Filozófia

Melyik vallás engedélyezi a hamvasztásos temetést? Van, amelyik tiltja? Hamvasztás után lehetséges a feltámadás? Ezen a héten egy sokakat foglalkoztató kérdéskört – illetve mindjárt egyből kettőt is – jártunk körbe, nevezetesen a hamvasztásos temetés lehetőségéről, valamint a feltámadás bizonyos részleteiről kérdeztük a vallások képviselőit. Az Ön vallása szerint lehet valakit hamvasztás utáni szétszóratással temetni? Ha igen, akkor az illető ugyanúgy kerülhet-e a mennybe, illetve mi a helyzete a feltámadáskor? – kérdezi Rába Géza rovatszerkesztő a Hír24 Isten tudja rovatában… A védikus írások részletes leírással szolgálnak a halálról, az azt követő rituálékról, valamint a lélek útjáról, melyet a test elhagyása után …

Elítélhető előre valaki azért, mert a DNS-e szerint bűnözésre hajlamosító génjei vannak? Tényleg kimutatható a génekből, hogy valaki bűnöző lesz-e, vagy sem? Mire használhatjuk a DNS-vizsgálatokat? A génjeinkben van a rendeltetésünk? Ezen a héten egy tudományos kutatás eredményével kapcsolatban kérdeztük a vallások képviselőit, ezúttal a DNS alapú bűnmegelőzés lehetőségéről alkotott véleményükről. A konkrét kérdésünk így hangzott: Mi a véleménye arról, hogy DNS vizsgálat alapján megmondják előre, kiből lehet bűnöző? – írja Rába Géza rovatszerkesztő a Hír24 Isten tudja rovatában. A védikus tanítások szerint az élőlény lélek, amely életről életre különféle testeket fogad el karmájának megfelelően. Néha emberi, állati vagy más, …

… És ha igen akkor milyen területeken, milyen feltételekkel? Helyettesíthetik-e a robotok, az embereket? És mi a helyzet az érzelmekkel? A konkrét kérdésünk így hangzott: Mi a véleménye arról, hogy az élet egyre több területén jelennek meg a robotok? – kérdezi Rába Géza  a Hír24 Isten tudja rovatában. A nagy világvallások nagyjából egyetértenek abban, hogy az ember boldogságra vágyik, és ezt csak Istennel való kapcsolatában érheti el. Ugyanakkor a lelki életre a ciklikusan egymást követő korszakok nem egyformán kedvezőek. A mostani, ún. Kali-yuga, avagy a civódások, félreértések, háborúk kora, amely 5000 éve kezdődött, az anyagiasságot helyezi előtérbe. Ennek megfelelően Európában …

“Aki mindenhol Engem és mindent Bennem lát, számára Én sohasem veszek el, s ő sem vész el Számomra soha.” (Bhagavad-gítá 6.30.) Mindenki életében vannak sikeres szakaszok, és hullámvölgyek. Ünnepelt pillanatok, melyeket szívesen felidéz, és szomorú emlékek, melyeket szeretne meg nem történtté tenni. Örökkévaló természetéből fakadóan a lélek örökké tartó boldogságra vágyik. Ráadásul nem is statikus, nem is hullámzó, hanem dinamikus boldogságra, amely egyre növekvő élményt nyújt, fantáziadús kihívásokat rejt – amelyekben aztán újból és újból önmagára talál – s szeretetteljes kapcsolatokban gazdag. Ebből adódóan nehéz feldolgoznunk valaminek, vagy valakinek az elvesztését… Gandhi szerint: „Nincs semmi, ami oly mértékben pusztítaná a …

Kétség nem fér hozzá, hogy földi létünk legkellemesebb pillanatai a szerelemben töltött napok, hónapok, jó esetben évek. Néha már szinte olyan, mintha az egész világot a szerelem és a szeretet kötelei mozgatnák. Nem meglepő ez, hiszen a lélek Istennel való kölcsönös kapcsolatának legfőbb jellemvonása is maga a szeretet. A védikus irodalom, beleértve a szentek kinyilatkoztatásait is, előszeretettel taglalja az Isten iránt táplált érzelmek legfinomabb árnyalatait. A szerelem ezek szerint a lehető legmagasabb rendű érzelem, mely tiszta formájában teljesen mentes az önzéstől és a képmutatástól. A leírások arra is kitérnek, hogy mivel az átmeneti anyagi teremtés az örök transzcendens világ hasonmása, …

Létezik olyan, hogy szerencse? Esetleg ez is inkább Isten műve lenne? Vagy az is lehet, hogy tetteink következménye? Netán a sors? Ezúttal a győri lottó-milliomos története kapcsán kérdeztük meg a vallások képviselőit, ezúttal a szerencséről. Mi a szerencse? Isten, vagy a sors ajándéka, avagy tetteink következménye? – kérdezi heti filozófiai sorozatában Rába Géza rovatvezető. Amikor a lélek a lelki világból leesik az anyagi világba és anyagi testet kap, hatni kezd rá az anyagi energia három kötőereje: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság. Ezek számtalan kombinációja adja ki a nyolcmillió-négyszázezer létformát, amelyet mint testet, a lélek felvehet. Az emberi létformában …

Minden vallásban van cölibátus? Miért alkalmazzák, vagy miért nem alkalmazzák a különböző vallások a nőtlenséget? Tényleg szükséges a szent élet beteljesítéséhez a szexualitás elvetése, vagy épp a házasság intézményének megtagadása? A vallások képviselőit megszólaltató Isten tudja rovatunkban ezúttal egy olyan kérdést tettünk fel, amiről igencsak megoszlanak a vélemények a különböző vallások között, de a világi emberek szinte mindegyikének ugyancsak van róla véleménye. A heti kérdésünk a cölibátusra vonatkozott és tekintve, hogy jelentősen különbözik a gyakorlat a keresztény világban is, ezért két különböző felekezet (római katolikus, evangélikus) képviselőjét is megkérdeztük a témában. A konkrét kérdésünk így hangzott: Alkalmazzák-e az Ön vallásában …

Vajon mit jelent az átok? Van egyáltalán olyan, hogy átok? És ha van, akkor ki átkozhat meg kit? Kire hat? Mi az? Hogyan működik? Létezik-e átok, és ha igen mi az? – A Hír24 heti kérdése Rába Géza Isten tudja rovatában. Az átok valamilyen, a személyes fejlődésben és az anyagi életvezetésben súlyosan akadályozó tényező – ám tanító célzatú visszahatás. Az átok kapcsán felmerül a kérdés: ha magunk vagyunk felelősek saját sorsunkért, miként illeszkedik annak alakításába egy külső káros behatás? A Srímad Bhágavatamban található példákban a korábban bűnös tetteket végző személyekre mértek átkokat. Egy bráhmana, vagyis pap azért átkozta meg a …