Kiemelt híreink

„Az a félelmetes, hogy az ember irigy. Lényegénél fogva az…azt hiszem, az irigység a létért való ösztönös harc egyik eleme. Benne rejlik a génekben.” (Jurij Trifonov) Tombol a verseny, s úgy tűnik, mintha e bizarr versengés maga lenne az élet. Minden pillanatban új menet indul, s mi óhatatlanul részt veszünk benne, hogy újfent megküzdhessünk másokkal, ugyanazért. Minden fajban láthatjuk, ahogy elkeseredetten vagy agresszíven próbálják betölteni a teret, magasabbra nőni vagy dominálni a falkában. Nekünk, embereknek is, örökké áhítva a boldogságot, győznünk kell kisebb-nagyobb játszmáink minden percében, mert megszállottan hiszünk benne, hogy csupán másokon felülkerekedve szerezhetjük meg a kontrollt álmaink tárgyai …

Amikor búcsúzik az ó, és elérkezik egy új év, mi boldogságot, egészséget, sikert kívánunk egymásnak, s magunknak, de ha őszintén visszatekintünk, és megnézzük, az előző évben kimondott jókivánságaink ellenére ez idén ugyanúgy nem teljesült. Mindez a sok kedves kívánság végülis a mélyén a jövőtől való félelmen alapszik, ami ott él minden élőlény szívében. Ilyenkor az emberek különféle rituálékkal, babonákkal próbálják jobbá varázsolni a felsőbb hatalmak irányította jövőt. Nálunk a gazdagságért lencsét főzünk, máshol az újév sikeréért úgy gondolják, az utolsó napon tizenkét féle étel legyen az asztalon, és mindent, amit nem esznek meg, ki kell dobni a hóra, majd ettől …

Színház az egész világ, És színész benne minden férfi és nő: Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében – Mondja a nagy  Shakespeare. Mindenki ismeri ezt, de értjük-e a valós mélységét? Gyertek velem egy sétára Thália templomába! Talán e látogatás is közelebb vihet a valóság  teljesebb megértéséhez. A színházra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint a világ, ahol egy valóságból kiszakadt szigeten színészek játszanak egy történet szerinti szerepet – ez nagyon pontosan modellezi le a lelki világ és az anyagi teremtés helyzetét. Van, aki azt mondja, az anyagi világ illúzió, de a vaiṣṇava felfogás szerint ez nem elfogadható. Hiszen …

Vajon a Kṛṣṇa-tudat sokistenhit? A pañcopāsanā (5 fő vallási irányzat) megértése világos választ ad, és egyben segít megérteni az összes vallást. Első látásra a vaiṣṇavizmus (Kṛṣṇa-tudat filozófiai irányzata) sokistenhitnek tűnik, hiszen a védikus panteonban annyiféle istenség van. Ha azonban a felszín alá nézünk, kiderül, hogy ez az úgynevezett sokistenhit nem is az, aminek látszik! Az egyistenhit fogalmát – miszerint csak egyetlen Isten létezik – általában az ún. ábrahámi vallásokkal (judaizmus, kereszténység, iszlám) kötik össze, de máshol is megtalálható. Az első dolog tehát, hogy fel kell ismernünk, hogy a monoteizmus (egyistenhit) általánosabb, mint ahogyan széles körben ismerik. Úgyszintén, mivel az egyistenhitet …

Negyed tizenegy múlt. Fülledt februári éjszaka volt. A nyár illata hatott át mindent. A forró nyári levegő estig kiható lenyomata, amit talán csak gyerekkoromban éreztem utoljára. A napfényben fürdő, de megperzselt természet esti sóhaja. Éppen az első képen látható csoda tornyosult előttem valahol a messzi Ázsiában. A nem evilági szépséget tükröző látvány ellenére az elmém egy eldugott sarkában valami szűnni nem akaró, nyugtalanító érzés fodrozódott   Végül rájöttem, mi az a rejtett, zavaró érzés. A hegy jobb oldalán, a tenger felől fura, szinte természetellenesnek ható fényt lehetett látni. A tengerpart éjszakai életének fényeit. Mint valami fura erdőtűz, úgy világította be …