a 24.hu Isten tudja rovatának szerkesztője. A hinduizmus tipikus otthoni vallás. A szentírás szerint az Úr iránti szeretetünket úgy fejleszthetjük, hogy odaadó szolgálatot végzünk Neki. …
Többet ér az egyik ember a másiknál? Isten tudja…
Kevesebbet ér egy alkoholista, vagy egy droghasználó élete, ha az élete megmentéséről van szó? Provokatív, ám valós kérdés. Ön mit gondol? Egy amerikai fiatalembert, Riley Hancey-t az egyik kórházban azért nem vették fel a transzplantációs-listára, mivel THC-t találtak a szervezetében, tehát gyaníthatóan marihuánát fogyasztott. Ugyanezen kórház orvosa elmondta, hogy hasonlóan járnak el például egy alkoholista esetében is. Riley később egy másik kórházban felkerülhetett a szervekre várók listájára, majd el is végezték rajta a tüdőtranszplantációt, ám a szervezete sajnos már nem tudta befogadni az új szervet. Számos kérdést felvet ez az egyetlen eset. Miután fejet hajtottunk az elhunyt emléke előtt, érdemes …
Május 21.: Reinkarnáció az Életben – Tudományban – Védákban
Ezen az előadáson a reinkarnáció folyamatával foglakozunk. Szerinted is létezik a reinkarnáció? Vagy az élet a születéssel kezdődik és halállal végződik? Valóban éltünk-e már ezelőtt is? A válasz: Igen! És hogy egy erre bizonyíték is van? Bemutatjuk, hogy a reinkarnáció alapelvei könnyen megérthetőek hétköznapi tények segítségével, melyek előfordulnak a mindennapi életünkben. A reinkarnáció nem egy idegen és természetellenes dolog, hanem az életünk során, testeinkben rendszeresen előforduló esemény. A lélek soha sincs örök kárhozatra ítélve, hanem mindig alkalma van arra, hogy kiszabaduljon a születés és halál állandó körforgásából. Az előadást Tasi István (Isvara Krisna das) kulturális antropológus, író, vaisnava teológus és …
A jógafilozófia alapja, a védikus kultúra (Videó)
A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Európában egyedülálló módon államilag akkreditált képzés keretében oktatja a védikus filozófiát, teológiát és nyújt diplomás jógamesteri képzést. A jógafilozófia hátterét az ősi védikus szentírások szolgáltatják, amelyek Földünk legősibb és talán legrészletesebb, tudományos irodalmát képviselik. Főiskolánk oktatója a jóga szellemi és kulturális hátteréről mesélt interjújában. A felvételire itt jelentkezhettek: http://bhf.hu/index.php/hu/felveteli-a-201718-as-tanevre
Átállította az óráját? De mi lesz az idővel?
Az rendben, hogy átállítottuk az óráinkat, de az idő attól még ugyanúgy halad. De mi az az idő? Miért van? Az ember hozta létre magának? Lineáris, vagy ciklikus, esetleg mindkettő? Mire jó? Mivel magyarázzák, milyennek látják a különböző nézettel bíró vallások az időt? Honnan van a mi saját időnézetünk? Ismét túl vagyunk egy újabb óraátállításon, hogy megpróbáljuk valahogy szolgálatunkba fogni az időt, spóroljunk egy kicsit, igazodjunk… Az órát az idő mérésére hozta létre az ember, de mi a helyzet az idővel? Azt ki hozta létre? Mi az idő valójában? Van eleje és vége, vagy örök és végtelen, esetleg körbe-körbe forog, …
Vallások és viseletek – a vaisnavizmus
Minden muszlim férfi szakállas? Miért van pajesza a zsidóknak? Csak az a buddhista, aki kopaszra borotváltatja a fejét? A krisnások miért hagynak meg egy hajtincset? A keresztényeknek van bármilyen szabályuk az arc-, és a fejszőrzetre vonatkozólag? Vallások, ahol a szakáll-, vagy a hajviselet nem divat, és főleg nem hiúság kérdése. A különböző vallásokban sok esetben megjelennek olyan szabályok, amelyek a hívők, gyakorlók külső kinézetével kapcsolatosak. Kíváncsiak voltunk, hogy vannak-e, és ha igen, akkor miért és milyen szabályok a haj-, és a szakállviseletre vonatkozólag. Erről kérdeztük ezúttal a vallások tanítóit, hogy az Isten tudja cikksorozat ars poeticájához hűen, ezúttal is autentikus …
Hat világvallás egy asztalnál – Szenvedés és áldozathozatal
Mi a szenvedés és áldozathozatal jelentősége az egyes vallások értelmezésében? Mi az áldozathozatal szerepe az emberek között? Mi a helyes hozzáállás saját szenvedésünkhöz és mások szenvedéséhez? Vallások képviselőinek beszélgetése szenvedésről, áldozathozatalról. MEGHÍVOTT VALLÁSOK: buddhista, katolikus, Krisna-tudatú, muszlim,református, zsidó Moderátor: Vargáné Mezei Dóra A beszélgetés után: közös vacsora az Étteremben MEGHÍVOTT ELŐADÓK: – Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke (muszlim) – Cser Zoltán, a Tan kapuja Buddhista főiskola igazgatója (buddhista) – Fináli Gábor rabbi (zsidó) – Kemenes Gábor nagykovácsi plébános, börtönlelkész (katolikus) – Szloboda József lelkipásztor (református) – Tasi István (Isvara Krisna) Krisna-tudatú szerzetes, kulturális antroplógus, (Krisna-tudatú hívők közössége) …