Filozófia

Értelem, tudás, mentesség a kétségtől és a tévhittől, megbocsátás, igazmondás, az érzékek szabályozása, az elme szabályozása, boldogság és szenvedés, születés, halál, félelem, félelemnélküliség, erőszakmentesség, kiegyensúlyozottság, elégedettség, vezeklés, adományozás, hírnév és szégyen — egyedül Tőlem származnak az élőlények e tulajdonságai. (Bhagavad-gītā, 10.4-5. és magyarázat (részlet)) MAGYARÁZAT: Az élőlények különféle tulajdonságait, a jókat és a rosszakat egyaránt Kṛṣṇa teremtette. Erről ír ez a vers. Az értelem az a képesség, melynek segítségével a dolgokat helyes nézőpontból elemezzük, a tudás pedig azt jelenti, hogy megértjük, mī a lélek, s mi az anyag. Az egyetemeken oktatott közönséges tudás csupán az anyagot érinti, s ezért itt nem tekintjük …

Pontosan ismerjük univerzumunk működését? Vajon a középkori és ókori asztronómiai leírások és  univerzummodellek mind gyermetegek és kezdetlegesek voltak? A lapos Föld elmélet és a geocentrikus modell az egoista csillagászok fejéből pattantak ki? Tényleg a Föld kering a Nap, mint középpont körül? Hogyan egyeztethető össze több évezred tudományos munkája és a modern csillagászat állításai? Nézőpontváltás a tudományban. Radha Mohan Das háromrészes csillagászati előadása a Bhágavata Purána vagyis a Srímad Bhágavatam, ősi indiai szentírás 5. Éneke alapján. Miként lehetséges értelmezni és összeegyeztetni az ősi védikus szent iratok tanításait a modern csillagászat tényszerű adataival? Új nézőpontból, más szemüvegen át új perspektívák nyílnak világunk …

Miért legyünk önzetlenek, hogyha az önzés az egyén és fajfenntartása szempontjából sokkal kifizetődőbb? Az önzés a hamis én-felfogásból származó hibás vélekedés, amely jellemző lehet pl. a kisgyerekekre vagy az állatokra, akik kedvesek szívünknek, de ösztönlények. Az önzés az irigység egyik formája. Ugyanakkor az önzetlenség nagyon becsapós fogalom, hiszen olyasmit értünk alatta, mint adni magunkból valamit. Ám mivel minden erőforrás bolygónkon Istentől ered, sőt, még a testünk is az Ő tulajdonát képezi, valójában nincs semmink, amit sajátunkként adhatnánk másoknak. Erre jó példa a Rig Védából a Purusa-súkta áldozati ceremónia, mikor a félistenek először mutatnak be ún. jagját – ám a ceremónia …

Śrīla Bhaktivinoda Thākura így ír az irigységről: Az irigység szót sok helyen alkalmazzák és sokféle dologgal kapcsolatban használják – irigykedni más jó szerencséjére, megzavarodni más vagyona láttán, nemtetszést nyilvánítani, féltékenykedni stb., ezek mind-mind különböző megnevezései az irigységnek. Bárhol is magyarázzák az irigység, szanszkritul matsarya szót a vaiṣṇava irodalomban, mindenhol egyértelmű, hogy a hatását tekintve nem más, mint az istenszeretet (prema) vetélytársa. dharmaḥ projjhita-kaitavo ’tra paramo nirmatsarāṇāṁ satāṁ… „Teljes mértékben elvetve minden anyagi célú vallásos cselekedetet, e Bhāgavata Purāna a legfelsőbb igazságot tarja fel, melyet csak a tökéletesen tiszta szívű bhakták érthetnek meg.” (Ś.Bh.1.1.2) A Śrīmad-Bhāgavatam e szavai megvilágítják, kik is képesek …

Tényleg léteznek angyalok, vagy csak a beléjük vetett hit az, ami élővé, olykor láthatóvá teszi őket? Egyesek szerint az angyalok itt vannak körülöttünk, aki pedig nem hisz bennük, azoknak a tudatában is, mélyen gyökerezően jelen van a róluk alkotott kép. Van elképzelésünk az angyalokról, konkrét ábrázolásokat is láthatunk róluk, ám kevesen vannak, akik személyesen és tudatosan is megtapasztalták volna létezésüket. Persze az is lehet, hogy csak nem figyeltek fel rájuk. De mit mondanak az angyalokról a különböző vallások? “Egy 26 éves várandós hölgy magzatáról készített képen a leendő anya egyértelműen egy angyalt látott és mi tagadás, nem kell túl nagy …

A keresztények a karácsonyt ünneplik, de mit is jelent ez? És mit ünnepelnek ilyenkor a zsidók? Mi az a Hanuka? Van-e bármilyen ünnepe decemberben a buddhistáknak, a Krisna-hívőknek és a muszlimoknak? Decemberben mindenhonnan a karácsony és az adventi készülődés hangaji, fényei, illatai szűrödnek ki. Odáig rendben is van, hogy a keresztények ilyenkor élik meg egyik legnagyobb ünnepüket, de vajon mit ünnepelnek ilyenkor a többi vallás hívei? Ezúttal erre voltunk kíváncsiak, hát meg is kérdeztük a vallási tanítókat. A konkrét kérdésünk így hangzott: Van-e bármilyen ünnep az ön vallásában december hónapban és ha igen, akkor mit ünnepelnek ilyenkor? A vaisnava ünnepek ideje …

Kínában hatalmas felháborodást váltott ki, hogy egy hatalmas állatklónozó üzemet építenek azért, hogy még több szarvasmarhát, (verseny)lovat és (rendőr)kutyát tenyésszenek, pontosabban állítsanak elő. A vallások tanítóit ezúttal ebben a témában kérdeztük meg. A konkrét kérdésünk így hangzott: Mi a véleménye az ön vallásának az állatok klónozásáról? Az állatok klónozása más etikai problémát vet fel, mint a sokat emlegetett, de egyelőre szerencsére még csak kísérleti szinten tartó emberklónozás, amely a legtöbb országban, így hazánkban is tilos. Míg az emberklónozással elsősorban azért kísérleteznek, mert így próbálnak egy adott személy genetikai jellemzőivel megegyező őssejtekhez jutni és ezzel az illetőt gyógyítani, Kínában azért akarják az …

Időről időre felbukkannak izgalmasabbnál izgalmasabb teóriák arról, hogy miként is lesz vége világunknak. Üstökös, globális felmelegedés, jégkorszak, tűzvész, árvíz és a többi. Nemrégiben a Fehér Ház épp egy gigantikus napkitörésre készült, amely megbénítja az elektromos hálózatokat és így veszélybe sodorja civilizációnkat. Kíváncsiak voltunk hát, hogy miként vélekednek a különböző vallások a világvégéről. Foglalkozik-e az ön vallása a világ végével? Miként teszi ezt?   A védikus írások az anyagi világban tapasztalható periodikussággal foglalkoznak, mivel a védikus világkép túlmutat a lineáris gondolkodáson: teremtés-lét-világvége. Világosan leszögezik, hogy a lelki világ, melynek elmosódott, torz tükörképe az anyagi, jóval nagyobb a fizikailag mérhető univerzumunknál, létezése …

A prasādam, a megszentelt lelki étel jóval több annál, hogy amit készítünk felajánljuk Istennek. Jayapataka Swami visszaemlékezése Śrīla Prabhupādáról. „Emlékszem egy alkalomra, amikor 1975-ben Śrīla Prabhupādának, mozgalmunk bejegyeztetőjének, alapító lelki tanítómesterünk vérhast kapott Kalkuttában. Éppen Ratha–yatra (Szekérfesztivál) időszaka volt, vagyis a szekér oḍa– és visszahúzásának ideje. Prabhupāda a londoni Ratha–yātrāra szeretett volna további utazni. Māyāpur városából érkezett Kalkuttába, de útközben vérhast kapott. Nagyon beteg volt… Orvost hívtunk hozzá, gyógyszert vettünk neki, de semmi nem használt. Ekkor Śrīla Prabhupāda egy nap azt mondta nekem: – Amikor kisfiú voltam, édesanyám a vérhast forró, sós purīval (élesztőmentes sült kenyérféle) és padlizsánnal, sült padlizsánnal …