* Index/MTI 2005. május 11., szerda 6:45 A fiataloknak csaknem hatvan százaléka tartja magát vallásosnak, de csak 10 százalékuk jár templomba, tízből heten katolikusnak mondják magukat. Csökkent a magukat egyetlen felekezethez sem tartók száma. A 15-29 év közötti fiatalok többsége, 58 százaléka vallásosnak tartja magát – állapítja meg a fiatalok életmódját, szokásait, jövedelmi helyzetét és életlehetőségeit vizsgáló kutatás gyorsjelentése. A gyorsjelentés megállapítása szerint a 15-29 éves korosztály többségében magát vallásosnak tartó, a vallási-kulturális tradícióhoz jelentős részbenragaszkodó, ugyanakkor vallását egyházi keretek között csak kis arányban – 10 százalékban – gyakorló fiatalokból áll, hasonlóan a 2000-es kutatás eredményeihez. A Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda …

Kreatív. A kommunikációs szakma lapja. XIV. évfolyam 6. szám Úgy tűnik, hogy bár II. János Pál pápa halála miatt a katolikus egyházra komoly médiafigyelem terelődött, a magyarországi egyházak egyelőre nem ismerték fel a modern kor adta PR – lehetőségeket, hiszen alig futtatnak kommunikációs kampányokat. Mindössze egy ponton látszik a szemlélet változása: az egyházak megjelentek a világhálón. A vallás, bármennyire nem szeretik ezt sokan hallani, bizony áru, abban az értelemben legalábbis, hogy eszmék megismerésére próbál embereket rábírni. Elsődleges célja, hogy kommunikációs módszerekkel az általa tanítottak követésére bírjon embereket. Éppen ezért a vallások, pontosabban intézményeik, a különböző egyházak nézeteiktől függetlenül mindig is …

Vatikán: II. János Pál pápa kívánságára október 25-28. között vallásközi összejövetelre került sor a Vatikánban a Vallásközi Pápai Bizottság szervezésében. A találkozó témája: “Vallások közötti együttműködés a harmadik évezred küszöbén.” A 48 országból érkezett 230 résztvevő közöttük mintegy 50 nő 20 vallás követője. A katolikusok 72-en vannak, a többi keresztény felekezetet 27-en, az iszlám vallást 42-en képviselik, 23-an buddhisták, 9-en hinduisták, 14-en zsidók. Hétfőn délelőtt Roger Etchegaray bíboros, a jubileumi bizottság elnöke nyitotta meg az összejövetelt, majd Francis Arinze bíboros, a Vallásközi Pápai Tanács elnöke mondott beszédet. Kifejtette: az összejövetel célja, hogy az új évezred küszöbén a vallások képviselői közösen …

2004. december 23., csütörtök 18:06 Magyar Rádió Online Európa húsz országában és az Egyesült Államokban készítettek felmérést arról, hogy mennyire vallásos a lakosság, és a hívők mennyire gyakorolják vallásukat. Az eredmény – bizonyára nem meglepően – azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban dolgozók, a kisebb településen élők és a 60 éven felüliek többsége kötődik egyházakhoz. A magyar felnőtt lakosság 58 százaléka azonosul többé-kevésbé valamilyen vallással. Az arány jóval alacsonyabb a közép-európai átlagnál. A magyarországihoz képest a vallásosság csak Belgiumban, Németországban, Hollandiában és Csehországban kevésbé elterjedt. Különösen nagy számban hisznek a polgárok Romániában, Törökországban és Görögországban. Magyarországon a magukat valamilyen fokon vallásosnak …

Európa Tanács: szorosabb kapcsolat az egyházakkal A strassburgi EU-Tanács szívesen venné, ha a jövőben az európai egyházak és vallási közösségek erőteljesebben hallatnák hangjukat szervezetükben. A terrorista veszélyre tekintettel a vallási vezetőkkel történő együttműködés kifejezetten értelmes és fontos – jelentette ki a képviselői gyűlés elnöke,René van der Linden az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban. Szólt arról, hogy a lelkészek együttműködői státuszt kaphatnának, mint például a Nem Kormányszintű Szervezetekben. Az elnök úgy vélte, hogy kiváltképpen a szegénység elleni küzdelemben, a vallások közötti párbeszédben és a családi jogok védelmezésében számítanak az egyházak támogatására. A vezető EU-politikus egy oroszországi kultúrpolitikai konferencián mondta el az egyházak és …

Változatlan az amerikai külügyminisztérium listája a vallásszabadságot korlátozó országokról. 2006. szeptember 17. 21:23. Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint az elmúlt évben ugyanabban a nyolc országban sértették meg a vallásszabadságot különösen aggasztó módon mint egy évvel korábban. Az amerikai kongresszus elé az emberi jogi jelentések mellékleteként terjesztett külügyi dokumentum, amely pénteki keltezéssel került fel a tárca internetes honlapjára, az Egyesült Államokkal szövetséges viszonyban lévő Szaúd-Arábia mellett Burmát, Kínát, Eritreát, Iránt, Észak-Koreát, Szudánt és Vietnamot helyezi azon országok feketelistájára, amelyekben dokumentálható a vallásszabadság elnyomása és ártatlan hívők üldözése, továbbá a vallási kisebbségek elleni üldözés megtűrése. A 2005 júliusától 2006 júniusáig terjedő időszakot …