Filozófia

“Aki mindenhol Engem és mindent Bennem lát, számára Én sohasem veszek el, s ő sem vész el Számomra soha.” (Bhagavad-gítá 6.30.) Mindenki életében vannak sikeres szakaszok, és hullámvölgyek. Ünnepelt pillanatok, melyeket szívesen felidéz, és szomorú emlékek, melyeket szeretne meg nem történtté tenni. Örökkévaló természetéből fakadóan a lélek örökké tartó boldogságra vágyik. Ráadásul nem is statikus, nem is hullámzó, hanem dinamikus boldogságra, amely egyre növekvő élményt nyújt, fantáziadús kihívásokat rejt – amelyekben aztán újból és újból önmagára talál – s szeretetteljes kapcsolatokban gazdag. Ebből adódóan nehéz feldolgoznunk valaminek, vagy valakinek az elvesztését… Gandhi szerint: „Nincs semmi, ami oly mértékben pusztítaná a …

Kétség nem fér hozzá, hogy földi létünk legkellemesebb pillanatai a szerelemben töltött napok, hónapok, jó esetben évek. Néha már szinte olyan, mintha az egész világot a szerelem és a szeretet kötelei mozgatnák. Nem meglepő ez, hiszen a lélek Istennel való kölcsönös kapcsolatának legfőbb jellemvonása is maga a szeretet. A védikus irodalom, beleértve a szentek kinyilatkoztatásait is, előszeretettel taglalja az Isten iránt táplált érzelmek legfinomabb árnyalatait. A szerelem ezek szerint a lehető legmagasabb rendű érzelem, mely tiszta formájában teljesen mentes az önzéstől és a képmutatástól. A leírások arra is kitérnek, hogy mivel az átmeneti anyagi teremtés az örök transzcendens világ hasonmása, …

Létezik olyan, hogy szerencse? Esetleg ez is inkább Isten műve lenne? Vagy az is lehet, hogy tetteink következménye? Netán a sors? Ezúttal a győri lottó-milliomos története kapcsán kérdeztük meg a vallások képviselőit, ezúttal a szerencséről. Mi a szerencse? Isten, vagy a sors ajándéka, avagy tetteink következménye? – kérdezi heti filozófiai sorozatában Rába Géza rovatvezető. Amikor a lélek a lelki világból leesik az anyagi világba és anyagi testet kap, hatni kezd rá az anyagi energia három kötőereje: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság. Ezek számtalan kombinációja adja ki a nyolcmillió-négyszázezer létformát, amelyet mint testet, a lélek felvehet. Az emberi létformában …

Minden vallásban van cölibátus? Miért alkalmazzák, vagy miért nem alkalmazzák a különböző vallások a nőtlenséget? Tényleg szükséges a szent élet beteljesítéséhez a szexualitás elvetése, vagy épp a házasság intézményének megtagadása? A vallások képviselőit megszólaltató Isten tudja rovatunkban ezúttal egy olyan kérdést tettünk fel, amiről igencsak megoszlanak a vélemények a különböző vallások között, de a világi emberek szinte mindegyikének ugyancsak van róla véleménye. A heti kérdésünk a cölibátusra vonatkozott és tekintve, hogy jelentősen különbözik a gyakorlat a keresztény világban is, ezért két különböző felekezet (római katolikus, evangélikus) képviselőjét is megkérdeztük a témában. A konkrét kérdésünk így hangzott: Alkalmazzák-e az Ön vallásában …

Vajon mit jelent az átok? Van egyáltalán olyan, hogy átok? És ha van, akkor ki átkozhat meg kit? Kire hat? Mi az? Hogyan működik? Létezik-e átok, és ha igen mi az? – A Hír24 heti kérdése Rába Géza Isten tudja rovatában. Az átok valamilyen, a személyes fejlődésben és az anyagi életvezetésben súlyosan akadályozó tényező – ám tanító célzatú visszahatás. Az átok kapcsán felmerül a kérdés: ha magunk vagyunk felelősek saját sorsunkért, miként illeszkedik annak alakításába egy külső káros behatás? A Srímad Bhágavatamban található példákban a korábban bűnös tetteket végző személyekre mértek átkokat. Egy bráhmana, vagyis pap azért átkozta meg a …

„Az Úr Srí Krisna Csaitanja indította el a szankírtanát (a Haré Krisna közös éneklését), s aki részt vesz ebben, az igazán szerencséssé válik.” (Caitanya Caritamrta Adi 3/77.) Március 5-én ünnepeljük Srí Csaitanja Maháprabhu, az Úr Krisna legtitokzatosabb inkarnációjának megjelenési napját, március 8-án vasárnap pedig egész napos fesztivállal várjuk az érdeklődőket csillaghegyi kulturális központunkban (Lehel u. 15-17.). ! Gaura-purnimá Egerben is lesz, információk ITT >> Az Úr Csaitanja, Krisna 15. századi megjelenési formája, aki azért különleges, mert példájával ebben az inkarnációjában mutatta be az emberek számára, hogy milyen egy tökéletességre törekvő, hívő és odaadó ember élete – s milyen életvitelt érdemes …

Vajon minden nagyobb vallásban van Isten? Ugyanazt jelenti minden hívő számára a saját maga Istene? Hány neve van Istennek? Mi a szerepe? Teremtő? Segítő?Mi a szerepe az Istennek az Ön vallásában? A hindu világvallás egyik fő szent könyve a Bhagavad-gítá összesen 5 fő témáról tanít, ami felöleli az Abszolút Igazság fogalmát és minden létezőt magában foglal. Ezek a következők: 1. Isten (Ísvara), 2. az élőlények (dzsíva), 3. a teremtés / természet (prakrití), 4. idő (kála) és 5. tettek (karma). Az öt téma közül Isten az elsődleges, mivel Ő hozta létre a többi négyet is és ezek léte és működése Rajta …

Segíteni kell a menekülteket, bevándorlókat? Van olyan eset, amikor nemet kell mondani a segélykérésre? Van különbség menekült és menekült között? Ki ítélkezhet erről? Mi a helyes hozzáállás a kérdéshez? Ezen a héten az Európába érkező, egyre növekvő számú menekültek és bevándorlók kapcsán kérdeztük meg a világvallások képviselőit. A konkrét kérdésünk így hangzott: Ön szerint hol és hogyan húzható meg a határ – egy ország, vagy térség biztonsága szempontjából – a menekülteknek, vagy bevándorlóknak nyújtott segítségben? – kérdezi Rába Géza a Hír24 Isten tudja rovatában. Rendkívül nehéz kérdés. Egy népnek természetesen joga van önmaga megvédelmezésére, ám a biztonságra hivatkozva nem szabad …

Az alábbi írás a Nagy-Britanniában élő Kripamoya das tollából származik, aki 40 éve a Kṛṣṇa-tudat missziójának aktív prédikátora. „Az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába került az ’istenkáromlás’ fogalma. Régi szó, amit ma már nem is nagyon használunk, legfeljebb ha arra utalunk, hogy a nem-keresztény vallások hogyan sértődnek meg a karikatúrákon. Nem volt ez mindig így: régen ezt nagyon komolyan vettük. Időnként megfordulok az oxfordi Indológiai Központban, ahonnan pár lépésre van az a hely, ahol 1556. március 21-én nyilvánosan megégették Thomas Crammer Canterbury érseket. Rettenetesen kínos halált halt, mert vallási elképzelései nem illettek bele az akkori vezetők elképzeléseibe. A Kṛṣṇa-tudatos mozgalom …