A kereszténység és a Krisna-tudat tanításait hasonlítja össze röviden a Krisna News egyik nemrégiben elkészült videója, amit itt tekinthetsz meg.   Ha bővebben is érdekel a két vallás összevetése, akkor ajánljuk figyelmedbe Tasi István “Kereszténység és Krisna-hit – párhuzamok és eltérések” című könyvét. Ennek nyomtatott példányai évekkel ezelőtt elfogytak, azonban a kiadvány most pdf formátumban ingyenesen letölthető!   A Krisna-hívők számára a könyv segítséget nyújt ahhoz, hogy jól informált, baráti párbeszédet folytathassanak keresztény ismerőseikkel.   Mivel keresztény kultúrkörben élünk, Jézus tanításait általában jobban ismerik az emberek. Így a katolikusok és a protestáns felekezetek tagjai, a más vallásúak és a vallásilag el nem kötelezettek számára a “Kereszténység …

Egyszer egy felolvasó épp azt a részt adta elő a Śrīmad-Bhāgavatamból az összegyűlt hallgatóságnak, amely Kṛṣṇa gyönyörű ékszereit írja le, melyeket akkor visel, amikor a teheneket a legelőre hajtja. Az előadó körül nyüzsögtek az áhítatos emberek. A sokadalom azonban odavonzott egy tolvajt is, aki zsákmány reményében sompolygott oda. Miközben azt figyelte, a hallgatóságból kitől csenhetne el valamit, fél füllel hallotta a Vṛndāvanában élő Kṛṣṇa csodálatos gazdagságát leíró verseket is. A leírás olyannyira megragadta a figyelmét, hogy csak állt és bámult még azután is, hogy az emberek már rég szétszéledtek. „El kell mennem Vṛndāvanába, hogy meglessem ezt a fiút az erdőben. …

Mielőtt találkoztam volna Śrīla Prabhupādával az emberiséget akartam szolgálni. Aztán hallottam Śrīla Prabhupādától, hogy milyen fontos az Úr Kṛṣṇát szolgálni. A kérdés azonban megválaszolatlanul maradt: Hogyan viszonyul Isten szolgálata az emberiség szolgálatához?  Miután egy hétig előadásokat hallgattam Śrīla Prabhupādától, lehetőségem nyílt megkérdezni tőle néhány dolgot. Így zárta leckéjét: sa vai pumsāṁ paro dharmo yato bhaktir adhokṣaje ahaituky apratihatā yayātmā suprasīdati “A lelki megvalósítás nélkül nem érhető el az elme békéje. Ha békességet akartok az elmében, a világban, a társadalomban, a családban azáltal, hogy csak gyűjtitek a pénzt, anyagilag haladtok előre, akkor sohasem éritek el. De ha csak egy kicsit haladtok …

“Mi mindannyian az anyagi természet teremtményei vagyunk. A Bhagavad-gītāban az áll, hogy Kṛṣṇa Maga a magot adó atya és az anyagi természet az anyja minden létezőnek, minden létformában. Ezért az anyagi energia számára van elegendő táplálék mind az emberek, mind az állatok számára, a Legfelsőbb, Śrī Kṛṣṇa kegyéből. Az ember minden élőlény testvérbátyja, aki az állatoknál erősebb intelligenciával van felruházva, hogy felismerje az anyagi természet működési elvét és a Legfelsőbb létezésének bizonyítékait és iránymutatásait.   Az emberi civilizációnak azon kellene függnie, amit az anyagi természet nyújt, anélkül, hogy mesterséges gazdasági növekedésre törekedne, s ezzel a világot a mesterséges mohóság és …

Egy elgondolkodtató írás egy távozó bölcstől. Egy bengáli levéltárban találta és közzétette: Dr. Tasi István. – Bár nem vagyok öreg, és betegségek is ritkán kínoznak, a könyörtelen idő hatalmát semmiképpen nem kerülhetem el. Ki tudja, milyen váratlan módon kell majd elhagynom ezt a testet? Ki tudja, mit rejt számunkra a jövő, s egyáltalán: milyen hosszú időt jelent ez a jövő? Sok embert láttam már meghalni életemben. Sokukkal beszéltem is alig pár nappal azelőtt, hogy anyagi testüket elhagyták volna. De egyikük sem gondolta soha a halála előtt, hogy “igen, holnap meg fogok halni”. Az anyagi világ titokzatos varázsának hatására – oly …

Holnap lesz Phālguna hónap teliholdja, amely két fontos eseményt is magában foglal, az egyik az Úr Caitanya megjelenése, a másik pedig a Holi ünnepe, amely a Dívali után a legnagyobb és egyben legvidámabb ünnep Indiában. A két ünnep kapcsolódása nem véletlen, hiszen az Úr Caitanya, aki Kṛṣṇa 15. századi megjelenési formája, Śrīmati Rādhārāṇi arany színében és szeretetteljes hangulatában jelent meg ezen a gyönyörű napon. Így egyszerre kerül az ünnep középpontjába Vrṇdāvana és Māyāpura két szent városa Indiában.   Holi, a Színek Fesztiválja a nevét a Holikā nevű démon elpusztításáról kapta, aki szintén rosszhírű Hiraṇyakaśipu húga volt, őt és bátyját az …

kali-kāle nama-rūpe kṛṣṇa-avatāra nama haite haya sarva-jagat-nistara A fentebb idézett vers a Caitanya Caritámritából származik, a csodálatos szentírásból, amely Kṛṣṇa ötszáz évvel ezelőtt megjelent inkarnációjának, a Kegy Inkarnációjának életéről szól, Śrīla Krisnadas Kavirāja Goswami tolmácsolásában. A vers fordítása pedig így hangzik: „Ebben a jelenlegi Kali-korban, a nézeteltérések és képmutatás korában, az Úr Szent Neve, a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra māga Kṛṣṇa inkarnációja. Ha egyszerűen csak énekeljük a Szent Nevet, közvetlen kapcsolatba kerülhetünk az Úrral. Bárki, aki így cselekszik, minden bizonnyal felszabadul.” Azért választottam a fenti verset, hogy illusztráljam Caitanya Mahāprabhu (Gaurāṅga, a Kegy Avatárja) alászállásának jelentőségét, mert manapság rengeteg spirituális és lelki kereső próbálja megtalálni azt az utat, tevékenységet és csoportot, amely megadja számára azt az elégedettséget, amelyet nem képes fellelni …